Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-75

75. országos ülés Í9C6 deczember 11-én, kedden. 399 •önálló berendezkedés nekik aránytalan károkat ne okozzon. De ez a gazdák és a gazdatársadalom dolga. A mi a kormány szerepét illeti, én csak azt mondhatom, hogy t. kollégáimmal teljes szolidaritásban vagyok; napról napra tárgyalunk a kereskedelmügyi miniszter úrral kiegyezési, vámés kereskedelmi ügyekben és még nem volt eset arra, hogy köztem és a kereskedelemügyi miniszter ur között nézeteltérés lett volna. (Élénk éljenzés.) Ez, azt hiszem, a t. képviselő urnak annál inkább megnyugvására szolgálhat, mert az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úrban egyszersmind pártjának nagyérdemű vezérét tisztelheti, (ügy van !) Tuskán t. képviselőtársam a Dráva és a Száva szabályozására hivta fel figyelmemet. Erre nézve megjegyzem, miszerint évek során át a horvátszlavón kormánynyal összeköttetésben voltam. Hozzátehetem, hogy a horvát-szlavón kormány között és közöttem nézeteltérés emlékezetem szerint nem volt. A Száva és a Dráva szabályozása a jelen költségvetésben is figyelembe van véve, a mennyiben a Drávának Barcstól Gyékényesig való szabályozására negyedik részletül 250.000 korona, a Szávának a torkolattól Capragig való szabályozására negyedik részletként 250.000 korona van előirányozva, s az indokolásban ki van mondva, hogy ezen összeg terhére a haj ózást gátló gázlókat kotrással és egyéb hajózási akadályokat a megfelelő szabályozásokkal, felülről lefelé haladó sorrendben eltávolíttatni szándékozom. A mi pedig a jövőt illeti, erre nézve jelentem, t. ház, hogy a mint már a múltkori beszédemben is egy pár szóval jeleztem, van egy nagy előmunkálat a további vizi beruházások tárgyában. Ezt a munkálatot a társminiszterekkel még nem tárgyaltam le, magam sem foglaltam el végleges álláspontot, az országos vizépitészeti hivatal azonban, a mely az előmunkálatokat eszközölte, a barcs-drávatoroki hid szabályozására 18 millió koronát irányoz elő, a gyékényes-barcsi szabályozásra 5,400.000 koronát, a Száva szabályozására pedig 6 millió koronát. Álláspontot e kérdésben még nem foglalhatok el, azonban ezen adatokból is méltóztatnak látni, hogy a Dráva és Száva szabályozásának kérdése különös gondoskodásom tárgyát képezi. Papp Elek t. képviselőtársam, a ki vizi ügyekkel már régóta és nagyon behatóan foglalkozik, figyelmembe ajánlja, hogy az ármentesítés ügyét maga az állam vegye át. Ezt kissé merész eszmének tartom. Merésznek financziális szempontból -és merésznek azért is, mert azt hiszem, hogy a hol autonóm testületek vannak és azok annyira, amennyire megfelelően működnek, iparkodnunk kell ezeket a szervezeteket fentartani. Ebből az okból nem határoznám el magam könnyen arra, hogy az ármentesítés ügyét államosítsam. A t. képviselő ur utalt arra is, hogy a csatornákat hajózási és öntözési szempontból kellene építeni. Megjegyzem erre nézve, drogy földrajzi és egyéb hyclrografiai okoknál fogva nálunk a hajózást és öntözést nem lehet egy és ugyanazon csatornánál összekapcsolni. A mi pedig a völgyzárlatokra vonatkozó megjegyzéseit illeti, arra nézve megjegyzem, hogy e tekintetben szakértőink nagy íentartással vannak. Laehne Hugó t. képviselőtársam figyelmembe ajánlotta az állattenyésztés fellendítését. Tökéletesen igaza van, mert az állattenyésztés a gazdának az az egyedüli forrása, a mely neki biztos és emelkedő jövedelmet ad. (Élénk helyeslés.) Az állattenyésztés fellendítése szempontjából nem is riad vissza a kormány semmiféle áldozattól. Én azon kedvezményes százaiékokat, a melyeket egy előző kormány eltörölt, visszaállítottam. (Helyeslés.) Hogy még kiadőbb legyen az állattenyésztés terén való működés, nemcsak tőkében adunk segélyeket tenyészállatok beszerzésére, hanem kamatokban is. A hol életrevaló gazdatársadalom van, a hol életrevaló pénzintézetek vannak, ott azok maguk elvégzik azt a dolgot és mi a kamat egy részét téritjük meg. Ezen a módon eljárva, kétszerháromszor annyit lehet elérni, mint rendes körülmények között. Én csak annyit mondhatok, hogy bármikor találkozom gazdasági egyesületi közegekkel, mindig azt kérdezem tőlük, nem csinálbatnak-e valamit az állattenyésztés terén, mindig arra kérem őket, forduljanak bizalommal hozzánk, mert meg fogjuk találni a segitség módját. (Helyeslés.) Igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy a tejszövetkezetek terén mutatkoznak bizonyos visszásságok. Van nagy haladás, de vannak olyan körülmények, a melyek fokozottabban kell hogy igénybe vegyék figyelmünket. Ez nem titok előttem és remélem, hogy igy sikerül olyan megoldást találni, a mely a képviselő úrra is és általában is megnyugtató lesz. Irsay t. képviselőtársam utalt az erdélyi magyar fajtenyészet fentartására. A dolog ugy áll, hogj

r a nyugoti tenyészet haladását nem tudjuk megállítani abból az egyszerű okból, hogy a nyugati jószág, a nyugati faj sokkal jobban fejlődik, sokkal hamarább hoz jövedelmet. Az igás erő szempontjából azonban hátrányai vannak és ezért szándékozom bizonyos áldozatok árán is az erdélyi magyar szarvasmarha fajt fentartani. (Helyeslés.) Érdekes, t. ház, hogy a földmivelési költségvetés vitáját majdnem teljesen a birtokpolitikai kérdések dominálták. Nagyon külömböző, olykor ellentétes szempontokból világították meg ugyan a kérdést, de már maga az a körülmény, hogy minden második szónok birtokpolitikai kérdéssel foglalkozott, mutatja a telepítési és parczellázási törvényjavaslat sürgősségét és szükségességét^ (Élénk helyeslés a balés a szélsöbaloldalon.) És itt óva intek attól, hogy nagyon messze menjünk terveinkkel; hogy ezen törvényjavaslattal összekapcsoljunk minden lehető