Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

93. országos ülés Í907 január i9-én, szombaton. 17 bíróval szándékozom betölteni. (Helyeslés.) A közjegyzők részéről felmerült általános óhajnál fogva a szaktanáoskozmányokon, a mennyiben őket érdeklő kérdés merül fel, kötelességemnek fogom tartani őket mindenkor meghallgatni. Kötelességem foglalkozni még a járásbiróságok és a törvényszékek székhelyének rendezésével is. (Halljuk 1 Halljuk !) Mivel tudom, hogy a képviselőháznak igen sok tagja érdeklődik ennek részletei iránt, a járásbíróságokra vonatkozólag bemutatok bárom jegyzéket : azon járásbíróságoknak jegyzékét, a melyeknek oly megszüntetése van szóba hozva, hogy a járásbíróság egy vagy több más járásbíróság területébe olvad, másodszor azon járásbíróságok jegyzékét, melyek székhelyének más községbe való áthelyezéséről van szó és végül azon járásbíróságok jegyzékét, a melyeknek felállításáról van szó ugy, hogy meglevő járásbíróság megszüntetése nélkül azoknak területe egy vagy több mostani járásbíróság területéből kihasittassék. A részletes vitában felmerülhető kérdéseket megelőzendő, leteszem majd ezeket is a ház asztalára. Méltóztassék ezekből kiki a saját járásbíróságát érdeklőleg tájékozódni, hogy milyen stádiumban van az erre vonatkozó ügy. A törvényszékekre vonatkozólag igen rövid bejelentést teszek. (Halljuk ! Halljuk I) A törvényszékek területén sok kérelem merül fel. Tárgyalás alatt áll több törvényszék kérdése. Baja, Nagykároly, Esztergom stb. . . . Endrey Gyula : Hódmezővásárhely ! Polónyi Géza igazságügyminiszter:... Hódmezővásárhely, Ungvár, Jászberény. Ezekre vonatkozólag mély tisztelettel jelentem, hogy eddig két törvényszéknek felállítását állapítottuk meg, a többi kérdésben még végleges álláspontot nem foglaltunk. Az egyik az ungvári, a másik pedig a jászberényi törvényszék. (Éljenzés.) A jászberényi törvényszéknél, miután nem szándékozom részletes indokolásba bocsátkozni, csak röviden mondom azt, a mit a szolnoki küldöttségnek mondtam, hogy meggyőződésem szerint az ország tartozik valamivel gr. Apponyi Albertnek, (Elénk éljenzés.) és valamivel Apponyiért annak a Jászberénynek, a mely nehéz viszonyok között is igaz hűséggel teljesítette a magyar alkotmány és nemzet iránti kötelességét. f Elénk éljenzés és taps.) A rendeleti jog területén sürgősen szükséges többféle telekkönyvi rendeletet bocsátottam ki, a melyek publikálhatván, nem szükséges őket részleteznem. A kereskedelmi vétségek tárgyában, méltóztatnak tudni, hogy egy nagy hézag állott fenn. Ezek a vétségek úgyszólván gazdátlanok voltak az országban, nem volt sem helyesen megállapított kompeteneziája, sem sommiféle eljárási szabálya, ugy hogy valóságos Mária Teréziabeli korszak állott fenn ezen a területen. A kereskedelmi vétségekről megjelent és január I-én életbelépett rendelet értelmében ezt az eljárást most már a szóbeüség és közvetlenség, s I ügyvédi kényszer alapján szabályozom akként, I KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. ¥1. KÖTET. hogy ezek a vétségek nem ugyan bűntényeknek és vétségeknek kezeltetnek a szónak büntetőjogi értelmében, hanem a liberálisabb kereskedelmi vétségek felfogása alajjján, és most már azt hiszem, hogy közmegnyugvással kezeltetik is az az eljárási rendelet, a mely ellen, tudtommal, eddig semmiféle panasz fel nem merült. Most már még csak azt kell bejelentenem, hogy miután arról győződtem meg, hogy az igazságügyi tárcza keretében az ott kezelt, nemkülönben a törvényszékek és királyi táblák által kezelt alapítványok és segélyalapok tekintetében eddig a t. képviselőház egyáltalában tájékozva nem volt, én annak kiemelésével, hogy meggyőződésem szerint ezt tulaj donképen a költségvetéssel kapcsolatosan kellett volna előterjeszteni, azonban ez eddig nekem módomban nem állott, megteszek legalább annyit, hogy a t. képviselőházat az alapítványok és segélyalapokra vonatkozó jegyzékről részletesen tájékoztatom. Méltóztassék tudomást szerezni arról, hogy milyen alapok és mi módon kezeltetnek az igazságügyi kormányzat központi orgánumai által. Most már annak kiemelése mellett, hogy a birói szervezet kérdésével szándékozom itt foglalkozni, rátérhetek arra, hogy a magam részéről a bírák helyzetét mélyen elszomorítónak találtam akkor, mikor a tárcza kezelését átvettem. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) A magam részéről kötelességemnek ismertem az állam pénzügyi korlátai között és annak mérlegelése mellett a legsürgősebb segélyről, illetve jogosult igényeiknek a legszükségesebb mérvben való kielégítéséről gondoskodni, s ezt kétféle módon érem el. Az első az, hogy már a megszavazott 1907. évi I. t.-czikkel életbelépett intézkedések az eddig fennállott visszásságokat eloszlatják. De az ott szabályozott intézkedéseken kívül ez a költségvetés ujabb tanúságot tesz arról, hogy épen az alsófoku bírák helyzetén lényegesen segíteni óhajtunk ugy, hogy az 1907-ben a bírák helyzetének javítására fordított összeg, a mint azt bátor voltam az 1907. évi I. t.-cz. tárgyalásakor bejelenteni, 1,400.000 koronát tesz Id azon törvény és ezen költségvetés keretében. Egyúttal bejelentem, a mint már akkor jeleztem, hogy a pénzügyminiszter ur szíves hozzájár ulásával, épen arra való tekintettel, hogy a vasutasoknak és á tanítóknak jogos igényeit parallel szintén ki kell elégítenünk, a bírák helyzetének javítására az 1908. évi költségvetésbe további 3,600.000 korona, összesen tehát két év alatt 5 millió korona fog felvétetni, a melyet én azzal az örvendetes jelentéssel toldok meg, hogy tudomásom szerint ez az intézkedés a birói karban hálás köszönettel vétetett és teljes megnyugvásra talált. (Élénk helyeslés.) A birák helyzetén való javításnak másik módszere az is, hogy az u. n. interkaláre rendszerrel teljesen szakítottam. (Helyeslés.) Én ugyanis azt az pénzügyi előnyt, a I mely abból származik, hogy egy perczenttel több I interkaláre marad, azzal a borzasztó nagy hát3