Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-100

212 100. országos ülés 1907 január 30-án, szerdán. kezdtek és folytattak agitácziót, mely mind a mai napig is tart. Erre Ludvigh Gyula elnökigazgató adott engedélyt, ellenben Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur ilyet nem adott, sőt pozitív tudomásom van róla, hogy arról előzetesen nem is tudott. Később azután ezt egy rendelettel, a mely szerint ezentúl mindenféle ilyen agitácziónak vége legyen, beszüntették és pedig helyesen, — mert egyenlő jogot mindenkivel szemben ! Az elnökigazgató azonban egy szóbeli rendeletben ezen harczi szervezet elnökére nézve, a melynek czélja az, hogy az osztrák divide et impera elve alapján e hazafias szervezetet megbontsa, oda utasította, hogy az elnöknek szabad a vásár, hogy utazhat tovább szabadj egygyel beteglétszámban, utazhat pedig akkor, a mikor a forgalom lebonyolítása akadályokba ütközik] azért, mivel a személyzet tul van terhelve és sokan igazán betegek. De nem folytatom tovább. (Halljuk ! Halljuk !) Kénytelen voltam, hogy egyszer ezek a dolgok a nyilvánosság elé kerüljenek. (Elénk helyeslés.) Ez ugyan nem vág a kormány programmjába, csak annyiban vág, hogy a gyülekezés az egyesülési jogot, a szólásszabadságot igenis respektáljuk, de hogy felülről a hatóság részéről egymás ellen uszítsuk" a szervezeteket kritikus időben, ez annak a hatóságnak nem joga, ez a joggal való visszaélés, ez a pártatlanság megszegése. (Élénk helyeslés és taps.) Én, t. ház, sajnálom, hogy a ház figyelmét ilyen sokáig vettem igénybe, de ha már egyszer felszólaltam, szükségét láttam, hogy már egyszer végezzünk ezzel. Arra kérem a t. házat, hagy ma, a midőn azt látjuk, hogy annyi ellensége van a koalicziónak, hogy támadás ér bennünket mindenfelől, hogy ebben a tényben is csak arra törekszenek, hogy minket megbontsanak, ez a tény egymagában a legbensőnkben meggyőzhet bennünket arról, hogy ha az egyes pártoknak nem is szüksége, de az országnak feltétlenül szükséges, hogy összetartsunk és ép ugy, a mint a harczban együtt voltunk, a pozitív munka terén is együtt kell maradnunk addig legalább, a mig a nép millióinak meg nem adták a választói jogot. Én kérve kérem a t. házat, mellőzzünk minden kérdést, a mely egymástól elválaszthat, mellőzzünk minden olyan kérdést, a mely éket verhet közénk, tartsunk össze a haza ellenségeivel szemben a haza javára, (Élénk helyeslés.) Én bizom a kormányban és azért megszavazom a költségvetési törvényjavaslatot. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, következik a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Javaslatom a következő: a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1907 január hó 31-én d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendje legyen : először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; másodszor az 1907. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása és ezzel kapcsolatban az 1904 : XIV. t.-czikk értelmében a pinczeszövetkezeteknek kamatmentes állami kölcsönnel való támogatására engedélyezett 2 millió korona felhasználása tárgyában a földmivelésügyi miniszter által beadott előterjesztés ; harmadszor a kérvények VIII. ; negyedszer a kérvények IX. és ötödször a kérvények X. sorjegyzéke. Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a határozatot ily értelemben mondom ki. Következnek az interpellácziók. Ki van soron? Egry Béla jegyző : Brediceanu Koriolán! Brediceanu Koriólán : T. ház! Interpellácziómnak czélja épen az, hogy érvényt szerezzek az előttem szólott gr. Batthyány Tivadar képviselő ur által hangoztatott azon elvnek, hogy ezen országban mindenkinek joga van az egyesülésre és gyülekezésre, és hogy alkotmányunknak egy alapkövét képezi az egyesülési szabadság és a jogegyenlőség. A kormánynak kötelessége ezt az egyenlőséget tisztelni és ápolni, s elsősorban az államhatalom minden nyilvánulásában és érvényesülésében köteles ezen egyenlőségi jogelvet követni. Interpellácziómnak tárgya épen az, hogy ezen jogegyenlőség tekintetében történt sérelem orvosoltassék. Folyó évi január 21-én üresedett meg a német-bogsáni választókerület. Egy nappal előbb már jelentkeztek ezen választókerületben csendőrcsoportok. (Felkiáltások balfelől: Helyes ! Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Brediceanu Koriolán : Ez igazolja azt, hogy itt előre elkészitett tervvel állunk szemben. Mi is tudtunk erről, mert azok, a kik ellenünk küzdöttek az első választásnál, több befolyásos egyén által ajánlatot tettek nekünk arra, hogy mondjunk le a kerületről és ne állítsunk ellenjelöltet, s erre az esetre különféle kedvezményeket helyeztek nekünk kilátásba, de a nép bizalmával nem akartunk trafikálni. (Zaj.) Mi tudtuk épen azon személyektől, hogy hány csendőr és huszár fog a mostani választásra odavezényeltetni. Vlád Aurél : A dobrai választás mása ez! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Brediceanu Koriolán: A választás napja még kitűzve nincs smár eddig is körülbelül 600 csendőr van a választókerületben. Én kérdem az urakat, hogy mióta Magyarországon a népképviseleti alkotmány létezik, volt-e hasonló intézkedés valaha ? (Mozgás.) Még a dobrai és szilágy-csehi kerületben sem történt az, hogy 14 nappal vagy egy hónappal előbb megszállják a zsandárok az összes községeket. Nagy György: Dehogy nem, a Székelyföldön teljes két hétig ezer katona volt elhelyezve.