Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-77

77. országos ülés 1906 deczember 13-án, csütörtökön. 13 Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): ö. rovat. Az aradi földmivelési államépület épitésére a minisztérium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön 500.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): 7. rovat. A rovartani állomás épitésére a minisztérium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön 120.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa).- 8. rovat. A meteorológiai intézet épitésére a minisztérium felügyelete alatt álló alapokból 4% kölcsön 350.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa) : Az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján eszközlendő beruházások. Rendkívüli kiadások. Beruházások. X. fejezet, 6. czim. Rendkivüli bevételek. IX. fejezet, 6. czim. Kiadás. Rendkivüli kiadások. Beruházások. 1. rovat. A Temes-Bégavölgy ármentesitési munkálataihoz az 1902. évi XXII. t.-cz. 2. §-a szerint az államkincstár által fedezendő hozzájárulásra 4,900.000 korona, (1902. évi XXII. t.-cz. 9. §-a) és a Béga-csatornának Nagybecskerektől Temesvárig hajózhatóvá tételére 3,722.000 koronából IV. részlet 500.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): 2. rovat. Némely város árvédelme szempontjából szükséges szabályozási és partbiztositási munkálatokra, valamint egyes társulatok segélyezésére IV. részlet 1,015.000 korona. Lázár Zoárd! Lázár Zoárd : T. képviselőház ! A földmivelésügyi miniszter urnak jóakarata iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetünk mindannyian; magam is a legnagyobb tisztelettel hajlok meg előtte. De a tárczája keretébe tartozó ügyek sokfélesége nem engedi meg azt, hogy minden egyes vidék érdekeit figyelemmel kisérhesse és ott, ahol bajok vannak, ezen bajok orvoslását is eszközölhesse, így tehát kénytelen vagyok a t. földmivelésügyi miniszter ur figyelmét és jóindulatát kérni az Aradmegyei ármentesitő és belvizszabályozó társulat ügyeire. Ez a társulat keletkezését még az 1873-ik évre viheti vissza, a midőn ugyan nem rendszeres ármentesitési, hanem inkább csak inségmunka előmozditási szempontból és az Ínségesek segélyezése érdekében indittatott meg a Fehérkörös jobb- és balparti részének ármentesitése. Ez fokozatosan fejlesztetett, de ezzel a fejlesztéssel nem állott arányban az a kiadás, a mely ebből kifolyólag egyes érdekeltekre és az egyes érdekelt községekre hárittatott. A társulatnak szervezkedése után megállapittattak az árvédelmi költségek, a mi évenkint 57.273 korona és 64 fillért tett ki. Ezen összegben azonban nem foglaltatott benn az, a mit az egyes érdekelt uradalmak fizettek. Ezen ármentesitési társulat működésének kiterjesztésével, vagyis a belvizek szabályozásának keretébe vonása folytán, ezen költségjárulékok oly tetemesen emelkedtek, hogy ezt az érdekeltség többé elviselni nem birta. Még pedig az évi emelkedés a régi 57.293 korona 64 fillérrel szemben 112.364 korona, vagyis évenként 65.090 koronányi emelkedést tüntet fel. Miután a társulat financziális helyzete épen két évvel ezelőtt rendeztetett, fennálló kölcsönei konvertáltattak, megálla juttatott az, hogy 18 községre, a mely összesen 44.714 holddal van mint ártéri birtokos érdekelve, évenként 122.364 korona ártéri költség rovatott ki, a mely 50 évre számítva — mert 50 éven belül ez a helyzet nem változik — kitesz 6,172.000 koronát; hozzáadva ehhez a már előzőleg befizetett 1,409.125 koronát, összesen ármentesitésre magára 18 község 44.000 hold után kell hogy fizessen 7,526.325 koronát, vagyis jóformán a földek értékét megfizeti a vizszabályozó társulatnak. Ily körülmények között, ha azon a vidéken egy pár rossz esztendő lesz, a nép el kell hogy pusztuljon, vagy földjét kell hogy odaadja az ármentesitési társulatnak az ármentesitési költségek fejében. Azért nagyon kérem a földmivelésügyi miniszter urat, legyen kegyes, a mennyiben megteheti e tétel keretében, ha pedig nem lehet, más úton-módon a társulatot segélyben részesiteni, hogy ezáltal a lakosság az elpusztulástól megóvassék. A földmivelésügyi miniszter ur jóakaratában bizva, én választ nem kérek, csak ajánlom kérésemet becses figyelmébe. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e ezen tételt megszavazni, igen vagy nem. (Igen !) Akkor kijelenthetem, hogy a tétel megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): 3. rovat. Állami kezelés alatt álló folyók szabályozására, valamint vizmosások megkötésére IV. részlet 200.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa) .• 4. rovat. A Drávának Barcstól Gyékényesig való szabályozására IV. részlet 250.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): 5. rovat. A Szávának a torkolattól Capragig való szabályozására IV. részlet 250.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik.