Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

november 23-án, pénteken. 42 62. országos ülés 1906 i elfogadottnak jelentem ki és az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Az 1849. évtől az 1867. évig tényleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai. Rendes kiadások. V. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 12.591 korona. Elnök ". A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Nyugdijak. Az illető tárczáknáí fognak tárgyaltatni és megszavaztatni és a törvénybe a rendes kiadások VI. fejezete, a rendkivüli kiadások : átmeneti kiadások III. fejezete, a rendes bevételek I. fejezete és a rendkivüli bevételek II. fejezete alatt lesznek beillesztve. Vlád Aurél: Szót kérek! T. képviselőház! Két és fél millió korona többlet-kiadás jelentkezik itt a múlt évvel szemben. Ez a nagy kiadás csak ugy magyarázható meg, hogy az alkotmány válságok folytán beállott kormányváltozások következtében egy csomó miniszter, főispán és más hivatalnok állása ürült meg. Miután egy csomó állás üresedett meg, egy csomó nyugdíjaztatás történt és 2,500.000 koronával fizetnek többet az áUampolgárok a beállott kormányváltozás következtében. Annak idején, a mikor a miniszteri nyugdijról és a főispánok nyugdijáról szóló törvényjavaslat a képviselőházba beterjesztetett, épen a függetlenségi párt volt mely ezt ellenezte. Én nem akarom felhozni mindazokat az indokokat, a melyeket akkor felhoztak, mert feleslegesnek tartom ismétlésekbe bocsátkozni; nem is akarom azokat az érveket felhozni, a melyek a mellett szólnak, hogy a miniszterekkel és a főispánokkal szemben, akár olyan állami tisztviselőknek tekintjük őket, a kik a nyugdíjigényre jogosítva vannak, akár nem, ne tegyünk kivételt abban a tekintetben, hogy rövidebb idő alatt nyerjék el a nyugdíjjogosultságot, mint más állami tisztviselő, mert ebben semmiféle ráezió nincs, hanem arra szorítkozom, hogy a határozati javaslatot terjeszszem be a t. házhoz (olvassa): »Utasittassék a minisztérium, hogy a miniszterek és főispánok nyugdíjigényének eltörlésére vonatkozólag haladéktalanul terjeszszen elő törvényj avaslatot.« Elnök : A határozati javaslat fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A mi a miniszteri és államtitkári nyugdijakat illeti, nem helyezkedhetem a t. képviselő urnak álláspontjára. A miniszteri és államtitkári nyugdijakat bizonyos szolgálati évek után egészen jogosultaknak tartom. Talán elfogulatlanul nyilatkozhatom ebben a kérdésben, mert, bocsánatot kérek, engem miniszteri nyugdíj nem illet meg, én az én 36 évi szolgálatom alapján igényelhetek nyugdijat, tehát az én nyugdíj igényem nem esik ezen kivételes elbírálás alá. En igenis a miniszteri nyugdijat indokoltnak és igazoltnak tartom, mert hogy valaki, a ki egy bizonyos ideig szolgáljon, összes vonatkozásaiban, gazdasági vonatkozásaiban is a miniszteri elkülönitettségnek megfelelő tiszta állást foglaljon el, s azután, midőn állását elhagyja, akkor a mindennapi megélhetés nehézségeivel küzködjék, olyan indítványt épen azon oldalról nem várhatok, a mely a demokráczia színében szeret tündökölni. (Helyeslés.) Egészen más kérdés az, hogy kivételes miniszteri nyugdijak ne engedélyeztessenek. Ez a kormány a saját részéről kivételes nyugdíjaztatásokhoz nem is járul hozzá. A mennyiben korábbi kormányok tényéről van szó, fennálló törvényeink és jogrendünk szerint az állami számvevőszéket illeti az ellenőrzés joga és a t. képviselő urat az ellenőrzés módja, mert nagyon jól méltóztatik tudni, hogy az állami zárszámadással kapcsolatosan az azon esztendőben nyugdíjjal ellátottak kimutatása a nyugdíj összegének kitüntetése mellett beterjesztetik a képviselőháznak, tehát a képviselő urnak, ha a zárszámadást figyelemmel kiséri, az abban beterjesztett névszerinti kimutatás alapján nagyon is módja lesz ezzel a kérdéssel foglalkozni. Saját részünkről még csak azt jegyzem meg, hogy rni szorosan ragaszkodunk a nyiigdij törvény rendelkezéseihez, attól eltérő nyugdíjazásokat nem engedélyezünk. A bevett eljárással szemben, mely nem ilyen politikai indokokból, hanem a törvénynek talán kissé laza kezeléséből állott elő az utóbbi esztendőben, — fokozatosan szokott az ilyen dolog fejlődni — mi azt a szigorú álláspontot foglaltuk el és érvényesítjük, hogy nyugdíj felemelések nem engedélyezhetők. A nyugdijaknál csakis egyes hiányzó kellékek kegyelmi elengedéséről lehet szó, a mi a minisztérium felelősségére ő Eeísége által engedélyeztetik, de a nyugdíjtörvény korlátozó 62. §-át egész szigorában kívánjuk érvényesíteni. Ezekre való tekintettel a határozati javaslat mellőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a nyugdijakról szóló fejezet az illető tárczáknáí tárgyaltassék és szavaztassák meg ? (Helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, akkor ezt határozatként kimondom. Egyúttal szavazás alá bocsátom Vlád Aurél képviselő ur imént felolvasott határozati javaslatát. Kérdeni a t. házat: elfogadja-e Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Vlád Aurél határozati javaslatát nem fogadja el. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : AUami adósságok : Rendes kiadások. VII. fejezet, 1—14. czim. Rendes bevételek, II. fejezet, 1—6. czim. Az 1867. évi XV, t.-ezikkben elvállalt állam-