Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

12 03. országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. javaslat, arról, hogy hatásköri kijátszások esetei elő ne forduljanak, hogy a külföldön kötött házaságokkal Magyarországon visszaélni ne lehessen. Ezen egy szempontból a kir. ügyésznek kézbesítendő lesz az ítélet, és ezen hatáskör kérdésében, de csakis ebben, a kir. ügyésznek felebbezési jog adatik, a mi által minden gond és aggály nélkül ezen javaslat elfogadható lesz, A nagyméltóságú Curia hátralékai tekintetében, a mennyiben ezen két törvényjavaslat el fog fogadtatni, legalább a Curia elnökének nyilatkozata szerint meg vagyok nyugodva az iránt, hogy mához egy esztendőre jelenthetem majd a t. képviselőháznak — mához egy évre, előbb nem, feltéve, ha gyorsan lesz törvénynyé — hogy legalább is a Curia ugy fogja az ügyeket elintézni, hogy jogosulj panaszra többé okot szolgáltatni nem fog. (Élénk helyeslés.) Hasonlókép szüksége merül fel annak, hogy a Curia tehermentesítése okából is az ügyvédi rendtartásnak bizonyos elavult, helytelen intézkedései reformáltassanak, illetőleg eltöröltessenek, így arra épenséggel semmi szükség nincs, hogy egy ügyvédi fegyelmi ügy háromszor járja meg a kir. Curiát. (Ugy van!) Hiszen a bűnperben is, ha egyszer vád alá helyezési határozatot hoz akár az első, akár a második fórum, további felebbezésnek helye nincs. Semmi oka fenn nem forog annak, hogy fegyelmi ügyekben külön jogorvoslatot biztosítsunk a kifogások, vád alá helyezések ós az érdem tekintetében. Teljes garancziát nyújt a törvény nekünk akkor is, ha az ügy magában érdemben kerül a Curia elé. (Helyeslés.) De nagymértékben fog közrehatni a Curia tehermentesítése czéljából az is, hogy egyúttal az ügyvédi testület tekintélyének nagymérvű emelése mellett azt a curiai fegyelmi bíróságot, a mely ez idő szerint óriási halmazát intézi el az ügyvédi fegyelmi vétségeknek, meg fogjuk osztani. Csupán felerészben fogunk ott curiai bírákat alkalmazni, másik felerészben pedig az ország ügyvédi karát tiszteljük meg azzal, hogy saját ügyeikben ők is bíráskodhassanak. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Nyilatkoznom kell még a kisegítői bírói intézmény tekintetében is. Azt már nem szükséges ismételnem a t. ház előtt, hogy ez az intézmény olyan, a melynek itt védője, azt hiszem, nincs. Elsősorban nem védi azt az igazságügyminiszter. De méltóztassanak nekem megengedni, addig, míg a törvényhozás a bírói szervezetet véglegesen meg nem csinálja, addig, mig a polgári törvénykezés nincs megalkotva, mig ezek a sporadikus javaslatok keresztül nem mennek, addig a Curiát ezektől a kisegítő bíráktól most megszabadítani annyit jelentene, mint öt éves restancziákat csinálni. Ez tehát fizikai lehetetlenség. De a restancziáknak nemcsak a törvényekben rejlő okai vannak, van ott bizony más ok is. Van olyan oka is, hogy — fájdalom — a részben el is aggott bírák mindegyike nem teljesiti ugy kötelességét, mint a hogy az joggal elvárható volna. De általános kórtünet gyanánt kell emlitenem — nemcsak a Curiáról beszélek, hanem általában véve az országban — azt a rendkívüli szabadságolási intézményt, a melyről a t. képviselőházat ])ár vonásban tájékoztatni kívánom. Átlagosan ugy áll a dolog, hogy a kir. Curiánál — átlagosan, mondom — állandóan hat beteg biró van, de néha van tizenhat is. Ha azok a rendkívüli szabadságolások csak betegség okából és alkalmából adatnának meg, humanisztikus szempontból ez ellen senkinek észrevétele, kifogása nem lehetne. De itt oly nagymérvű rendkívüli szabadságolásokkal találkoztam, a melyeket a magam részéről annál kevésbbé tudtam indokolhatóknak elfogadni, mert olyan indokokra támaszkodtak azok, hogy éh azokat helytállóknak nem tekinthettem. Már most ugy áll a helyzet, hogy Magyarország bírói karánál 1906. évi augusztus haváig igénybe vettek a bírák és a személyzet rendkívüli szabadságolások czimén — méltóztassanak maguknak egy nagy számot elkéjjzelni — 16.372 napot. Méltóztassanak még hozzávenni, hogy ez a statisztika épen arról az időről zárja le a szabadságolások idejét, melyben benne van a törvényszünet és a rendes szabadság ideje; mégis 16.372 nap engedélyeztetett ezen idő alatt rendkívüli szabadság czimén! Hogy azután az évnek későbbi folyamán, mikor a rendes szabadságok teljesen lejártak, ez a szám már lényegesen emelkedett, mondani is felesleges. Mélyen elszomorítóak azok az okok is, a melyek alapján ilyen rendkívüli szabadságolások adattak : az egyiknek névnapot kell ülnie, a másik Amerikába ment, a harmadik Egyiptomba utazott, a negyedik édes atyjának elromlott a cséplőgépe, arra kell vigyáznia stb. Ilyen ürügyek alatt adattak rendkívüli szabadságok, a melyekre vonatkozólag én, a ki tőlem telhetőleg mindent el akarok követni arra, hogy a bírói karnak erkölcsi tekintélye és anyagi helyzete is teljes mértékben megjavuljon, azt az álláspontot foglalom el, hogy megkövetelem, hogy a bírák teljesítsék kötelességüket és rendkívüli szabadság csak rendkívüli körülmények közt csak akkor engedélyeztessék, mikor arra humanitárius okokból szükség van. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban elrendeltem, hogy jövőre a minisztérium engedélyezése alá tartozó rendkívüli szabadságolás csak ugy adható meg, ha azt személyesen engedélyezem. Azóta egyet sem kértek. (Helyeslés.) A kir. táblák felügyeleti joga szempontjából meg kell említenem, hogy itt általában teljes megnyugtatására a t. háznak rendet, kielégítő állapotot találtam. Ezeknek a tábláknak területén behoztam a féléves főfelügyeleti érte-