Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-76

76. országos ülés 1906 deczember 12-én, szerdán. 429 ges megállapodás létrejöjjön. Mert a mi zavar volt a múlt aratásnál, azt a szervezetlen föld­mivesek okozták. De maga a földmivelésügyi miniszter ur is megmondta, hogy az 1898 : II. t.-czikk alapján, az 1 millió arató közül csak 935-öt kellett 60 napra elzáratni. Tehát nem volt olyan rettenetes veszedelem az idei aratás­nál. A szervezett földinivesmunkás, a ki a szövetségben benne van és hall csillapító, értel­mes, okos szavakat, az nyugodt, egységes irány­ban támasztja követeléseit. Erre nézve bátor leszek bizonyítékokat szolgáltatni. Bemutattam néhány földbirtokosnak a t. ház tagjai közül, és azok is megerősítettek engem abban, hogy a mit megyeszerte a íöldmives­immkások felállítottak, nem mint olyan követe­lést, a melytől nem tágítanak, hanem mint irányadó aratási szerződést, hogy lehetőleg ezt törekedjenek a megyében egységesen elérni, az nem túlzott követelés. Leszek bátor például a hevesmegyei földmivesmunkásoknak Heves váro­sában november 25-én 25—30 község részvéte­lével megállapított munkakövetelését vagy kíván­ságát felolvasni. A t. gazdák Ítéljék meg, vájjon olyan szörnyű nagy követelés-e ez. Azt kérik a hevesmegyei földmivesmunkások (olvassa): »Kö­vetelünk aratási szerződést konvenczióval, a kö­vetkező feltételek mellett: Egy-egy kaszára 13 hold jusson, holdanként 1200 négyszögölével. A marokverők bérének felét a munkaadó fizesse. Robotmunkát nem végezünk. Aratógazda nincs. Az aratásért a munkaadó a munkásnak ősziből ^/ía-ed, tavasziból J /n-ed részt adjon szalmája és polyvájával együtt. Ha a munkások nem a részt kívánják, a munkaadó köteles holdanként 10 koronát fizetni. Hentaller Lajos: És száz regalitászt! Mezőfi Vilmos: Élelmezés czimén kapnak fejenként és hetenként 30 liter búzát, l 1 ^ kg. szalonnát, 1 liter babot, 1 liter kását, 1 / 2 kg. sót és 1 j2 kg. friss húst. Aratási szerződés konvenczió nélkül: Egy kaszára 13 holdnak kell jutni. A marok verő bérének a felét a munkaadó fizeti. ítobotmunka nincs. Az aratást ősziből '/lo-ed, a tavasziból x /íred részért végzi, szalmája és polyvájával együtt. Ha nem a részt kívánnák a munkások, akkor holdanként 12 korona munkadíj jár minden munkásnak.« Ez a hevesi követelés. Szilassy Zoltán: Hány van ilyen? Mezőfi Vilmos: Ehhez hasonló a békésiek követelése. Talán nem untatom a t. házat, ha felolvasom. (Zaj.) Ha kívánják, fölolvasom. (Ellenmondásolc.) A békésmegyeiek ehhez hasonlót követel­nek, úgyszintén a jász-nagykun-szolnokmegyeiek. Eddig már megtartottak vagy 15 ilyen megyei értekezletet, és én mondhatom, hogy legalább ebben a szövetségben egyesült munkások ennél magasabb igényeket sehol sem támasztanak. Molnár Albert: Hát Üllőn? Mezőfi Vilmos: A tegnapi nap folyamán itt Mérey képviselő ur felolvasott egy kiáltványt Örkény községéből. Minden nyomtatványért, a mely az országban megjelenik és a melyet a földmivesmunkások kiadnak, én felelősséget nem vállalhatok. Szokoly Tamás: A hol a lavina megindul, ott nem is vállalja el sehol. (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Erről a lavinaineginditás­ról is bátorkodom valamit mondani. És ez a következő: (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Mezőfi Vilmos: Ezek az aratási nyugtalan­ságok a mint a miniszter ur beszédében is meg­említette, nem mai keletűek. Már 1897-ben volt komoly aratási forrongás Magyarországon, és emlékeznek a t. képviselő urak, hogy akkor vér is folyt a magyar Alföldön. Akkor nem voltak földmivesmunkásszövetségek, szervezetlenek vol­tak a földmivesek. és épen mert szervezetlenek voltak, azért rohantak a szuronyok közé, és azért barátkoztak meg az anarchisztikus gondolat­világgal. Epén az anarchizmust öli meg a munkás­szervezet, épen a békés és törvényes szervezkedés keretét teszi lehetővé, és adja meg a munkás­népnek a békés szervezkedés és egyesülés lehe­tőségét. Szokoly Tamás: Magamagát ámítja. Maga sem hiszi azt, a mit beszél! Mezőfi Vilmos: Ha a földesurak valóban elérnék azt, a mit nem hiszek, hogy ezt a munkás­védő szövetséget feloszlatná a kormány, akkor méltóztassanak igazán nyugtalanoknak lenni, mert akkor ezek az igények, a melyek ott szunnyad­nak ma már minden földinivesmunkásban, ha nem fognak törvényes, békés, megengedett hatá­rok között érvényesülhetni, akkor félő, hogy erő­szakos kitöréseket fognak okozni. (Zaj. Szokoly Ta m ás Jcözb eszól.) Elnök: (Csenget.) Szokoly képviselő urat kérem, ne szóljon közbe! Lengyel Zoltán : Csak élénkíti a termet! Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat figyel­meztetem, hogy szükségtelen a termet élénkí­teni. (Derültség.) Mezőfi Vilmos: A földmivelésügyi miniszter ur beszédében egy igen szép gondolatot pendí­tett meg, a melyet én teljes lélekkel osztok. Azt mondta, hogy arra törekszik a földmivelésügyi kormány, hogy a földmivesmunkások elsősorban saját otthonukban, saját községükben kapjanak munkát. Ez nagyon helyes, okos törekvés. Szo­morú csak az, — és ez okozza a munkások körében a legszilajabb gyűlöletet földbirtokosaik ellen, — hogy a földbirtokosok, sokszor nem is maguk, hanem jószágigazgatójuk, ispánjuk, gazdatisztjük, azért, hogy hatalmukat a mun­kásnép előtt fitogtassák, mert talán nem elég alázatosan köszöntek, vagy nem azt a birót vá­lasztották meg, a melyiket ők akartak, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents