Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-99
168 ,99. országos ülés 1907 január 29-én, kedden. csak agy következtetik be, ka a különböző népeleniek szocziális és politikai egyensúlyának biztosítása mellett, nemcsak a szorosan vett állami közigazgatás területén, hanem a törvényhozási, egyházi, igazságszolgáltatási, sajtóügyi és egyéb tekintetekben is az okkupált tartományok közéletét a közszabadság-jogok szellője hatja át. (Élénk helyeslés balfelöl.) Az időpont pedig már elérkezett. A rohamosan fejlődő államok mellett Boszniát és Herczegovinát már a Balkán-határokon is alkotmányos államok szomszédolják : Szerbia és Montenegró. Népei természetesen szabad intézmények áldásai után vágyakoznak (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) és türelmetlenségük állandó. Hát szüntesse meg ezt javukra a magyar kormánynak hathatós befolyása és kötelezze a magyar kormány ezáltal értékesíthető hálára a bosnyákokat, s szolgálja egyúttal hivatásszerűen nemzetünk történelmi hagyományainak alkotmányos és szabadságszerető felfogását. (Zajos helyeslés balfelől.) Az általános vonatkozású kérdések között és mellett különösen aktuális az utóbbi időben a bosnyák mohamedánok felekezeti ügye. E kérdésben a függetlenségi pártnak múltja van. Még 1900-ban interpellált Visontai Soma képviselő ur és azóta csaknem évről-évre feljön hozzánk egy-egy mohamedán küldöttség ezzel az ismeretes memorandummal sérelmeik orvoslása czéljából. Nem osztom mindenben álláspontjukat. Kérelmük óvatosan kezelendő, de megoldandó sürgősen, mert különösen a katholikus és legújabban az orthodox szerbek egyházi autonómiája mellett következetlenség és igazságtalanság volna a mohamedánok egyházi állapotának további rendezetlensége. Az iszlám ugyan tulaj donképeni egyházi szervezetet nem ismer és vallási szabályai — Törökország teokratikus állam lévén — a legszorosabb összefüggésben vannak a hivők állami és társadalmi életrendjével és ebből kifolyólag oly autonómia, a mely a konstantinápolyi kalifa tustól való függéstől eltekintve — a mely függő viszony pedig az orthodox szerbeknél már akczeptáltatott — oly autonómia, a mely jogosit az összes állami hivatalok ellenőrzésére, a mely többek között pl. a mohamedán iskolából kizárja az állami felügyeletet, (Mozgás.) ez legalább is túlzott követelés. Enyhítettek is már rajta. Túlzott, mint a milyen jelenleg a világi kormányzat csaknem kizáró vezetése egyházi életükben. A mohamedán egyház sérelmének megoldása feltétlenül szükséges, t. ház , mert ezzel a mohamedán elem nyugalma helyreáll. Nem szabad pedig szem elől tévesztenünk azt, hogy ez az elem, bár számbelileg az összességnek csak mintegy harmadrésze, értelmi fölénynyel biró kereskedő- és földbirtokos-osztály, amelynek szimpátiája erős szárnya lehet szükséges keleti törekvéseinknek. (Helyeslés.) T. ház ! Nem czélom ezúttal a bosnyák lakosságot közvetlenül érdeklő sérelmek regisztrálása. Az adórendszer, a hitelügy, az igazságszolgáltatás és a különös fontosságú agrár-kérdés (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) részletesebb pertraktálásával I nem óhajtok visszaélni a t. ház nagybecsű türelmével. Beszédemben inkább a magyar érvényesülésnek közeli és távolabbi jövőjére óhajtom a t. képviselőház figyelmét felhívni. (Halljuk! Halljuk !) Vájjon az a 280 milliónyi pénz és oly sok véráldozat, anyagi lekötöttségünk, meghozza-e, t. ház, az annak idején kilátásba helyezett ellenértékét % A 37% magyar honos közül a hivatalokban és általában a szolgálatban alkalmazott magyarok száma alig 3—4%, a többi hivatalnok horvát és szia von. Kállay Béni volt miniszter és Burián István jelenlegi közös pénzügyminiszter ur kijelentései szerint ez a nagymértékű aránytalanság nem a magyarság mellőzése miatt forog fenn, hanem egyrészt a magyar társadalmi osztályok közönyén niulik. (Mozgás.) Én eddig nem ismertem, t. képviselőház, e tekintetben a magyarság közönyét, de most nagyrészt indokolva látom abban az igazgatási rendszerben, a melynek tipikusan osztrák és hírhedt szelleme a magyar faji jelleggel összeférhetetlen. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) T. ház ! Még súlyosabbak a gazdasági vonatkozású sérelmek. Legyen szabad ezeket is, beszédem rövid terjedelméhez mérten, nagy vonatkozásokban feltüntetni. (Halljuk ! Halljuk !) Megjegyzek mindenek előtt egy eddig szóba alig került kérdést, a bosn} r ák közszállitások ügyét. Ez sem kicsinylendő kérdés, mert a mig egyrészt a közszükséglet az állami és pénzügyi igazgatásoknál, a csendőrségnél, vasutaknál, s egyebek igénylésénél számottevő, másrészt már csak azért is figyelmet érdemel, mert — mint tudjuk — e tekintetben negyedszázad óta mellőzve volt a magyar ipar. (Ugy van I) Talán a közös minisztériummal kötött szerződéshez hasonlóan, a melyet a hadügyi szállításokra vonatkozólag kötöttek, nyerhetnek kielégülést e tekintetbeni méltányos és jogos igényeink. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! A közgazdasági sérelmeknek azonban a köziekedósügyben rejlik a magva. Bosznia és Herczegovina közgazdasági helyzetét egy tendencziózus közlekedésügyi politika kizökkentette természetes útjából. A tendenczia, t. képviselőház, Magyarország ellen irányult, (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) de legfőképpen sérti magukat a tartományokat is, mert szembeszállt azzal az alapigazsággal, mely szerint a forgalom irányítását elsősorban az illető terület geográfiai helyzete szabja meg. (Igaz! ügy van!) Csak egy pillantást kell vetnünk a térképre, s azonnal szembetűnik Bosznia földrajzi egysége, egyszersmind elszigeteltsége és egyúttal : a csaknem kizárólagos levezető ut hazánk felé. A nyugat, dél és kelet határoló hegyei felől egész folyamrendszere a Szávának irányul. Ez az igazság volt, t. képviselőház, — a szomszédságtól eltekintve, — alapja ama történeti eredményeknek is, a melyekben a természet paI rancsolta harmonikus érdekek a legszorosabb
