Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-97

146 07. országos ülés lí)07 január 2k-&n, csütörtökön. sitott szavazatok számai között óriási különbség mutatkozik, a mennyiben, míg a szabadelvűpárton összesen öt, addig a néppárton mintegy 160—170 szavazat lett elutasítva ; ezen tényekből és a válasz­tási elnök amaz intézkedéseiből, hogy a néppárti mozgó bizalmi férfiakat a választók vezetésétől eltiltotta, s azok vezetésére egy szabadelvűpárti választót rendelt. .. (Élénk derültség és mozgás.) Sümegi Vilmos: A régi rendszer! Zboray Miklós : . . . hogy mig a szabadelvű­párti bizalmi férfiak mindenütt szabadon járhat­tak, s tartózkodhattak, addig a néppárti bizalmi férfiakat az udvarban, s a szavazatszedő helyiség előszobájában való tartózkodástól eltiltotta ; hogy a katonai karhatalmat arra engedte használni, hogy a szabadelvűpárti választókat összegyüjt­sék s kisérjék, világosan kitűnik, hogy a válasz­tási elnök, s a szavazatszedő küldöttségek elnökei, s helyetteseik törekvése odairányult, hogy a sza­vazatok többsége a szabadelvű párti képviselő­jelölt részére biztosittassék . . . (Mozgás.) Sümegi Vilmos: Becsukták a választási el­nököt ? Zboray Miklós: ... mi által a vádlott, te­kintve az elutasított szavazatainak a számát, a mandátumtól tényleg jogtalanul megfosztatott; ekként vádlott, kinek sértő kifejezései nem veendők szószerint, (Mozgás. Halljuk ! Ralijuk, !) minthogy a mandátumot elrabolni nem lehet, a ki az elrablás és lopás alatt csakis az eljárás jogtalanságát ér­tette, igazat mondott akkor, a mikor állításának helyes értelmezése szerint azt mondotta, hogy őt a mandátumtól jogtalanul megfosztották; más­részt, mert a bíróság nem látja beigazoltnak azt, hogy vádlott, kinek sértő kifejezései nem a sza­vazatszedő küldöttségek összes tagjaira, hanem csakis az elnökökre és helyetteseikre, mint a kik egyedül voltak jogosítva a szavazatok el- vagy el nem fogadása tárgyában határozni, vonatkoz­tak, a választási jegyző és bizalmi férfiak ellené­ben bűncselekményt követett el.« (Felkiáltások a baloldalon : Ez igy van !) Ezt mondja ki az Ítélet. T. ház ! A háznak jogában áll minden esetben, midőn politikai zaklatást lát, a képviselők kiadá­sát minden indokolás nélkül megtagadni. (Ugy van ! a baloldalon.) Én nem kérem a házat, hogy az ebben az Íté­letben megállapított tények alapján mondja ki, hogy Bresztyenszkynek igaza volt, midőn ugy nyi­latkozott, hogy elrabolták mandátumát; de annyit igenis kérnem kell, — mert többé kevésbbé mind­nyájan voltunk hasonló helyzetben — (Igaz! Ugy van!) hogy tagadjuk meg kiadását annak az embernek, a kinek mandátumát, birói ítélet szerint is elrabolták. (Helyeslés a baloldalon.) Egy embert büntetni oly módon, hogy elrabol­ják mandátumát, hogy nyakába zúdítják a válasz­tási költségeken felül a peticzionális költségeket, és nyakába zúdítják ennek a pernek költségeit, valami 900 koronát is, a mikor csak azért marasz­talják el, hogy ismét csak fizessen — hát ezt, igenis, politikai zaklatásnak tartom. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Ha van sérelem, ugy ennél nagyobbat nem képzelhetek el, és én fel tudnám mentem azt is, a ki azokat a gazokat, a kik hasonló módon járnak le, lelövi. (Helyeslés.) Legkevesebb, a mit tehet u képviselőház ön­magával és az igazsággal szemben, az, hogy a jelen esetben megtagadja a mentelmi jog felfüggesztését. (Elénk helyeslés. Félkiáltások : Nem adjuk ki !) Elnök : Minden indítványt és elleninditványt írásban kell beadni. Zboray Miklós : Én különvéleményt jelentet­tem be, ott van a mentelmi bizottság jegyző­könyvében. Elnök : Itt nincs nyoma a különvéleménynek. Zboray Miklós: Bocsánatot kérek, a külön­véleményt nem tartozom itt Írásban beadni. En bejelentettem. (Felkiáltások : Nincs kinyomatva !) Egyébiránt megírhatom. Elnök: Bocsánatot kérek, én a különvéle­ményről nem tudok, az itt nincs bejelentve. (Fel­kiáltások : Beadja Írásban !) Darányi Ferencz jegyző: Csernoch János! Gsernoch János: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Nem szoktam a mentelmi ügyek tár­gyalásánál felszólalni, mert általában szokásom megnyugodni a mentelmi bizottság Ítéleteiben és határozataiban, de ebben az esetben mégis kény­telen vagyok a ház türelmét igénybevenni. Meg fogom okolni, hogy miért ? (Halljuk ! Halljuk !) Tudjuk, hogy a mentelmi bizottság a háznak és minden egyes képviselőnek legfontosabb és leg­kényesebb joga felett őrködik, a mely jog egyúttal alkotmányunknak is egyik legerősebb biztositéka. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztassanak csak visszaemlékezni arra az időre, midőn mi az alkotmány védelmében azokat a nagy harczokat folytattuk. Mit értünk volna el, mit tehettünk volna, ha akkor nem védelmez meg minket a mentelmi jog ? (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Mi, bár vigyáztunk mentelmi jogunkra, mégis az arra a jogra irigy hatóság és hatalom kiterjesztette támadásait ezen jogunk ellen, és csak kevesen múlt, hogy egyes képviselőket, a kiket a mentelmi jog védett, börtönbe nem vetettek. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) T. ház ! Másrészt azonban belátom azt is, hogy a mentelmi jog nem nyújthat a képviselők­nek sem privilégiumot, sem pedig szabadságlevelet a törvények áthágására és kijátszására. (Ugy van ! balfelől.) Ha a kéj)viselő a törvény ellen vét, ha volt neki bátorsága a törvény ellen véteni, akkor legyen meg benne az az erő is, hogy türelmesen elviselje azt a büntetést, a mit a törvény reá ki­szab. (Helyeslés.) Ha abban a kitüntetésben része­sül, hogy az államnak törvényhozója lehet, a rész­ben általa is hozott törvények megtartásában is mutassa meg a legszebb és legelső példát. (Helyes­lés a baloldalon.) T. képviselőház ! Ennek daczára is ebben az esetben még sem tehetem magamévá a mentelmi

Next

/
Thumbnails
Contents