Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-86

220 86. országos ülés 1907 január 11-én, pénteken. Most állapítsuk meg. melyik az a terület, a honnan a maga kulturális és gazdasági helyzeté­nél fogva a lakosság szivesén fogja Kolozsvárra küldeni az ifjait. 17 vármegye az, és pedig a követ­kezők : Mármaros, Szatmár, Szilágy, Szolnok­Doboka, Besztercze, Kolczs, Torda-Aranyos, Alsó­Fehér, Szeben, Nagy-Küküllő, Kis-Küküüő, Maros­Torda, Csik, Brassó, Fogaras, Udvarhely és Há­romszék vármegye. Egy szóval az eredmény az, hogy az ország 63 vármegyéje közül 33 a maga területi tagolt­ságánál, kulturális helyzeténél és erkölcsi közös­ségénél fogva, a melyet ezen városokkal fentart. ezentúl is ezen egyetemekre fogja vinni ifjait. Marad tehát hátra még 30 vármegye, a melyek semmiféle gazdasági, kulturális közösségben ezen két emiitett várossal nincsenek, a melyek ennél­fogva ma még nélkülözik a harmadik egyetemet. Tehát ezen 30 vármegye területére kell át­mennünk, és itt kell keresnünk azt a helyet, a mely alkalmas a harmadik egyetem felállítására. Általában megemlítem, hogy ezek a vármegyék Magyarország nyugati, északi részén, azonkívül a Tisza balpartján és a Délvidéken vannak. Topo­grafiailag, földrajzilag tehát három nagy terület, Nyugat-Magyarország, Észak-Magyarország és a Tisza vidéke az, a melyek a gazdasági és kulturális széttagoltságnál fogva, épen ezen városokra, Buda­pestre és Kolozsvárra való tekintettel kell, hogy megkapják a harmadik egyetemet. Ugy látom, hogy Nyugat-Magyarország megyéi közül csak 9 az, a mely ismét a maga helyzeténél fogva a Duna völgyéhez gravitál, melyek tehát az esetben, ha Nyugat-Magyarországon egy egyetem felállít­tatnék, a maguk természetes viszonyainál fogva ezen Nyugat-Magyarországon levő egyetemre kül­denék ifjaikat. Ezen vármegyék : Pozsony, Mosony, Sopron, Vas, Győr, Nyitra, Trencsén, Turócz és Árva megye. Viszont az északi vármegyék közül ismét tizenegy gravitál egy helyre : Borsod, Gömör, Liptó, Szepes, Abauj-Torna, Zemplén, Bereg, Ung, Ugocsa Szabolcs és Sáros vármegye. Végül azok a vár­megyék, a melyek a Tisza és a Maros vidékén terülnek el, és a melyek ismét kulturális, topográ­fiai és etnográfiai szempontból egy csoportot képez­nek : Arad, Bihar, Hunyad, Krassó, Temes, Toron­tál, Báes, Csongrád, Csanád és Békés. Ezzel t. ház, eljutottunk következtetéseink során egy eredményhez, ahhoz, hogy : a mennyiben csak a harmadik egyetem állíttatnék fel, akkor ezzel a túlzsúfoltságot még nem szüntettük meg. Mert ha a minimális számot veszszük IS, Sí 3300-at egy egyetemen, pedig figyelembe kell vennünk a természetes fejlődését a lakosságnak, és ha az ifjú­ságnak az egyetemre való tódulásának természetes fejlődését tekintjük, különös tekintettel arra a néhány esztendőre, a mely elteük addig, a míg az uj egyetem felállítható,akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a főczél, hogy a túlzsúfoltság elkerültessék, a harmadik egyetem felállításával a felsőbb okta­tásnál még elérve nem lesz. De ezzel együtt arra a következtetésre is ju­tunk, hogy földrajzi fekvésünknél, az egyes vidékek széttagoltságánál, topográfiai és etnográfiai hely­zetünknél fogva, a kultúra követelményeinek csak akkor felelünk meg teljesen és csak akkor telje­sítjük kötelességünket az egységes magyar nem­zeti kultúra iránt, ha nemcsak harmadik egyete­met építünk, hanem Nyugat-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Tisza és Maros men­tén is építünk egyetemet, mert csak öt egyetem felel meg Magyarország egészséges kulturális álla­potának. Csak akkor érhetjük el azt, hogy egy egyetemen átlag 2000 vagy maximálisan 2500 hall­gatónál több nem lesz és csak igy érjük el a nyugati államokban már létező egészséges és tényleges kul­turállapotokat. Segítünk ugyan valamit kultúrán­kon és felsőbb oktatásunkon a harmadik egyetem felépítésével is ezen a téren, de nekünk itt megálla­podnunk nem lehet. (Helyeslés.) Nekünk óriási mu­lasztásaink vannak a múltból. Ezen mozgalmak visszamennek évtizedekre, a 70-es és 80-as évekre, mert ha azóta fokozatosan fejlesztettük volna az egyetem rendszerét és az egyetemi életet, már a harmadik és negyedik egyetemet is fel kellett volna állítani a 80-as, 90-es években és akkor ma már nem beszélnénk a harmadik, hanem az ötödik tudo­mány-egyetemről, hogy ezzel tetőzzük be kultu­rális szükségletünket, (Helyeslések.) Mert mind­addig, a mig ezt nem teljesítjük, a mig kulturális és gazdasági széttagoltságunk folytán Nyugat- és Észak-Magyarországon és az Alföld déli részén egyetemünk nincsen, addig a harmadik egyetem felállításával követett czélt, a túlzsúfoltság meg­szüntetését el nem értük, legfeljebb csak enyhí­tettük és kisebbítettük a bajt. (Igaz ! ügy van !) És ezzel, t. ház, elérkeztem ahhoz, hogy álla­pítsuk meg ezek után, hogy ha már az öt egyetem felállifásának szükségességét elismerjük, de ezt ebben a pillanatban keresztül nem vihetjük, vájjon ezen harmadik egyetemre nézve az országnak mely helye felel meg legjobban azon viszonyoknak, hol vannak meg leginkább és legjobban a feltételek arra, hogy ezt a harmadik egyetemet ideiglenesen ott felállíthassuk. (Halljuk ! Halljuk !) Nekem az a nézetein, hogy Nyugat-Magyar­ország és Északkeleti-Magyarországot illetőleg a negyedik és ötödik, illetőleg a harmadik és negye­dik egyetemnek felállítására nézve a hely tekinteté­ben kétség nincsen. A természetes viszonyok itt oly jellegzetesek, hogy pl. a nyugat-magyarországi egyetemet illetőleg csak Pozsony lehet az, a mely mint kulturális góczpont ennek a czélnak leg­inkább megfelel. Viszont, a mi az Északkeleti-Ma­gyarországot illeti, szintén semmi kétségünk sem lehet; hiszen Kassa kulturális helyzeténél fogva annyira előtérbe nyomul, a többi helyek pedig oly kisarányuak és kulturális szempontból oly szerény helyzetben vannak, hogy a versenyt fel nem vehe­, tik, A mennyiben tehát Észak-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon egyetemet állítunk fel, ezt csak Kassán és Pozsonyban tehetjük. Nem ugy áll a helyzet a Tisza partján, a

Next

/
Thumbnails
Contents