Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-76

414 76. országos ülés 1906 deczember 12-én, szerdán. szervezésének szükségét. Valóban itt az ideje, hogy a mérnökök iránt kissé jobb hangulat nyerjen kifejezést országszerte. (Helyeslés.) Hiszen csak 6—7 évvel ezelőtt, nagyon jól emlékszem, a külső szolgálatban levő mérnökökre nézve a főmérnöki állás volt a lehető legmagasabb, a mit elérhettek. Most annyiban jobb a helyzet, hogy a műszaki szolgálatban levők is elérhetik a műszaki tanácsosi állást, de milyen idő után. A miniszter ur kegyes volt erre kiterjeszkedni. Elmondom, mert kevés szóból áll. Sok segédmérnök kopaszodó fővel jut oda, hogy az állami szolgálatot elérje. Aztán 12 évig szolgál mint segédmérnök, mert három fizetési fokozat van 4—i évenként; 12 évig tart szolgálata a királyi mérnöki státusban, ez 24 év, s azután mint főmérnök ismét 12 évet szolgál, tehát összesen 36 év után érheti el a műszaki tanácsosi állást. Én azt hiszem, mindenki meg van arról győződve, hogy hazánk kulturális ujabb fejlődésében a mérnököknek nagy érdemük van. (Igaz I ügy van !) Én azt hiszem, hogy a jövőbeni nagy feladatoknak sikeres elintézése érdekében az ország önmagának a javát mozdítja elő, ha a mérnököknek hatáskörben, tekintélyben, tisztességben többet ad, mint a mennyiök ma van, mert hiszen ez által ennek az előretörekvő, magas egyetemi képzettséggel biró és a korra minden körülmények közt haladni kivánó karnak ambiczióját fokozza, a mi buzditás lehet a még sikeresebb munkára. A tétel ellen nincs kifogásom. (Helyeslés.) Benedek János jegyző: Csernock János! Csernoch János: T. ház! Mióta szerencsém van a ház tagjai közé számittatni, minden esztendőben érdeklődtem eddig a Morva szabályozása iránt. Természetes is, mert hiszen a Morva folyó kerületemnek legnagyobb részét érinti és ott évenkénti áradásaival óriási károkat okoz. Az előző kormányok, valahányszor kérdést intéztem hozzájuk, hogy milyen állapotban van a Morva szabályozási ügye, mindig azt felelték, hogy legközelebb, sőt egyik-másik alkalommal azt, hogy már a jövő évben megkezdődik a szabályozás. Azóta évek multak és legalább külsőleg semmi jelét nem látjuk annak, hogy a Morva-szabályozásban valami elhatározó lépés történt volna. Nemrég a bécsi Reichsrathban tárgyalták a dolgot és ott az illető miniszter kijelentette, hogy ugy a szabályozási tervek, valamint a szükséges, költségek is együtt vannak és egészen határozottan és biztosan megigérte, hogy a jövő tavaszszal meg fogják kezdeni a Morva szabályozását. Ha pedig osztrák parton megkezdik a szabályozást, a magyar parton pedig nem, ez még nagyobb kárral járna erre az egész vidékre. Ezért azt a kérdést vagyok bátor intézni a földmivelésügyi miniszter úrhoz : szíveskedjék a házat tájékoztatni, milyen állapotban van jelenleg a Morva szabályozásának ügye és vájjon kilátás van-e arra, hogy akkor, midőn Ausztriában megkezdik a szabályozást, egyidejűleg nálunk is megkezdik és folytatni fogják-e ? Ez volna az én tiszteletteljes kérésem a t. földmivelésügyi miniszter úrhoz. A tételt különben elfogadom. Benedek János Jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla: T. ház i Nem akarok a t. ház türelmével visszaélni, s azért igen rövid leszek. (Halljuk ! Halljuk !) Különben is t. barátaim ezen kérdéssel már foglalkoztak, különösen igen behatóan foglalkozott ezzel Reök Iván barátom. Én is igen óhajtanám az ország érdekében, hogy vizeink minél előbb hajózhatóvá tétessenek. Közgazdaságilag ez igen fontos dolog. Méltóztatnak tudni, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur is odanyilatkozott, hogy áruinknak tömeges szállítására a viziutak felhasználását tartja legalkalmasabbnak. Hogy mit jelent közgazdaságilag, hogy mi az árukat olcsóbban tudj uk szállítani, azt tudjuk, hogy ez által a mezőgazdasági terményeknek árai emelkednek és az iparnak és kereskedelemnek is nagy szolgálatot teszünk. Mi uj közlekedési vonalakat akarunk nyitni, pedig itt vannak a mi természetes viziutaink, (Helyeslés.) itt van pl. a Tisza vize. Már a nagy Széchenyi felvetette ezt az eszmét és megkísértette megvalósítani. Tudjuk, hogy ő a Tiszán már feljött egészen Naményig. Azelőtt Tokajig rendesen közlekedtek a hajók, a mi nagy élénkséget adott az iparnak és kereskedelemnek, azóta pedig e téren nem hogy előre haladnánk, hanem azt tapasztaljuk, hogy visszafelé megyünk. Ezért kívánom, nemcsak azon szempontból, a melyből barátom ezt helyesen megjegyezte, t. i. az ármentesítés szempontjából, hogy ez a dolog najűrendre kerüljön, habár ez az országnak nagy áldozatokba is fog kerülni. Felhívom tehát a t. miniszter ur figyelmét a Tisza szabályozásának, s hajózhatóvá tételének kérdésére, oldja meg ezt hazánk érdeke szempontjából és a nép boldogulása érdekében. Különben bizalommal lévén a miniszter ur iránt, a tételt megszavazom. (Helyeslés.) Benedek János jegyző : Szmrecsányi György ! Szmrecsányi György: T. ház! Ezen czimnél bátor vagyok a földmivelésügyi miniszter ur figyelmét felhívni egy körülményre, a mely Trencsén vármegye és lakosságának régi óhaja és kívánsága. Ez pedig a Vág folyónak szabályozása és mellékvizeinek, ha nem is szabályozása, de azoknál bizonyos fokig a part biztosítása. Ez nagy érdeke az ottani lakosságnak és a partmenti községeknek, s ezért csak pár szóval, épen hogy kifejezést adjak ezen óhajnak, a t. földmivelésügyi miniszter ur kiváló figyelmébe és gondjába van szerencsém ezt a kérdést ajánlani. A tételt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Csernoch t. képviselőtársam azt a kérdést intézte hozzám, miként áll a Morvaszabályozás ügye. Erre nézve van szerencsém válaszolni, hogy a..Morva határfolyó lévén és fele-