Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

314 89. országos ülés 1907 január 15-én, kedden. röviden kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni. (Halljuk !) A szónokok azt hangoztatták, hogy a harmadik egyetem kérdése 15—20 esztendő óta van napirenden ; egyedül Bánffy Dezső báró t. képviselőtársam volt az, a ki rámutatott arra, hogy az a kérdés nem 15—20 esztendő óta, hanem több mint egy század óta foglalkoztatja a közvéleményt. Magam is tudom, hogy ez a kérdés már több, mint 100 éves, mert Szeged városa és az alföldi nagy városok már a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása előtt, foglalkoztak a kérdéssel, és folyamodtak az akkori kormányokhoz, a helytartó tanácshoz, hogy az Alvidéken, Szegeden, valami jó főiskolát állíttasson fel az állam. Gondolom, 1801-ben újra megindult ez a mozgalom Szegeden és tartott egész 1832-ig, a mikor a Karok és Rendek el is határozták ilyen felsőbb iskolának Szegeden való felállítását, azonban ez a kérdés akkor sem ment tovább a jámbor óhajtásnál. Ezt a kérdést tehát épen Szeged, az Alföld legnagyobb városa tartja már több mint egy évszázad óta mindig felszinen. A mikor pedig a legutóbbi időben, 1879-ben a mozgalom ebben a kérdésben megindult, akkor is ép Szeged városa volt az, a mely ennek a mozgalomnak megindítását megkezdette és Szeged városa mindig az, a mely évről évre megújítja ezt a régi kívánságát az alföldi magyarságnak, mert hiszen 1882-ben, 1893ban, de azután is valamennyi kultuszminiszternél eljárt, hogy ezt a kérdést megoldásra vezesse, sőt az Alföld érdekében a múlt esztendőben — a mint Bánffy Dezső t. képviselőtársam már jelezte is — a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület is járt már az igen t. jelenlegi kultuszminiszter urnái, hogy Dél-Magyarországon állíttassa fel a harmadik egyetemet. 1. ház ! A midőn ezt a kérdést mindig a magyarság mozgatta, akkor igazán fájdalommal látom, hogy mielőtt épen a magyarság részére az egyetemet biztositarlók, vannak az országban városok és vannak itt ebben a házban képviselőtársaim, a kik Pozsonynak, Kassának, Temesvárnak, Aradnak kívánják a harmadik egyetemet. Hiszen elismerem, hogy ezek is igényt tarthatnak rá, azonban hogy Szegedet ebben a kérdésben megelőzzék, ezt nem ismerem el jogosultnak, (ügy van! TJgy van!) Habár ezzel a kérdéssel nem akartam itt előhozakodni, mégis ki kell jelentenem, hogy attól tartok, hogy ez a kérdés megint nem a magyarság érdekében fog megoldást nyerni, hanem ismét idegen befolyás fog ebben a kérdésben érvényesülni, idegen befolyás, a melyről igen tekintélyes napilapok is megemlékeztek már eddig, különösen Pozsony érdekében . . . (Zaj.) Szász József: Azt megczáfolták ! Becsey Károly : ... és a mely idegen befolyás érvényesült mindig, valahányszor arról volt szó, hogy az Alföld népét a kultúrába inkább bevezessék és az Alföld népének magasabb kulturális intézményeket nyújtsunk. Tessék csak megnézni Magyarország térképét, Pozsonytól egész Nagj^szebenig, a felső oktatásra szolgáló intézmények mind a nemzetiségi vidéken, a Felvidéken vannak, egy-kettő van lenn is, pl. a pécsi lenn van, az is a határszélen ; azután talán a debreczenit emiithetem, a mely benn van az ország szivében ; azonban mondom, a legtöbb az ország határszélén, a nemzetiségi területen van elhelyezve, holott én ezt a legnagyobb hibának tartom és csak annak tudom be, hogy az ilyen intézmények felállításánál mindig Bécs keze játszott közre és arra törekedett, hogy ne a magyar népnek emeljük a kultúráját, hanem lehetőleg olyan helyeken állitsuk fel ezeket az intézményeket, a hol a magyarság nehezen férhet azokhoz hozzá. (TJgy van!) Ismétlem, kijelentem, hogy jogosnak tartom egyik-másik igényét arra, hogy az egyetem ott felállittassék, de akár Kassán, akár Pozsonyban, akár Aradon, vagy Temesváron állíttatik fel a harmadik egyetem, félő, hogy ismét csak a nemzetiségieknek teremtünk ujabb főiskolát. Mert az Alföld magyarsága sem Pozsonyba, sem Temesvárra, sem Aradra, sem Kassára nem fog az egyetemre menni tanulni. Ha pedig az a czélunk. hogy a budapesti egyetem túlzsúfoltságát megszüntessük és a magyarságnak teremtsünk ilyen nagyobb intézményt, akkor olyan helyen kell azt az egyetemet felállitani, a melyet a magyarság fel is fog keresni. A három milliónielüli magyarság, a mint mondottam, nem megy az ország határszéli egyetemeire, nem küldi oda fiait egyetemi tanulmányokra, hanem vagy Budapestre küldi, vagy egyáltalában nem küldi sehová. Ez pedig az országnak nem lehet az érdeke, de nem lehet az ország lakosságának sem. Ha pedig sorba veszem az egyes városokat, t. ház, Kassánál azt látjuk, hogy a kassai egyetem egyik legnagyobb mozgatója, dr. Takáts Menyhért maga is beismerte egy múltkori, gondolom a »Budapesti Hirlap«-ban közzétett czikkében, hogy Kassának nincsen szüksége másra, mint egy jogés államtudományi és egy bölcsészeti fakultás felállítására. Már pedig, ha teljes egyetemet akarunk felállítani, akkor nem vihetjük azt egy oly városba, mely azt maga sem kívánja, a melynek keretében azt elhelyezni képesek nem vagyunk. Pozsony volna a másik nagy város, a mely szintén vetekszik a harmadik egyetemért. Habár én nagyrabecsülöm Pozsony városát azért, mert két függetlenségi párthoz tartozó képviselőt küldött ide, (Felkiáltások: Csak egyet!) és habár ebből a tényből azt a jóindulatot látom, hogy a polgárságnak egy része a függetlenségi párt politikáját szándékozik a jövőben támogatni, mégis, a mikor tudjuk azt, hogy Pozsony város lakosságának alig valamivel több, mint 40%-a magyar, és a mikor Pozsony is ott fekszik a határszélen, Bécs tőszomszédságában és környéke, a honnan egyetemi hallgatóit szedné, több, mint felerészben nemzetiségi, akkor, t. uraim, én megnyugvással a harmadik egyetemet Pozsonyban elhelyezni nem tudnám. Habár ki is emelte Sziklay Ottó t. kép-