Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

220 86. országos ülés 1907 január 11-én, pénteken. Most állapítsuk meg. melyik az a terület, a honnan a maga kulturális és gazdasági helyzeténél fogva a lakosság szivesén fogja Kolozsvárra küldeni az ifjait. 17 vármegye az, és pedig a következők : Mármaros, Szatmár, Szilágy, SzolnokDoboka, Besztercze, Kolczs, Torda-Aranyos, AlsóFehér, Szeben, Nagy-Küküllő, Kis-Küküüő, MarosTorda, Csik, Brassó, Fogaras, Udvarhely és Háromszék vármegye. Egy szóval az eredmény az, hogy az ország 63 vármegyéje közül 33 a maga területi tagoltságánál, kulturális helyzeténél és erkölcsi közösségénél fogva, a melyet ezen városokkal fentart. ezentúl is ezen egyetemekre fogja vinni ifjait. Marad tehát hátra még 30 vármegye, a melyek semmiféle gazdasági, kulturális közösségben ezen két emiitett várossal nincsenek, a melyek ennélfogva ma még nélkülözik a harmadik egyetemet. Tehát ezen 30 vármegye területére kell átmennünk, és itt kell keresnünk azt a helyet, a mely alkalmas a harmadik egyetem felállítására. Általában megemlítem, hogy ezek a vármegyék Magyarország nyugati, északi részén, azonkívül a Tisza balpartján és a Délvidéken vannak. Topografiailag, földrajzilag tehát három nagy terület, Nyugat-Magyarország, Észak-Magyarország és a Tisza vidéke az, a melyek a gazdasági és kulturális széttagoltságnál fogva, épen ezen városokra, Budapestre és Kolozsvárra való tekintettel kell, hogy megkapják a harmadik egyetemet. Ugy látom, hogy Nyugat-Magyarország megyéi közül csak 9 az, a mely ismét a maga helyzeténél fogva a Duna völgyéhez gravitál, melyek tehát az esetben, ha Nyugat-Magyarországon egy egyetem felállíttatnék, a maguk természetes viszonyainál fogva ezen Nyugat-Magyarországon levő egyetemre küldenék ifjaikat. Ezen vármegyék : Pozsony, Mosony, Sopron, Vas, Győr, Nyitra, Trencsén, Turócz és Árva megye. Viszont az északi vármegyék közül ismét tizenegy gravitál egy helyre : Borsod, Gömör, Liptó, Szepes, Abauj-Torna, Zemplén, Bereg, Ung, Ugocsa Szabolcs és Sáros vármegye. Végül azok a vármegyék, a melyek a Tisza és a Maros vidékén terülnek el, és a melyek ismét kulturális, topográfiai és etnográfiai szempontból egy csoportot képeznek : Arad, Bihar, Hunyad, Krassó, Temes, Torontál, Báes, Csongrád, Csanád és Békés. Ezzel t. ház, eljutottunk következtetéseink során egy eredményhez, ahhoz, hogy : a mennyiben csak a harmadik egyetem állíttatnék fel, akkor ezzel a túlzsúfoltságot még nem szüntettük meg. Mert ha a minimális számot veszszük IS, Sí 3300-at egy egyetemen, pedig figyelembe kell vennünk a természetes fejlődését a lakosságnak, és ha az ifjúságnak az egyetemre való tódulásának természetes fejlődését tekintjük, különös tekintettel arra a néhány esztendőre, a mely elteük addig, a míg az uj egyetem felállítható,akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a főczél, hogy a túlzsúfoltság elkerültessék, a harmadik egyetem felállításával a felsőbb oktatásnál még elérve nem lesz. De ezzel együtt arra a következtetésre is jutunk, hogy földrajzi fekvésünknél, az egyes vidékek széttagoltságánál, topográfiai és etnográfiai helyzetünknél fogva, a kultúra követelményeinek csak akkor felelünk meg teljesen és csak akkor teljesítjük kötelességünket az egységes magyar nemzeti kultúra iránt, ha nemcsak harmadik egyetemet építünk, hanem Nyugat-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Tisza és Maros mentén is építünk egyetemet, mert csak öt egyetem felel meg Magyarország egészséges kulturális állapotának. Csak akkor érhetjük el azt, hogy egy egyetemen átlag 2000 vagy maximálisan 2500 hallgatónál több nem lesz és csak igy érjük el a nyugati államokban már létező egészséges és tényleges kulturállapotokat. Segítünk ugyan valamit kultúránkon és felsőbb oktatásunkon a harmadik egyetem felépítésével is ezen a téren, de nekünk itt megállapodnunk nem lehet. (Helyeslés.) Nekünk óriási mulasztásaink vannak a múltból. Ezen mozgalmak visszamennek évtizedekre, a 70-es és 80-as évekre, mert ha azóta fokozatosan fejlesztettük volna az egyetem rendszerét és az egyetemi életet, már a harmadik és negyedik egyetemet is fel kellett volna állítani a 80-as, 90-es években és akkor ma már nem beszélnénk a harmadik, hanem az ötödik tudomány-egyetemről, hogy ezzel tetőzzük be kulturális szükségletünket, (Helyeslések.) Mert mindaddig, a mig ezt nem teljesítjük, a mig kulturális és gazdasági széttagoltságunk folytán Nyugat- és Észak-Magyarországon és az Alföld déli részén egyetemünk nincsen, addig a harmadik egyetem felállításával követett czélt, a túlzsúfoltság megszüntetését el nem értük, legfeljebb csak enyhítettük és kisebbítettük a bajt. (Igaz ! ügy van !) És ezzel, t. ház, elérkeztem ahhoz, hogy állapítsuk meg ezek után, hogy ha már az öt egyetem felállifásának szükségességét elismerjük, de ezt ebben a pillanatban keresztül nem vihetjük, vájjon ezen harmadik egyetemre nézve az országnak mely helye felel meg legjobban azon viszonyoknak, hol vannak meg leginkább és legjobban a feltételek arra, hogy ezt a harmadik egyetemet ideiglenesen ott felállíthassuk. (Halljuk ! Halljuk !) Nekem az a nézetein, hogy Nyugat-Magyarország és Északkeleti-Magyarországot illetőleg a negyedik és ötödik, illetőleg a harmadik és negyedik egyetemnek felállítására nézve a hely tekintetében kétség nincsen. A természetes viszonyok itt oly jellegzetesek, hogy pl. a nyugat-magyarországi egyetemet illetőleg csak Pozsony lehet az, a mely mint kulturális góczpont ennek a czélnak leginkább megfelel. Viszont, a mi az Északkeleti-Magyarországot illeti, szintén semmi kétségünk sem lehet; hiszen Kassa kulturális helyzeténél fogva annyira előtérbe nyomul, a többi helyek pedig oly kisarányuak és kulturális szempontból oly szerény helyzetben vannak, hogy a versenyt fel nem vehe, tik, A mennyiben tehát Észak-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon egyetemet állítunk fel, ezt csak Kassán és Pozsonyban tehetjük. Nem ugy áll a helyzet a Tisza partján, a