Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

14 93. országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. esik nézetem szerint az, hogy a bíróság más, az ő hatáskörébe meggyőződésem szerint épen nem tartozó ügyekkel foglalkozik. De, t. ház, jegyzéket a tőzsdebiróságnál a perek tartamáról nem vezetnek, és igy nincs abban a helyzetben senki, hogy ma ezeknek a pereknek tartama tekintetében biztos véleményt nyújthatna. Tartalmaz a jelentés egyéb tekintetben is kifogásolni valókat, de ezekkel nem untatom a t. képviselőházat, mert az elvi kérdés eldöntésénél ezek nem fontosak. És erre vonatkozólag mindjárt el fogom mondani, álláspontomat. Hozzáteszem azonban, hogy másként áll a helyzet a temesvári tőzsdénél. Ott a legsajátságosabb állapotokat találtam. Azt, hogy mióta ez a tőzsdebiróság fennáll, tulajdonképen még sohasem vizsgálta meg senki, sem a királyi tábla nem gyakorolta felügyeleti hatáskörét, sem az igazságügyminiszter, ugy hogy ott azután olyan állapotok keletkeztek, a melyeket ez a jelentés rövid vázlatban ugy tüntet fel, hogy ott évekre terjedőleg jegyzőkönyvek nincsenek felvéve, ott leletet nem ismertek, ott meg sem lehet állapítani néha, hogy miről van szó, (Mozgás.) egyáltalán, t. képviselőház, a mi rendetlenség egy bíróságnál "elképzelhető, azt a temesvári tőzsdebiróságnál mind méltóztatnak megtalálni. Hát, t. képviselőház, természetes, hogy ezeket az állapotokat meg kell szüntetni. Gondoskodtam arról, hogy ezen bíróságnál a felügyeleti jogkör ezentúl pontosan betöltessék, a magam részéről is gondot fogok fordítani arra, hogy ezek az itt felmerült rendetlenségek a jövőben elő ne fordulhassanak. Már most a tőzsdebiróság kérdésében bizonyára kérdezni fogják álláspontomat és bizonyosan felvetődik a fedezetlen határidőüzlet kérdése. (Halljuk ! Halljuk!) Hát, t. ház, igen természetes, hogy egy beszéd keretében nem ölelhetem fel az egész kérdést pragmatice, csakis extenzive foglalkozhatom a kérdésekkel, mert, ha példának okáért a magánjog kodifikácziójáról akarnék ma programmot adni, akkor az idő erre magára kevés volna. Azért csakis rövid, kivonatos előterjesztésre szőritkozhatom. A tőzsdebirósági, a választott bírósági intézmény a korszellemben oly mélyen gyökerező, más területeken is hóditó judicium parium elvén épül fel. A kereskedelem és ipar terén általában találkozunk azzal a ma rendkívül nagy nizussal, hogy a szakkérdésekben érdekelt szakférfiak döntsenek. Munkáskérdésekben, szabadalmi ügyekben stb., munkásbiztositási dolgokban, iparkérdésekben nemcsak más államoknál, hanem nálunk is vannak tömegesen szervezve — mintegy öntudatlanul is — a judicium parium elvén alapuló úgynevezett szakbiróságok. Ezeknek a szakbiróságoknak a judicium pariumon való felépítése, a mi külföldön is hódit, azon az elven kell hogy nyugodjék, hogy az a bíróság tisztán oly kérdésekkel foglalkozzék, a melyeket a szaktársak a testületi összetartozás és a szakértelem révén utalnak a szakbiróságokhoz. Természetes dolog, hogy mindez nem vezethet az igazságszolgáltatás deczentralizácziójára, hanem szükséges, hogy az egységes jogfentartás e szempontjából a megfelelő állami ellenőrzés és központi felügyelet gyakoroltassák. Sehol oly nagy mértékben nem vagyunk kitéve annak, mint épen a tőzsdei választott bíróság intézményénél, hogy az irott jog mellett szinte parallel halad a mai állapotok szerint egy nem irott, úgynevezett szokásjog, a mely nem ritkán alapjaiból forgatja ki magát a kereskedelmi jogot, azon egyszerű okból, mert ezen bíróságnál abszolúte nem érvényesül az állami felügyeletnek azon mértéke, a melyet a jogegység szempontjából feltétlenül meg kell követeim. (Helyeslés.) Hogy ez az intézmény bizonyos körökben és bizonyos mértékig népszerűtlen is, annak, t. ház, nézetem szerint leggyökeresebb oka abban rejlik, hogy ez a bíróság hatáskörébe vonz az alávetés okából olyan egyéneket, a kik a szaktanács és a szakbiróság révén oda egyáltalában nem tartoznak, a kiknek tulaj donképen eszük ágában sincsen ezen bíróság ítélkezésének magukat alávetni, hanem a kik csupán bizonyos kényszerhelyzetben teszik ezt. Akkor vetik magukat alá a bíróságnak, a mikor az ügyleteket megkötik. Az illető kereskedő attól teszi függővé a gazdának vagy termelőnek az előleg leolvasását, a melyre az illető alig vár, hogy vesse magát alá a tőzsdebiróságnak. (Helyeslés.) Van, t. ház, a mai tőzsdebiróságnak más baja is. (Halijuk! Halljuk!) Ez a bíróság eredetileg is a törvényhozásnak azon intencziójával lett megalakítva, hogy abban nemcsak kereskedők, hanem, mivel ez áru- és értéktőzsde, a termelők is képselve legyenek. A judicium parium intézményének az felelne meg, hogy nemcsak a kereskedők, hanem a termelők is megfelelő arányban legyen ek képviselve. így is volt intendálva ez az intézmény, azonban a budapesti tőzsdebiróság mély sajnálatomra nemcsak nem vette fel keblébe a termelőket, hanem valóságos kasztbirósággá, exkluzív testületté lett, ugy hogy t. képviselőház, maga ez a tény egy bizonyos ellenszenvet ébresztett ezen bíróság ellen (Igaz ! balfelöl.) és az ellene való jogosult panaszok évek hosszú sora óta sohasem szűntek meg. (Halljuk ! Halljuk !) Ugy hallom, hogy ezen területen legújabban szándékoznak — vagy talán részben már meg is tették — valami módosidást eszközölni. (Helyeslés.) Nekem nincs őszintébb óhajtásom, mint hogy a tőzsdei választott bíróság, a melyre nézve magam is mondom, vallom és hiszem, hogy annak a megfelelő határok között az állam, a kereskedelem és termelés javára áldásos hatása is lehet és van, hogy ez az instituczió ugy szerveztessék, hogy abban a termelésre hivatott tényezőknek egyenrangú jogi képviselete is feltétlenül biztosítva legyen. (Általános élénk helyeslés.) T, ház ! Nagyban és egészben talán ezek a