Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-101

101. országos ülés Í9()7 január 31-én, csütörtökön. 217 gyakorolja ezen jogot, s még sem juthat eszébe senkinek ezen felügyeleti jogból azt kimagyarázni, hogy az ilyen szövetkezetek, érdek-társaságok, ármentesitő-társulatok elnökei összeférhetlenek volnának esetleg a képviselői állással. De nem magyarázható ki semmiféle, a rendes méreteken túlterjedő különös felügyeleti és alárendeltségi viszony a kormány és a vagyonközösség között az alapszabályok 3-ik szakaszából sem, mely azt mondja, hogy a vagyonközösséghez tartozó közös vagyon tulajdonjogát, birtokait és kezelését illetőleg az általános polgári törvénykönyv határozniányai irányadók, és a közös erdőségek, a gazdálkodás tekintetében a vagyonközösség a politikai hatóság felügyelete alatt áll. Mert a vagyonközösség által kezelt vagyon először is egyáltalán nem községi jellegű, nem a politikai községek tulajdona, hanem a régi határőrvidéki családok tulajdona; az ezekre vonatkozó jogviszonyokat szabályozza a polgári törvénykönyv, mely magánjogi törvények minden állampolgárt egyaránt köteleznek, de másrészt a közös erdőségekre, ezek kezelésére a gazdálkodás tekintetében a felügyeleti jog a politikai hatóságokat nemcsak a vagyonközösség, de minden egyes erdőtulajdonossal szemben is megilleti. De nem fogadható el Vlád Aurél képviselő ur azon kijelentése sem, hogy Burdia Szilárd kéjDviselő ur a vagyonközösség alapszabályai szerint községi tisztviselőül tekintendő s mint ilyen az összeférhetlenségi törvény, az 1901 : XXIV. t.-cz. 1. §-a értelmében összeférhetlen. Itt elsősorban helyesbiteni kell a képviselő ur törvényszakaszra való hivatkozását, mert ez az összeférhetlenségi eset az idézett törvény nem 1. §-a, hanem 4. §-a alá tartozik. De eltekintve ezen tévedéstől, érdemileg sem állhat meg a kijelentés ; mert először is a mellékelt és eredetben és közjegyzőileg hiteles magyar fordításban becsatolt vagyonközösségi alapszabály ezt sehol ki nem mondja. De másodszor, még ha kimondaná is, akkor sem lehetne irányadó, mert állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselői állást semmiféle érdekszövetkezet vagy társulat, vagy vagyonközösség nem állithat fel, hanem felállít a törvény, már pedig az 1871. évi XVIII. t.-cz. 64. §-a taxatíve felsorolja a községi tisztviselőket, ezek között pedig a karánsebesi vagyonközösség elnöki állása nincs, igy tehát Burdia Szilárd képviselő ur elnöki állásában községi, politikai községi tisztviselőnek abszolúte nem tekinthető. Már pedig az összeférhetlenségi törvény 4. §. 1. pontja a községi és törvényhatósági tisztviselőkre mondja ki a képviselői állással való összeférhetlenséget, ennek lényege és értelme az, hogy a községi és törvényhatósági tisztviselő hatáskörénél, hivatalos kötelességénél fogva a végrehajtó hatalomnak a községben, a törvényhatóságban exequens közege. A parlament, mint a törvényhozó hatalom egyik faktora, épen a végrehajtó hatalom ellenőrzésére is van hivatva, igy tehát, a ki a végrehajtó hatalmat gyakorolja, nem lehet a törvényKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET, hozás tagja, erre kivétel csak a miniszter és államtitkár. Ámde a vagyonközösség tisztviselője az eg}' jogi személyj ki nem az állam végrehatjó hatalmát gyakorolja és képviseli, hanem kizárólag a vagyonközösség tulajdonában és birtokában levő közös tulajdonoknak gazdasági érdekeit. A községi tisztviselő az államhatalom szerve, ellenben a vagyonközösség tisztviselője a haszonélvezetre jogosított egyének gazdasági érdekeinek a képviselője. A vagyonközösség az állam végrehajtó hatalmát nem szolgálja és nem is teljesiti, következésképen az állam végrehajtó hatalmának nem közege, nem alárendeltje, nem egyik tényezője. A vagyonközösség a végrehajtó hatalomnak nincs adminisztrácziónális szempontból alávetve, nincs a végrehajtó hatalom intézkedéseitől függővé téve e

1 határozásaiban, hanem önálló jogi személy, a mint ezt az alapszabályok 3. §-a világosan ki is mondja, mert itten világosan megállapítva van, hogy az anyagi magánjog szabályai érvényesek a tulajdon, a birtok és kezelés szempontjából. Még világosabban kitűnik az, hogy a vagyonközösség nem politikai, hanem jogi személy, az alapszabályok 1., 2. és 5. szakasza intézkedéseiből. Ezekből, ugy a 6. §. rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy sem a kezelés, sem a választmány összealkotása tekintetében a politikai hatóságoknak semmi rendelkezési joguk nincs. Sem kijelelölés, sem a választások megsemmisítésére, sőt a választó jogosultak meghatározására sem bir semminemű politikai hatósági hatáskörrel, és nem a közigazgatási törvények, hanem tisztán az alapszabályok kötelezők. Az alapszabályok 24. §. intézkedése szerint pedig világos, hogy a választmány kizárólag az anyagi magánjog alapján felelős ténykedéseért, de az egész alapszabályban az elnök maga, úgyszólván döntő intézkedési hatáskörrel felruházva nincs. De végül az is kétségtelen, hogy a vagyonközösség az állammal vagy a kormánynyal szemben semmi javadalmazási viszonyban nem áll, hogy semmi politikai feladatokat nem teljesít, ezekre vonatkozó hatásköre nincs. Mindezeknél fogva a bizottság egyhangúlag a fenti Ítéletet hozta.« Gr Károlyi István s. k. Hellebronth Géza a, k elnök jegyző Elnök: Lázár Zoárd, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Lázár Zoárd előadó: T. ház ! Van szerencsém a mentelmi bizottságnak Juriga Nándor két rendbeli (írom. 380, 381), Jehlicska Ferencz (írom. 379) ,Szentiványi Gábor (írom. 383), Tutsek Sándor (írom. 384), Polónyi Dezső (írom. 382) és Barcsay Andor (írom. 378) országgyűlési képviselők egyegy mentelmi ügyére vonatkozó jelentéseit bemutatni. Tisztelettel kérem a t. házat, hogy azok kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, a 28