Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-104

10k. országos ülés 1907. február, ö-én, kedden. 281 t. képviselő úrral. Mindegyikünk azt kívánja és óhajtja, hogy kellene. Azt is akarja, Hogy kelljen és legyen, de hogy lehessen és kelljen, ahhoz nem lehet egyszerre most, mondjuk, egy 30 éves múlt mulasztásait egyszerre pótolni. (Felkiáltások a baloldalon : Végre elismeri ! Jó, hogy elismeri !) Én sohasem tagadtam, én küzdöttem a nemzeti párt, az ellenzék padjairól hosszú időkön keresztül a nemzeti követelések mellett, éveken át szembe állottam az akkori többséggel. De mindig azt óhajtottam és most is azt óhajtom, t. képviselőház, hogy a fokozatos fejlődést csendes, komoly munkálkodással biztosítsuk. Nagy György : Ez volt a szabadelvűpárton az állandó felfogás ! A komoly, csendes, lassú munka. Issekutz Győző: A midőn a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatra vonatkozólag kijelentem, hogy azt a magam részéről elfogadom, kötelességemnek tartom, hogy reámutassak az első szakasz 3. pontjában foglalt egy olyan intézkedésre, a mely, szerény véleményem szerint, nóvum. Ezen intézkedés igy szól (olvassa) : »Az ujonczlétszámnak és az ujonczjutaléknak az 1907. éven tul terjedő időre leendő megállapítása iránt még az 1907. év lefolyása előtt törvényjavaslat terjesztendő az országgyűlés elé«. Ez, t. képviselőház, az 1906 : IV. t.-czikkben fordul elő először. Én a magam részéről ezt az intézkedést nem tartom olyannak, a mely egy törvény keretébe beleillenek, nem jjedig azért, mert hiszen nekünk sarkalatos törvényünk van, hogy ujonczozni a nélkül, hogy a törvényhozás az ujonczot megajánlaná, nem lehet. Viszont az is bizonyos, hogy az ujonczmegajánlás tekintetében a kormánynak a kezdeményezési joga megvan, és áll az is, hogy az ujonczmegajánlásra vonatkozó kezdeményezésnek az időpontját a törvényhozás se nem szabhatja meg, de nem is garantálhatja. Ha szüksége van a kormánynak, a véderőnek arra, hogy ujonczokat kapjon, akkor a kormánynak módjában van, hogy a maga idejében az erre vonatkozó kezdeményezési jogát gyakorolja és kötelességét teljesítse. De hogyha olyan akár technikai, akár parlamentáris akadályok merülnek fel, a melyek miatt a kormány esetleg be sem adhat javaslatot, hogy akkor már a priori egy törvényes mulasztást inauguráljunk, ezt a magam részéről és törvényalkotási szempontból sem tartom helyesnek. Erre vonatkozólag az igen t. miniszter ur javaslatának indokolásával kiemeli, hogy ez már megvolt a múlt évben is. Ez lehet, de én mindig perhorreskálok egy olyan törvényhozási intézkedést, a melynek gyakorlati értéke nincs, a mely felesleges, a melynek a kormány esetleg a kormánytól vagy a parlamentéi távol álló okok miatt eleget tenni nem lesz képes. Most, t. ház, hátra van még nyilatkoznom azon határozati javaslat felett, a melyet Okolicsányi László t. képviselőtársam beadott. Erre vonatkozólag kijelentem, hogy ennek elfogadása ellen semminemű kifogásom nincs ; azon bizalmi állásnál fogva KÉPVH. NiPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET. és azon őszinte támogatásnál fogva, a melylyel a jelenlegi kormány politikáját követem, kijelentem, hogy a határozati javaslat el- vagy el nem fogadása tekintetében szavazatomat a t. honvédelmi miniszter ur nyilatkozatától teszem függővé. A magam részéről legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy e határozati javaslatban foglalt követelés teljesen jogos ; a magyar parlamentnek ezt kivánni nemcsak joga, hanem kötelessége. Nagy György : Akkor miért köti feltételhez a megszavazást \ Issekutz Győző: Legyen szabad megjegyeznem, hogy e határozati javaslatban foglalt intézkedés körülbelül kongruens egy oly határozati javaslattal, a melyet a delegáczió már elfogadott ; melyre vonatkozólag, ha jól emlékszem, a közös hadügyminiszter ur már utasítva van a magyar nemzeti követeléseknek ilyen irányban való teljesítésére. Nagy György: A delegáczió csak egy bizottsága az országgyűlésnek. Az országgyűlés a fő ! Issekutz Győző: Hangsúlyozom újólag, t. képviselőtársam közbekiáltására, hogy igen is függővé teszem szavazatomat, . . . Nagy György: Ez a baj! (Zaj.) Issekutz Győző : . . . mert ilyen kérdésekben, a meggyőződést nem érintő, nem sértő kérdésekben, én pártállást változtatni nem tudok. Már pedig, pártállásomból kifolyólag annak a kormánynak álláspontját kell hogy magamévá tegyem, a mely kormányt támogatok. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbjelöl. A szónokot többen üdvözlik.) Hammersberg László jegyző: Vajda Sándor! Vajda Sándor : Arra, hogy a jelenlegi törvényjavaslathoz hozzászóljak, mindenekelőtt igen t. képviselőtársam gr. Batthyány Tivadarnak egy múltkor tett bejelentése késztet, mikor t. i. beszédében a többek közt a következőket mondta (olvassa) : »Mentől inkább válik ezen ország nagyban és egészben gazdaságilag, hadserege tekintetében, külügyi képviseletében és más intézményeiben önállóvá és magyarrá, annál könnyebben és annál több konczessziót tehetünk mi a nemzetiségeknek azon a téren, a melyet önök itt emlegetni szoktak. Figyelmeztetem tehát az igen t. urakat, hogyha komolyan akarják azt, hogy a magvar állam önöknek további engedményeket adjon, akkor álljanak mellénk a nemzet jogainak kivívásában. (Helyeslés és tetszés.)« Hogy végtére odáig jutottunk, hogy ilyen kompetens faktor szájából hallhatunk ilyen fontos, nagyjelentőségű nyilatkozatokat, ez, azt hiszem, el fogják önök ismerni, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy mi, nemzetiségi párt, a mióta a házba bekerültünk, minduntalan hangoztattuk nemzetiségi gravaméneinket, nyíltan feltártuk önök előtt, s nap-nap után ugyszólva kényszeritettük önöket arra, hogy foglalkozzanak ezen kérdéssel, s tanulmányozzák, (Mozgás balfelől.) s ennek köszönhető az, hogy gr. Batthyány Tivadar máris azon állásponton áll, hogy elismeri közigazgatási, 36