Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-93

93. országos ülés 1907 január 19-én, szombaton. r; Ezeknek előrebocsátása után áttérek magának a költségvetésnek pénzügyi ismertetésére. Az 1907. évi igazságügyi költségvetés rendes kiadása kitesz 48,481.000 koronát, a mely szemben az 1906. évi költségvetés 46,671.000 korona kiadásával, 1,810.000 korona kiadási többletet foglal magában. A rendes költségvetés bevétele kitesz 2,038.000 koronát, a mely szemben a múlt évi 2,008.000 korona bevétellel, 30.000 korona többbevételt tüntet fel és igy a rendes költségvetésnek mérlege 1,779.000 korona többletet, szemben a múlt évi költségvetéssel. A rendkívüli költségvetésnek kiadása kitesz 2,985.000 koronát, a mely szembe állitva a múlt évi 5,945.000 korona kiadással, 2,960.000 koronával kevesebb kiadás mutatkozik. Ellenben a rendkivüü bevételnél már sokkal kedvezőtlenebb arány mutatkozik. Nevezetesen az 1907. évi rendkívüli bevétel mindössze 1,976.000 korona, mig ezzel szemben a múlt évi volt 6,039.000 korona. így tehát már 4,063.000 koronával kedvezőtlenebb helyzet mutatkozik, a minek azután a folyománya az, hogy daczára annak, hogy a rendes és rendkívüli kiadások együtt 1,150.000 koronával kevesebbet tesznek ki, mint a múlt évi kiadások, mégis a költségvetésnek végmérlege 2,882.000 koronával kedvezőtlenebb, mint a múlt évi. Röviden át fogok menni azokon a tételeken, a melyek ezt a kedvezőtlenebb eredményt előidézték, azt a sorrendet tartva szem előtt, a mely a kötségelőirányzatban foglaltatik. Először is a központi igazgatás költségei 46.000 koronával többet tesznek ki, illetőleg kedvezőtlenebbek, mint a múlt évben. A Curiánál mutatkozik 31.000 korona nagyobb kiadás ; a törvényszékek és járásbíróságoknál 600.0000 korona; a királyi ügyészségeknél 260.000 korona, az országos fegyintézeteknél 154.000 korona. A törvényelőkészítő bizottságnál 66.000 korona, a nyugdijaknál 613.000 korona és az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján eszközlendő beruházásoknál 1,120.000 korona. Most már egyenként véve ezen tételeket, a központi igazgatásnak ezt a többletét az okozza, hogy az 1904. évi I. t.-cz. értelmében az ott alkalmazott tisztviselőknek a fizetése emeltetett, 7000 egynéhány koronával. Az 1906. évi költségvetésben rendszeresített 13 számvevőségi tisztviselőnek most már egész évi járandósága emeli a költségeket 24.000 koronával. A napidijasok — a kik rendkívül rosszul voltak és valljuk be, még most is rosszul vannak fizetve — fizetésemelésére fel van véve 12.000 korona, egy gépkezelőnőnek fizetése 2000 korona. Ezzel szemben azonban vannak bizonyos megtakarítások is. Különösen a rendkívüli kiadásoknál, a mennyiben a börtönügyi kongresszus költsége 6000 korona és bizonyos átalakítások és reparácziók elesnek. Ezen a czimen szintén 10.000 koronával kevesebb van előirányozva; tehát 16.000 korona megtakarittatott; ellenben a rendes dologi kiadásoknál világítás, Írószerek, házi szükségletek stb. czimén 10.000 korona, a számvevőségi tisztviselőknek utazási költségeire ellenőrzés szempontjából 3000 korona, és az építési szakértőknek az építészek ellenőrzésénél kifejtett működésükért 10.000 korona van előirányozva. A kir. Curiának 31.000 korona többletét részben az 1904. évi I. t.-cz. alapján szükségessé vált fizetésemelések, részben pedig egy uj polgári tanács felállításával járó kiadások idézik elő, a mely összesen 22.000 koronára rug, míg 9000 korona dologi kiadásra esik, t. i. a Curiánál a kőnyomdai költségek szaporodtak abból az okból, mert a curiai Ítéletek kiadványai most már a Curiánál készülnek el, hogy azok gyorsabban legyenek a feleknek kézbesíthetők. A királyi törvényszékek és járásbíróságoknál, a mint mondram, 600.000 korona nagyobb kiadás merült fel, mint a múlt évben, tehát a nyugdijaktól eltekintve itt a legnagyobb az eltérés a múlt évi költségvetéssel szemben. Ennek oka a következő : először is 74 albirói állás beszüntetése mellett ugyanannyi birói állás rendszeresittetett; 112 aljegyző helyett jegyző lesz alkalmazva ; 52 segédtelekkönyvvezető előléptettetik telekkönyvvezetőnek; azonkivül a telekkönyvek mielőbbi rendezését tartván az igazságügyminiszter ur egyik legfontosabb feladatául, öt uj betétszerkesztő-bizottságot rendszeresít, a mely öt birói, öt telekkönyvvezetői és megfelelő számú segédszemélyzetnek az alkalmazását teszi szükségessé. De miután öt uj betétszerkesztő-bizottságnak a beállításával telekkönyveinknek annyira kívánatos átalakítása egyhamar nem eszközölhető, több ilyen bizottságnak a felállítása pedig merőben felesleges lenne, a mennyiben a kataszteri munkálatok nem lévén készen, a betétszerkesztő-bizottság sem működhetik nagyobb eredménynyel. Ennélfogva az igazságügyminiszter igen helyesen a telekkönyvi átalakítások és helyesbítések gyorsabb eszközlése czéljából még ötven uj birói állást és ennek megfelelő arányban telekkönyvvezetők, Írnokok és bevezető napidijasok alkalmazását is hozza javaslatba. Mindezek elő fogják idézni azt, hogy telekkönyveink, a melyeknek rendezése az eddigi rendszer szerint, a mint ezt én már 1904-iki beszédemben bátor voltam kimutatni, legalább száz esztendőt igényelt volna, most remélhetőleg néhány év alatt annyira javíthatók lesznek, hogy azok ellen legalább alapos nagyobb kifogások nem lesznek emelhetők. Ezenkívül az igazságügyminiszter ur ezen a czimen még két, a pénzügyi bizottság nézete szerint is helyes intézkedést hoz javaslatba: az egyik az, hogy azoknak a joggyakornokoknak, a kik tudori oklevéllel birnak, az eddigi 1000 korona segélyhez a fővárosban 600, vidéken 400 korona pótsegélyt engedélyez. Ez rendkívül jótékony hatással lesz egyrészről az illetők ambicziójának felkeltésére és megjutalmazására, másrészről pedig az illetők anyagi helyzetének javítására. (Ugy van !) További intézkedése a miniszter urnak ezen czim alatt, hogy 46 uj joggyakornoki állást rendszeresít 46.000 korona költséggel. A királyi ügyészségeknél, a mint mondottam, 246,000 korona többlet mutatkozik, a inely majd-