Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

20 93. országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. való spekulácziót. (Igaz! Ugy van!) Ezt sürgősen orvosolni kell. De feltótlenül sorra kell kerülnie a konzuli bíráskodás kérdésének. Hogy ennek a törvénynek milyen jelentősége van, talán elég lesz, ha reá mutatok arra, bogy ezt az 1891 : XXXI. t,-czikkbe foglaltuk és annak a törvénynek életbeléptetése teljes kat esztendőt vett igénybe, az 1891-ben megalkotott törvény csak 1898 január 1-én léphetett hatályba, Méltóztatik ebből látni, hogy milyen nehézségeket kellett ott leküzdeni a már létező törvény alapján, mig az életbe volt léptethető. Ez a mostani konzuli bíráskodásról szóló törvény az akkori képviselőházban is épen az igazságügyi felségjog szempontjából rendkívül nagy ós súlyos megtámadtatásnak volt kitéve. Ezen kérdésben igyekezni fogok a magyar államiságnak megfelelő módon a kérdést ugy megoldani, hogy a magyar király igazságszolgáltatási felségjoga minden oldalról elismertessék. (Helyeslés.) A most felsorolt javaslatokon kivül és mellett foglalkozom a büntetőjog terén a következő sürgős sporadikus alkotásokkal. Foglalkozom azzal, hogy a legközelebb — itt már határidőt nem mondhatok, mert szaktanácskozmány előtt állok — benyújtandó javaslatban tiszteletteljesen kérni fogom a magyar képviselőházat, hogy léptesse életbe a feltételes elitélés intézményét. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Kérni akarom a t. képviselőházat, hogy törölje el a büntetőtörvénykönyvnek ismert 336. és 340. §§-ait, melyek odavezettek, hogy lopás eseteiben a legkisebb büntetés is barbarizmus volt, (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) a mely barbarizmustól csak ugy tudtunk menekülni, hogy a felség kegyelmezési jogának igénybevételével a bíróságok nem hajtották végre az ítéleteket, hanem negyedévenként tömeges kegyelmezések terjesztettek fel. Mutassa meg ez a humánus korszellemet gyakorló törvényhozás, hogy a büntetőtörvénynek ezen inhumánus rendelkezését el akarja törölni. (Helyeslés.) Hasonlókép javasolni szándékozom a fiatalkorúak büntetésének kérdésében a reformot a legliberálisabb, leghumánusabb mai korszellem alapján. Végezetül a magyar nemzet társadalmát és erkölcseit alapjában fenyegető külföldi leánykereskedéssel és kerítéssel szemben a legszigorúbb intézkedéseket hozom javaslatba, hogy a magyar képviselőháznak módja legyen ezen a területen is az államot és a társadalmat megvédeni. (Elénk éljenzés és taps.) Az igazságügyi kormányzat elvállalásakor volt szerencsém bejelenteni, hogy sürgősebb reformot nem ismerek Magyarországon, mint a telekkönyvi intézmények sürgős rendezését, (Helyeslés.) az osztrák törvény anyagi remaneszczencziáinak eltörlését és az anyagi telekkönyvi jognak rendszeres kódexbe való foglalását. (Élénk helyeslés.) Ez a kódex máiannyira készen van, hogy, ha csak előre nem látható akadályok nem következnek be, remélem, hogy már május havában be fogom azt a t. háznak mutatni. (Elénk éljenzés.) Nekem meggyőződésem, hogy akármennyire nem olyan hangzatos jelszó ez, mégis ez korszakalkotó reform lesz Magyarország igazságszolgáltatásában, mert nem leszek rossz próféta, ha azt mondom, hogy ha Magyarország egy jó anyagi és alaki telekkönyvi kódexszel fog rendelkezni, a perek száma rendkívül apadni fog, (Ugy van !) különösen a galádul, rosszhiszeműen indított perek száma és ezáltal a birtokososztály hitelviszonyai lényegesen javulni fognak. (Helyeslés.) Be fogom mutatni az ősz folyamán a végleges perrendtartás kódexét, felölelve abban, a mit már voltam bátor jelezni, a tőzsdebirósági intézménynek, a szabadalmi eljárásnak, szóval telhetőleg minden proczesszuális eljárásnak intézkedéseit, hogy azután ne kelljen külön törvényben keresni az eljárásra vonatkozó intézkedéseket. (Helyeslés.) Be fogom mutatni ugyancsak az őszszel az ügyvédrendtartásnak gyökeres reformját, (Helyeslés.) és az ügyvédi nyugdíjintézetre vonatkozó javaslatot. (Éljenzés.) Megoldásra vár a katonai büntető perrendtartás kérdése is. (Halljuk! Halljuk!) Én itt a jó szándék mellett egy különleges akadályba ütköztem. Én egy hagyatékot vettem át, a melyet nem vagyok hajlandó a leltár kedvezménye nélkül átvenni. Az előző kormányok alatt folytatott hosszú tárgyalásoknak eredményeként leszűrődött egy javaslat, a mely az én meggyőződésem szerint lényegesen érinti a mi állami önállóságunkat és közjogunk egyéb intézkedéseit, ugy hogy a nyelvkérdésen kivül ott bizony még sok orvosolni való van. De annyit mégis mondhatok, hogy én ezen a területen az illetékes tényezők részéről a lehető legjobb akarattal találkoztam és különösen biztos reménységem van a tekintetben, hogy ezen régóta vajúdó kérdésben, ezen a nagy területen, a melyen Magyarország hagyománya az, hogy egy idegen törvény alapján, idegen nyelven, idegen birák ítélkeznek Magyarország polgárai felett, (Ugy van! Ugy van!) a kik a hazai hadseregnek tagjai, mondom, ezen a területen, a mint a törvényjavaslatot bemutatni szerencsém lesz, a magyar állam nyelve teljes diadallal fog érvényesülni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Ezek, t. képviselőház, azok a javaslatok, a melyekről mint olyanokról számolok be, a. melyek részben már készen vannak, részben félig készen vannak, de a melyek, a mint mondám, 1907 őszén feltétlenül a t. képviselőház előtt fognak feküdni. Azután, t. képviselőház, az 1908. óv programmjában kell megvalósítani, a mennyiben a perrendtartás a t, képviselőház jóakaratú támq-