Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-76

76. országos ülés 1906 de a munkaadók között elkerülje, megakadályozza, lehetetlenné tegye. Miért teszi ezt ?' Nem azért, t. ház, mint hogyha én egy betűt is visszavonnék abból, a mit én ebben az igen t. képviselőházban néhány héttel ezelőtt elmondani szerencsés lehettem, a mikor a sztrájk korlátlan szabadságáért és a sztrájktörvény ellen szólaltam fel. Mert a munkásnak azt a szent jogát, hogy akkor tagadja meg a munkát, a mikor érzi, hogy az a munkaadó az ő végzett munkájának nem elég jutalmat biztosit, elvitatni, vagy a munkást abban a jogában korlátozni, én megengedhetőnek nem tartom. Azonban egész más kérdéssel állunk most szemben. Szívvel, lélekkel, jóindulattal arra hatni, hogy az ország nagy, egyetlen, fentartó termelésének ágazatában sima aratása legyen és ne menjen veszendőbe az egy évi munka eredménye : minden becsületes embernek, tehát a szocziáldemokratáknak is kötelességük. (Helyeslés balfelöl. Zaj.) Oly irányban odahatni, hogy legalább a mezőgazdasági munkában az ellentéteket ne kiélezzük, hanem hogy czéltudatos és okos taktikával, a földmivesmunkásnép és a kisgazdanép okos, békés szervezésével jogaihoz segitsük és a végzetes összeütközést megakadályozzuk : ez a törekvésünk. Akarjuk, hogy a szerződések megkötésekor már biztosítsuk a munkást, hogy csalásnak, megrontásnak, becsapásnak kitéve nem lesznek. Ez a feladata a munkásvédő szövetségnek és ezért ez a szövetség nem kárhoztatást, hanem dicséretet érdemel. (Za], Halljuk.') Azt mondta egy közbeszóló kéjmselő ur, hogy én megtértem. Nem tértem meg, mert ugyanolyan rossznak és "bűnösnek akarok látszani, a milyennek látszottam, ha a t. képviselőháznak rossznak és bűnösnek tetszett venni legutóbbi felszólásomat a sztrájkszabadság mellett és a sztrájktörvény ellen. Hanem igenis azért vagyok ezen az állásponton, mert egy különbséget az ipari és mezőgazdasági sztrájk között el kell ismernem. Azt a különbséget, hogy az ipari sztrájk pótolhatatlan veszteséget nem okoz. Ez a meggyőződésem. A mezőgazdasági sztrájk azonban pótolhatatlan veszteséget okoz. (Ugy van l) Veszteséget okoz nemcsak a latifundiumok, az ezerholdak tulajdonosainak, a kiket én — Isten látja lelkem, nem sajnálok •— de veszteséget okoz a kisgazdák százezreinek és pótolhatalan veszteséget okoz a munkásoknak, a kik egy sztrájk esetén egész évi keresetüket is elveszíthetnék. Tisztán és kizárólag ez az oka annak, hogy én meggyőződésből elkövetek mindent, hogy a mezőgazdaságban a sztrájk veszedelmét, a mennyire az én gyenge erőmtől telik, elhárítsam. A munkásvédő szövetség, t. képviselőház, a melyről itt annyi szó vojt és a melyről a tegnapi napon Mérey képviselő ur egy felhívásból szemelvényeket olvasott fel, — majd erre is rátérek és én is fogok szemelvényeket felolvasni — azzal az anyagi és erkölcsi erővel, melyet neki s 107.000 beiratkozott kisgazda és földmivesmunkás ad. igenis biztosíthatja annyira az aratásnak ily érte•czember 12-én, szerdán. 423 lemben való sima lefolyását, mint a mennyire azt biztosítva látni akarták az igen t. felszólalók. Laehne t. képviselő ur az ő vádoló beszédét valószinüleg a külső hatás kedvéért ugy fejezte be, mint hogyha nekem, az »izgatónak« fájna az, hogyha a földmivelésügyi kormány a kisgazdák és a földmivelő munkásnép javára intézkedéseket tesz. Hát, t. ház, sem nekem, sem az én elvbarátaimnak nem fáj ez, sőt egész lélekkel és szívvel üdvözölnők a földmivelésügyi kormányt, hogy ha valóban alapvető, mélyreható intézkedéseket tenne az iránt, hogy megszűnjék a földmivelő nép nagy nyomorúsága és a kisgazdák tönkrejutása. De ebben a költségvetésben a gazdasági munkásügyekre felvett egy millió koronával én ezt az alapvető, mélyreható intézkedést nem látom. Ha mi valóban orvosolni akarjuk azokat a sebeket, a melyek dúlnak a földmivelő magyar népben, ha mi meg akarjuk apasztani azt a szörnyű vérveszteséget, a mely évről-évre a kivándorlásban megújul, akkor t. képviselőház, egészen más intézkedésekre volna szükség. És hogy ha a kormány előállana pl, a hitbizományok állami megváltásáról szóló törvényjavaslattal, ha előállana pl. a papi birtokok megváltásáról szóló törvényjavaslattal, (Zaj. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) ha előállana a fokozatos földadóról szóló törvényjavaslattal : akkor meglátná a magyar képviselőház, hogy milyen lelkesedéssel, milyen áradó szeretettel állanánk mi valamennyien szocziáldemokraták ezen kormány mellé. (Zaj. Felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Laehne t. képmselő ur igen hangulatosan mondotta el, hogy Mezőfi úrék izgatása nyomán szűnt meg a magyar Alföldön a bűbájos furulyaszó és a szép magyar néjidal és hogy a mi izgatásunk eredményezte azt, hogy a furulyaszót és a magyar népdalt elkeseredett emberek czifra káromkodása váltotta föl. Egy hang (balfelől) : így is van. (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Nem igy van, mert csak nem nekem méltóztatik azt bűnül felróni, hogy pl. ez év január 1-étől októberig Magyarországból 193.000 ember vándorolt ki? Tán csak nem nekem méltóztatik azt bűnül felróni, hogy pl. a nagy magyar Alföldön az egy éven aluli gyermekek halálozási aránya 42%? (Ellenmondások balfelől.) Vagy csak nem nekem méltóztatik azt bűnül felróni, hogy Magyarország közállapotairól szóló 1905. évi jelentés tanúsága szerint több mint 10.000 gazda földjén történt árverezés az elmúlt évben? Ezt ne nekem méltóztassék bűnül felróni. Ez igazán izgató veszedelmeket nem én okoztam, hanem okozta, t. ház, 1867 óta, az a kormányzati politika, az a kormányzati rendszer (Ugy van! ügy van ! balfelől ; felkiáltások : A liberalizmus ! Zaj.), a mely mindig arra törekedett, hogy a kisemberek vállaira rakja a terhek oroszlánrészét s levegye a dúsak vállairól. Azt a rendszert és azt az iskolát méltóztassék okolni, a mely azt kiáltotta oda a politikai híveknek, hogy : »Fiaim, ti csak gazdagodjatok!« S nem törődött vele,