Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-63
63. országos ülés 1906 november 24-én, szombaton. 57 Mindezek a körülmények a belügyminisztérium személyzeti járandóságainál 83.000 korona emelkedést tüntetnek fel, a dologi kiadásoknál pedig a szaporodás 19.900 korona összeget tesz ki, a mely szükségessé válik egyrészt az irodai és hivatali szükségleti nyomtatványok költségeinek felemelése folytán, a mennyiben a forditó osztály a belügyminisztériumban rendszeresittetett és ennek szükséglete nyomtatványokban is nagyobb lett. Az épületfentartásoknál és a házbéreknél szintén mutatkozik emelkedés. Ezek adják Id azt a 19.900 korona többletet, a mely a dologi kiadásoknál mutatkozik. A folyó év folyamán a helytartótanácsi és a helytartósági, úgyszintén a volt kerületi táblák iratai az országos levéltár kezelésébe adattak át, minélfogva az országos levéltár személyzetének egy levéltári tiszti és egy szolgai állással való szaporítása vált szükségessé, a mely végeredményben 4200 korona többkiadást okoz. Egyes vármegyék, különösen azok, a melyek szegényebb anyagi viszonyok között vannak, egyáltalában képtelenek arra, hogy akár a központi és járási székházak épitése, akár pedig ezeknek kibővitése folytán előálló szükségleteket saját erejükből fedeznék a nélkül, hogy lakosaikat túlságosan meg ne terhelnék ; ebből folyólag a belügyminiszter ur 118.000 korona összeget vett fel abból a czélból, hogy indokolt szükség esetén egyes vármegyéket ilyen építkezési szükségleteiknél segélyezni képes legyen. (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el.) Előfordul továbbá több vármegyében az, hogy a vármegyék háztartási alapjainál még a régi időből, még az 1904. évi X. t.-ozikk hatályba lépte előtti időből fedezetlen tulkiadások mutatkoznak. Ezek a fedezetlen tulkiadások onnan eredtek, hogy a vármegyék abban az időben, a midőn a tisztviselői állások egy részét részint saját alapjaik jövedelméből, részint pedig a kivetett pótadóból javadalmazták, nem voltak képesek a felmerülő szükségleteket egészben fedezni, a miből kifolyólag más, rendelkezésük alatt álló alapjaikból voltak kénytelenek kölcsönt felvenni. Eddig a belügyminiszter ur nem volt abban a helyzetben, hogy ezeket a vármegyéket, bármennyire indokoltan folyamodtak is kérésükkel hozzá, segélyezhette volna. Most, hogy eleget tehessen a vármegyék jogos kívánságainak, e czélra a jelen költségvetésbe százezer koronát vett fel. Ugyancsak százezer korona van felvéve abból a czélból, hogy a vármegyék a legszükségesebb uj tisztviselői állásokat felállíthassák, melyekre nézve a belügyminiszter urnak az a szándéka, hogy az ilyen személyzet-szaporítást csakis teljesen indokolt esetekben fogja megengedni. Az ország egyes részeibeír a jelen év folyamán szükséges leend a nagyobb szolgabirói járások ketté osztása, a mi magától értetődőleg a vármegyei tisztviselői, illetve a főszolgabírói állások KBPVH. NAPLÓ 1906—1911. IV. KÖTET, szaporítását teszi szükségessé. Abból a czélból, hogy a jogos igényeket e téren is kielégíthesse a belügyminiszter ur, ugyancsak százezer korona összeget vett föl a költségvetésbe. 25.260 korona uj tételként fordul elő a költségvetésben azon czimen, hogy a vármegyék az eddig igénybe vett rabmunkát az igazságügyminiszter rendelkezése folytán többé nem vehetik igénybe. Endrey Gyula : Ez nagyon helyes ! Szalay László előadó : Hogy az e czimen felmerülő kiadásokat a vármegyék fedezhesssék, vette fel a belügyminiszter ur ezt a 25.260 koronás uj tételt. Felvétetett a költségvetésbe 60.000 korona oly czélból, hogy az 1904: X. t.-czikk alapján magasabb fizetési fokozatba jutó vármegyei tisztviselők illetményei fedezhetők legyenek. Mindezeken a czimeken a vármegyék közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásainál összesen 470.260 korona kiadási többletet látunk. Szabolcs, Szepes és Zala vármegyék főispánjai eddig a megyei székházakban természetbeni lakásban részesültek. Minthogy azonban ezek a vármegyék az eddigi főispáni lakás czéljaira szolgált helyiségeket a maguk hivatali helyiségeiül használták fel, ezeknek a főispánoknak lakbérilletményben való részesítése vált szükségessé, mely okból 3600 korona vétetett fel a költségvetésbe, a mivel szemben azonban megtakarítás jelentkezik azon az alapon, hogy az ujabban kinevezett főispánok alsóbb fizetési osztályokba kerültek. így a főispánok tételénél csak 1940 korona az emelkedés, a melyet a költségvetés feltüntet. A községi jegyzők és segédjegyzők eddigi anyakönyvvezetői dija az előző évi költségvetésben anyakönyvi kiadások czimen volt előirányozva. A mostam költségvetésben az 1904 : XIV. t.-cz. értelmében ezek az összegek a községi jegyzők és segédjegyzők illetményeinek tételénél fordulnak elő, a miből kifolyólag az anyakönyvi kiadások tételénél 1,565.000 korona kevesebb kiadás van feltüntetve, a mely megtakarítás azonban csak látszólagos. Endrey Gyula: Sajnos! Szalay László előadó : Látszólagos, a mennyiben ugyanez az összeg a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozási tételénél van felvéve, a hol tehát 1,980.000, korona többszükséglet jelentkezik. Természetes, hogy itt meg ez a többkiadás nem képez valódi emelkedést, hanem a valódi, tényleges többlet csak 192.000 koronát tesz ki, a mely többkiadás azért van felvéve, mert uj jegyzői és segédjegyzői állások szervezése elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott. A magyar kir. Operaház zárszámadása már az előző években is jelentékeny tulkiadást tüntet fel a költségvetéssel szemben. Ez a tulkiadás a múlt 1905. évben 69.000 koronát tett ki. A mint már jeleztem is, a belügyminiszter ur a költségvetés összeállításánál a realitásra törekedett, ennélfogva
