Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-97

142 97. országos ülés 1907 január 2'i-én, csütörtökön. Ajánlom ezen határozati javaslatomat elfoga­dásra. (Általános helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Kálosi József: T. képviselőház! Elnök : Mi czimen ? Kálosi József: Azok után, a miket a t. mi­niszterelnök ur elmondott, minthogy az ő hatá­rozati javaslatában az én felfogásom konkréteb­ben van preczizirozva, inditványomat vissza­vonom és hozzájárulok a t. miniszterelnök ur határozati javaslatához. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, sza­vazás előtt szó illeti még az előadó urat. Lázár Zoárd előadó : T. képviselőház ! A mi­niszterelnök ur indítványához hozzájárulok és a magam részéről is ajánlom azt elfogadásra. Elnök: A tanácskozást most már befejezett­nek nyilvánítom. Szavazásra elsősorban a miniszterelnök ur javaslatát fogom feltenni, minthogy az halasztó természetű; abban az esetben, ha nem fogadná el a képviselőház a miniszterelnök urnak határo­zati javaslatát, a mentelmi bizottság javaslatára fogom a kérdést feltenni, még pedig kétfelé osztva, mert az egészen két különálló dologra vonatkozik. Méltóztatik a kérdés ilyetén feltevésébe bele­nyugodni % (Igen 1) Ha igen, akkor felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a miniszterelnök urnak beadott javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a miniszterelnök ur javaslatát elfogadja. Következik már most a mentelmi bizottság jelentése (írom. 345) Hodzsa Milán orsz. kép­viselő mentelmi ügyében ; az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó: T. képviselőház ! Az iratoknál eredetben fekvő 3696/905. sz. Ítélet tanúsága szerint Hodzsa Milán orsz. képviselőt a budapesti kir. büntető törvényszék, mint esküdt­bíróság, nemzetiségi elleni gyűlöletre való izgatás vétsége miatt jogerősen egy (1) havi államfogházra és behajthatatlanság esetén további 10 naipi állam­fogházra átváltoztatandó 200 korona pénzbünte­tésre Ítélte. A budapesti kir. ügyészség vezetőjének meg­keresése alapján a budapesti kir. főügyész 1906. évi deezember hó 8-án 6315. f. ü. 1906. sz. a. kelt felterjesztésében a büntetés végrehajtásának czél­jából nevezett orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy e felterjesztés az erre illetékes ható­ságtól érkezett, s minthogy zaklatás esete nem forog fenn, a mentelmi bizottság tisztelettel java­solja, hogy Hodzsa Milán orsz. képviselő men­telmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólam, felteszem a kérdést. Kérdem : elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizott­ság javaslatát, igen vagy nem % (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, és ehhez képest Hodzsa Milán orsz. képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 346) Hédervári Lehel orsz. képviselő men­telmi ügyében. Kálosi József előadó : T. ház ! Zsoldos János községi főjegyző újpesti lakos főmagánvádló a »Magyarország« czimű lap 1906 márczius hó 14. napján megjelent számában közzétett »Megint kül­döttség* feliratú ezikkben foglalt és a Btk. 258., 259. §-aiba ütköző rágalmazás vétsége miatt indít­ványozza az időközben újból megválasztott Héder­vári Lehel országgyűlési képviselő ellen a vizsgálat elrendelését. A jelzett ezikkben az állittatik Zsoldos János főmagánvádlóról, hogy azt az újpesti kül­döttséget, a mely b. Fejérváry Géza volt miniszter­elnököt üdvözölte, az ő, t. i. Zsoldos János vezetése alatt toborozták össze, s hogy főmagánvádló több rendbeli fegyelmi vétség miatt vizsgálat alatt álló főjegyző. Az iratoknál fekvő szerkesztői bejelentés sze­rint a kérdéses czikk szerzője Székely Viktor hírlap­író, a ki vallomásában azt adta elő, hogy a czikk megírásához az adatokat Hédervári Lehel ország­gyűlési képviselő szolgáltatta. A nyomozás során tanuként kihallgatott nevezett országgyűlési kép­viselő beismerte, hogy a czikknek inkriminált részeihez az adatokat ő közölte telefonon a »Magyar­ország« szerkesztőségével. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgáló­birájának megkeresésére a budapesti kir. főügyész 1906. évi deezember hó 3-án 6168/f. ü. 1906. sz. alatt kelt felterjesztésében a bűnvádi eljárás meg­indithatása czéljából nevezett országos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mivel társ­szerzőként tekintendő. Minthogy Hédervári Lehel országgyűlési kép­viselő az általa beismert hir beküldéséért sajtó­jogilag felelősségre nem vonható, s eme cselek­ménye a társszerzőségi minőségben elkövetett sajtó­vétség tényálladékát meg nem állapítja s ekként vele szemben zaklatás esete forog fenn : a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Hédervári Lehel országgyűlési képviselő men­telmi joga ez ügyben ne függesztessék fel. Elnök: Visontai Soma képviselő ur kivan szólni. Visontai Soma: T. képviselőház ! (Halljuk !) Magam is csatlakozom a bizottság azon előterjesz­téséhez és indítványához, hogy Hédervári Lehel képviselő urnak mentelmi joga ez ügyben ne füg­gesztessék fel. Azonban csakis az egyik indokot fogadom el törvényszerű indoknak, azt az indokot, hogy ő azon tényállás szerint, a mely reá vonat­kozólag előadatott, sajtójogi felelősségre nem von­ható ; nagyon természetesen, mert hiszen az, a ki egy hirhez vagy egy sajtóközleményhez adatokat szolgáltat, de a czikknek szellemi előállitásában nem vesz részt, sajtójogi felelősségre nem vonható. (Helyeslés.) De nem fogadhatom el igen fontos sajtójogi okoknál fogva a másik indokot, a mely azt mondja,

Next

/
Thumbnails
Contents