Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

74. országos ülés 1906 deczember ÍO-én, hétfőn. 347 A főrendiház 1906. évi deczember hó 1-ső napján tartott ülésében a gazdasági bizottság határozati javaslatát elfogadta, valamint elfogadta b. Rudnyánszky József azon határozati javaslatát is, hogy: »a főrendiházba határozati javaslatot azzal, hogy az abban foglalt megállapodások a főrendiház elnökének és háznagyának a főrendiház helyiségei felett eddigi intézkedési jogkörét nem érintik, elfogadja, s azt alkotmányos tárgyalás és további eljárás végett a gazdasági bizottság jelentésével együtt a képviselőházhoz szokott módon átküldeni rendeli*. A képviselőház gazdasági bizottsága 1906. évi deczember hó 6-ik napján tartott ülésében tárgyalván a vegyes értekezlet megállapodásait, s a főrendiháznak az ezen megállapodásokkal egyező határozatát, indítványozza, hogy a képviselőház a vegyes értekezlet megállapodásaihoz és a főrendiház határozatához járuljon hozzá, s a hozzájárulásról a főrendiházat értesítse. Javasolja ennek alapján a gazdasági bizottság, hogy határozza el a ház : W 1. hogy az egész országház egységes kezelése és a vegyes értekezlet megállapodásai, valamint a főrendiház határozata értelmében egységesen intézendő ügyek a főrendiházat érintő részében átruházott jogkörben a képviselőház elnökének hatáskörébe utaltassanak; 2. hogy az ennek folytán bekövetkezendő tetemes munkaszaporulathoz mérten szaporittassék a képviselőház gazdasági hivatalának, számvevőségének és pénztárának létszáma és pedig : A gazdasági hivatalban: egy a X-ik fizetési osztályba sorozandó irodatiszttel, a ki egyúttal kezelni fogja a gazdasági hivatal irattárát és az országház építése alatt keletkezett irattárt; egy a X-ik fizetési osztályba sorozandó számtiszttel és egy a Xl-ik fizetési osztályba sorozandó írnokkal. A számvevőségnél: a számvevőnek megadatván a »számvevőségi főnök« czim, egy a X-ik osztályba sorozandó szám tiszttel. ! A pénztárnál: egy a Xl-ik osztályba sorozandó pénztári segédtiszttel; 3. hogy a műszaki teendők ellátására a VlII-ik fizetési osztályba sorozandó, s a szabályzat által előirt idő eltelte után a VH-ik fizetési osztályba is kinevezhető egy építészi és egy gépészmérnöki állás rendszeresittessék. Az építész- és gépészmérnök, mint a képviselőház elnökének szakközegei, a képviselőház tisztviselőinek állandó létszámába soroztassanak, az elnöki osztályba osztassanak be és a képviselőház elnöke által neveztessenek ki ; 4. hogy a képviselőház elnöke bizassék meg, hogy ezen műszaki szervezet szolgálati, hatásköri és fegyelmi viszonyaira nézve megfelelő, s a szolgálati szabályzatba illesztendő szabályzat készítése ' iránt intézkedjék, s azt a háznak bemutassa ; 5. hogy a képviselőház elnöke hatalmaztassék fel arra, hogy a műszaki közegek működését és a műszaki berendezéseket koronként meghívandó szakértőkkel megvizsgáltassa. Tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék a gazdasági bizottság javaslatait elfogadni, s az elfogadás által azokat határozatokká emelni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a gazdasági bizottságnak javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ezen határozatról természetesen — a mint az már a javaslatban is benfoglaltatik— a főrendiház értesíttetni fog. Napirend szerint következik az 1907. évi állami költségvetés (írom. 244—252) tárgyalásának folytatása és pedig a földmivelésügyi minisztérium (írom. 249) költségvetésének első tétele. Lázár Pál : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy a költségvetési vita tárgyalásánál tartózkodtam attól, hogy a t. miniszter ur személyét, a kit én igen nagyra becsülök, megtámadjam. Nagyon sajnálom,hogy ő a személyes térre lépett át, s még inkább sajnálom, hogy ezen a téren kell őt követnem, mert ez egyéni ízlésemtől nagyon távol áll. A t. miniszter ur kifogásolja, hogy a ménes birtok jövedelmeinek számításánál nem a szokott sablon szerint jártam el és hogy az én számitásom nem a már megszokott módon történt. Ezt azzal akarja karakterizálni, hogy ajánlja, vegyek szabadalmat számítási módomra. Mindenekelőtt azt mondja a t. miniszter ur, hogy (olvassa) : »nem is azokat az adatokat kerestem, a melyeket ő az indokolásban felhozott*. Bocsánatot kérek, de én egész világosan megjelöltem, hogy az 1906. és 1907. évi kiadásokat és bevételeket vettem számitásom alapjául és csakis a beruházásokra és befektetésekre nézve, nem állván más adat rendelkezésemre, kellett a tíz év előtt kiadott kimutatásból az adatokat átvennem. Ezért jeleztem is, hogy ez csak még előnyösebben kell, hogy feltüntesse az eredményeket, a mennyiben természetesen azóta olyan befektetések történtek, a melyekre nézve kimutatás nem áll rendelkezésemre, s így nincs módomban azokat is számításba venni. Azt hiszem tehát, hogy én azokat az adatokat vettem alapul, a melyek akárkinek, a ki ezekből akarta volna indokolását meríteni, rendelkezésre állnak, s nem kerestem olyan adatokat, a melyek ellenkeztek a tényállással. Azt, hogy én helyesen számitottam-e vagy nem, arra nézve utalok arra, hogy mit mondottam. Eleinte kimondottam, hogy a kiszámított haszon középértékben 13% korona. Azután utaltam arra, hogy más az effektív haszon. Azt hiszem, hogy a t. miniszter ur, a ki szintén földbirtokos, ha gazdatisztje beállít azzal, hogy 135.000 korona tiszta haszon van és neki az asztalra csak 90.000 koronát tesz le, ezt a számítást nem fogja elfogadni, hanem azt fogja mondani: hol a többi ? A gazdatiszt erre azt fogja mondani: ezek olyan kiadások, átmeneti kiadások és beruházások, a melyeket nekünk évről44*