Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-104

290 lOL országos ülés Í907 február 5-én, kedden. vényes, alkotmányos úton-módon megváltoztassák, illetőleg megszüntettessék és helyét a magyar hadsereg foglalja el. (Helyeslés a baloldalon.) Nem kívánom szaporítani a szót, t. ház, és csak azért szólalok fel, hogy némely érdemleges dolgot ajánljak a t. honvédelmi miniszter ur figyelmébe, a kinek nemcsak jóindulatáról, nemcsak hazafiságáról, de lelkes magyar voltáról is meg vagyok győződve. (Elénk helyeslés balfelöl.) Az első, t. ház, az, hogy már ezen alkalommal, a midőn az uj véderő-törvényjavaslat a befejezettségtől még, azt hiszem, távol van, felhívjam a t. kormány figyelmét egy nagy igazságtalanságra, arra t. i.. hogy ma a közös hadsereg ujonczjutalékában Magyarország népességének abszolút száma arányában vesz részt. A statisztikusok tökéletesen bebizonyították, hogy nem helyes a nép abszolút számát venni irányadónak az ujonczjutalék arányának megállapításánál, hanem hogy igenis, sokkal szűkebb arányra kell áttérni, t. i. vizsgálni kell azt, hogy Magyarországon a védköteles korban levő férfiak sz 5 ma hogyan aránylik Ausztriának védköteles korban álló férfinépességéhez. (Élénk helyeslés balfelől.) Csakis ez az egyedüli helyes és igazságos arány, a mely szerint nekünk a közös hadsereg ujonczjutalékának terhét viselnünk kell. A mai arány, amelyet ma is megállapítunk ós megszavazunk, aránytalanul terhes Magyarország népességére, mert tudtommal Magyarországon a védköteles korban levő férfinépség nem teszi ki a két ország összes ezen korban álló férfinépességének 42%-át. Méltóztassék utánna nézni, fogy igazam van-e Nézetem szerint ugy látom, hogy Magyarországon sokkal rosszabbul állunk a védköteles korban lévő férfinépség számaránya tekintetében, mint a hogy áll Ausztria. (Egy hang : A. gyermekhalandóság !) Ennek okát nemcsak a nagy gyermekhalandóságban találom, noha bizonyos mértékben, a mint t. képviselőtársam is figyelmeztet, az is kihathat ezen körülményre, hanem a nagy kivándorlásban találom okát, a férfinépességnek és pedig a fiatalkorú munkabíró férfinépességnek rendkívül nagy kivándorlásában. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Erre a körülményre ismét bátorkodom egészen nyomatékosan kérni a t. honvédelmi kormánynak figyelmét, mert csodálatos az, hogy Magyarországon, a hol a honvédelmi érdekeket, a hadsereg érdekeit — a mint látjuk — mindenek fölé szokták helyezni: épen ebben a kérdésben a hadsereg érdekeit nem védelmezik eléggé. (Igaz! Ugy van!) T. i. nem követnek el mindent és nem ragadnak meg minden törvényesen rendelkezésre álló eszközt arra, hogy a hadköteles szökevények száma ilyen horribilis nagyságra fel ne szökjék. Pedig a kormánynak és a hatóságoknak van törvényes alapjak arra, hogy a 17. évtől kezdve a védköteles korban levő ifjaknak kivándorlását megakadálvozzák. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés a jobboldalmi.) Miért nem érvényesitik ezt a jogot mindenféle eszközzel, különösen a most újonnan szervezett határrendőrségi közegeknek felhasználásával, oda törekedve, hogy megakadályoztassák a védköteleseknek rendkívüli nagymértékű kiszökése ? Tudtommal vannak Magyarországon olyan kerületek, a hol a védköteles ifjaknak csaknem a fele hiányzik, külföldön van, Rómániában és más európai áüamban, de különösen Amerikában. (Igaz! Ugy van!) Itt méltóztassék jó hadügyi politikát csinálni. (Helyeslés.) T. képviselőház ! A belügyminisztériumban épen most vették munkába az uj kivándorlási törvényjavaslatot. Azt hiszeur, minden nagyméltósága, a belügyminiszter m, hogy ő befolyásával azon lesz, hogy necsak a mostani gát emeltessék fel újból a védkötelesek kiszökése elé, hanem még sokkal hatásosabb intézkedések tétessenek arra, hogy a jövőben ilyen nagymértékű kiszökések elő ne fordulhassanak. (Helyeslés.) T. ház! Ezzel kapcsolatban bátor vagyok még azt a körülményt is figyelmébe ajáráani a t. kormánynak, hogy miért nem ragadta meg az inicziativát arra, hogy az európai államok és egyáltalában a világ államai letérjenek arról a téves álláspontról, hogy az ujonoz-szökevényeket politikai menekülteknek tekintik és őket a vendégjog kedvezményében részesitik. Vannak bizonyos államok, (Zaj.) mondhatnám legtöbbje az államoknak és különösen azok, a hova a mi védköteles ujonczaink ki szoktak szökni, a melyek a hadköteles szökevényeket nem adják ki, vagy legalább is arra, hogy kiadnák, semmi kilátás sincs a ma fennálló állapot szerint. (Igaz ! Ugy van!) Ezzel szemben a nemzetközi közjogászok rég tisztába hozták már a kérdést és a legnagyobb félreismerésnek tartják azt, hogy ezeket az embereket, a kik az ő legelsőrendű honpolgári kötelezettségüket megszegik és tulaj donképen másokra hárítják : a politikai menekültekkel egy kategóriába sorozzák és őket azokkal egy kategóriában védelmezzék. (Igaz ! Ugy van !) Én azt hiszem, hogy ez a kérdés olyan, a melynek tekintetében épen Magyarország van hivatva — mivel érdekében is leginkább neki áll — megragadni a kezdeményezést. Az irodalmi talaj már teljesen elő van készítve, és az államok — talán Észak-Amerika is, a hol az állandó hadsereg szervezésének szükségét mindinkább kezdik hangoztatni — reá fognak térni arra az álláspontra, hogy a hadköteles szökevények ne élvezhessék a politikai menekültek vendégjogát. (Helyeslés.) T. ház ! Röviden még egy másik, reánk nézve nem kevésbbé fontos kérdésre, az úgynevezett kiegészítő magyar hadseregnek valóságos létezésére nézve rendkívül nagyfontosságú törvényi rendelkezések megtartására bátorkodom a miniszter ur figyelmét felhívni. (Halljuk ! Halljuk !) Van a mi véderő-törvényünknek egy rendelkezése, a mely a régi ujonczmegajánlási törvényekből származott oda át, és ez az, hogy az általunk megajánlott ujonczok kizárólag — ez a szó van a törvényben — magyar csapatokhoz osztassanak be. Mivel a törvénynek ez a rendelkezése fennáll, ter-