Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-88

88. országos ülés 1907 január 14-én, hétfőn. 297 ran a személy- és vagyonbiztonságot is meg­támadja. T. liáz! Szerintem a szellemi táplálékok mind e két nemétől meg kell védeni a magyar népet. És e pontnál eljutottam oda, hogy fel­hívjam az igen t. kultuszminiszter ur szives figyelmét arra, lenne kegyes elsősorban is Magyarország jeles, hazafias tudósait és iróit felkérni, hogy hozzák az ő nemzeti, hazafias tudásukat a haza oltárára, alkossanak minél több ily népies irányú, hasznos, erkölcsös, oktatva mulattató népies iratot. A mi pedig a dologi részt illeti, méltóztassék hatáskörében odahatni, hogy ezek megjelenése lehetó'vé váljék, és az ürességtől tátongó nép- és ifjúsági könyvtárak teljenek meg ezekkel a hasznos, oktatva-mulat­tató iratokkal. Nem esendőrszuronyokkal, nem erőszakkal, nem katonasággal, hanem ily eszközökkel, ezek­kel a hasznos, erkölcsös, oktatva-mulattató ira­tokkal egyedül tudjuk kiszorítani a népünk érzületét, egész érzelmi világát megmételyező irodalom fattyuhajtásait. Ezeket voltam bátor a t. ház kegyes enge­delmével elmondani. Zárom beszédemet abban a biztos tudatban, hogy akkor, a mikor a kultuszminiszteri székben gróf Apponyi Albert ül, az ő bölcsesége meg fogja találni mind­azokat az eszközöket, a melyekkel nemzeti kul­túránk és népoktatásunk teljesen nemzetivé, a legsovinisztikusabban magyarrá és vallásos­erkölcsössé tehető, és el fogjuk érni az időt. a mikor lesz nekünk, ha nem is oly ideális ma­gas műveltségű, de állásának, foglalkozásának, társadalmi helyzetének megfelelő, talán kisebb műveltségű, de becsületes, magyar érzelmű, val­lásos magyar népünk. A költségvetést elfoga­dom. (Elénk helyeslés és taps. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni. Ki következik? Raisz Aladár jegyző : Szentkirályi Zoltán! Szentkirályi Zoltán : T. képviselőház! A szokott bevezetést is mellőzve, szószaporitás­sal nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni és mindjárt arra a tárgyra térek át, a melyet a kultusztárczánál még felemliteni szük­ségesnek tartok az elhangzott beszédek után is, és ez a görög-katholikus lelkészek kongruájának kérdése. (Halljuk ! Halljuk!) Az igen t. miniszter urnak megnyugtatása folytán tisztában lehetünk azzal, hogy a katho­likus lelkészeknek kongruája a lehető legrövi­debb idő alatt rendezve lesz. Mégis szükséges­nek tartom felhívni a t. háznak figyelmét kü­lönösen a görög-katholikus lelkészek kongruájá­nak ügyére, a kiknek a fizetése, a jövedelme a KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. V. KÖTET. legkevesebb és a kik leginkább vannak reá­szorulva, hogy állami segély által megélhetésük biztosítva legyen. Ösztönzött a felszólalásra és arra, hogy a görög-katholikus lelkészek kongruájára reá irá­nyitsam a t. ház figyelmét, az is, hogy levele­ket kaptam az illető lelkészektől, a melyekben arról panaszkodnak, hogy a házban nincsen senki sem, a ki az ő érdeküket képviselné. Itt tehát nem képviselik őket még azok a képvise­lők sem, a kiknek érdekében olyan nagyon so­kat fáradoznak a választások alkalmával: a nemzetiségi képviselők. Nagyon elszomorító az a kép, t. ház, a melyet a görög-katholikus lelkészek fizetése tekintetében látunk. Egy rövid számadat bizo­ny i tani fogja, hogy mennyire reá vannak utalva ezek a lelkészek fizetésüknek kiegészítésére. (Halljuk! Halljuk!) így pl. az eperjesi görög-katholikus egyház­megyében 181 plébánia van és annak ugyan­annyi lelkésze abban a helyzetben, hogy 900 koronát ér el az összes jövedelme. A munkácsi görög-katholikus egyházmegyében 366 lelkész van, a kiknek összes jövedelme 900 koronát tesz ki. Elszomorító a kép a gyulafehérvár­fogarasi egyházmegyében, a hol 704 lelkésznek 400 korona az összes jövedelme. A lugosi egy­házmegyében 157 lelkésznek 500 korona az évi jövedelme. A nagyváradi görög-katholikus egyházmegyében 900 korona 155 lelkésznek az összes jövedelme. A szamosujvári görög-katho­likus egyházmegyében 500 korona 476 lelkész­nek az összes jövedelme. Ezek a számok legjobban bizonyítják azt, hogy igen sürgős támogatást, igazságosságot és sze­retetet várhat tőlünk ez a közel 2000 lelkész, nem egyes szórványos eset teszi tehát szükségessé, hogy az ő lelkészi fizetésük állami támogatással mielőbb rendeztessék. Nagy megnyugvást okoz a t. miniszter ur tegnapi felszólalása, hogy ez a legrövidebb idő alatt rendezve lesz. Minden­esetre, ha az állami pénzügyi viszonyok bizo­nyos sorrendet igényelnek, ajánlom a t. minisz­ter ur figyelmébe, hogy ez legyen az első meg­oldandó kérdés, mert ezek szorulnak leginkább támogatásra és igazságos elbánásra. Az nem segit rajtuk, hogy egyesek bizo­nyos állami segélyben részesülnek, mert azt ta­pasztaltam, hogy azon lelkészek, a kik komolyan, ügyszeretettel foglalkoznak vallási meggyőződé­sük szerint hivatásuk teljesítésével, kevesebb állami segélyben részesülnek, mint azok, a kik stréberkednek és az informáló hatóságok előtt bizonyítványokat adnak a maguk hazafiságáról, s ezekkel félrevezetik a hatóságot. Kezemben van erre nézve t. ház egy levél, a melyben Pap Demeter lelkész arra kér, hogy legalább 800 koronára emeltessék fel a fizetése, mert — igy zárja be levelét — bizony mások megkajrják, de nem érdemlik meg. Ez a levél 38

Next

/
Thumbnails
Contents