Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-73
330 73. országos ülés 1906 deczember 7-én, pénteken. a földmivelésügyi minisztérium foglalkozik. (Halljuk ! Halljuk !) Elkészült a husvizsgálati szabályzat, és mihelyt nemzetközi állatforgalmi viszonyaink rendezve lesznek, legkésőbb akkor, mindenesetre életbe is fog léptettetni. Elkészült a tőgy-gümőkór irtására vonatkozó szabályzat, (Elénk helyeslés.) a mely nagy előrelépést jelent az emberi tüdővész elleni küzdelemben is ; és legyen meggyőződve a t. ház, hogy a tőgy-gümőkór irtásában bennünket költségtekintet feszélyezni, vagy akadáfyozni nem fog. (Elénk helyeslés.) Foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy az oltóanyagok állami felügyelet alá helyeztessenek. De tovább akarok menni ; azt óhajtanám, hogy az oltóanyagok államilag termeltessenek, (ügy van !) Mert mire való az országos bakteriológiai intézet, ha nem termelhetné ezeket az anyagokat ? (Igaz ! Ugy van !) És ezt a kérdést ugy óhajtom megoldani, hogy ha azután mégis elhullás esete fordul elő, — mert valami minimális százalék, akárminő tökéletes az anyag, mégis elpusztul — ez esetre a gazda kártalanítást is kapjon. (Elénk helyeslés.) Foglalkozom, t. képviselőház, a mezőgazdasági cselédtörvény-kérdéssel, még pedig olyan humánus irányban, hogy körülbelül olyanok legyenek ezen intézkedések és szabályok, a milyenek már egy jóérzésű gazdánál tényleg életbe vannak léptetve, (ügy van I) Másfelől óhajtom, hogy ez a törvényjavaslat a gyakorlati élet czéljainak is megfeleljen és absztrakt teóriáktól ment legyen. (Helyeslés.) E két szempont vezet. Már tartottam is erről szaktanácskozmányt, de mivel a kérdés ^a legalsóbb rétegekbe hat és mivel e kérdéssel az egész ország gazdaközvéleménye foglalkozik, különös tekintettel a vidékre, hogy a különböző vidékek képviselői is hozzászólhassanak, még egy tanácskozmányt szándékozom tartani az átdolgozott törvényjavaslatról és erre az ország különböző vidékein lévő összes gazdasági egyletek elnökeit meg szándékozom hivni. (Helyeslés.) Foglalkozom továbbá a munkásházak kérdésével. E részben törvényjavaslat fog előterjesztetni és az az évi annuitás, a mely e czélra fog szolgálni, 300.000 koronát tesz ki. A munkásügyi bizottság a minap azt a követelést állította fel, hogy a munkásbiztositási kérdés továbbfejlesztésével is foglalkozzam. Návay Lajos t. képviselőtársam, a ki e tárgyban igen meleg érzésről tanúskodó beszédet mondott, (Igaz ! Ugy van !) maga is sürgette, hogy a munkás- és segélypénztárügy fejlesztessék. Eddig életbeléptettük a cselédbiztositást baleset ellenében, életbeléptettük a mezőgazdasági géj)munkások kötelező biztosítását. Én tovább szándékozom menni; az előmunkálatok már is folynak; csak azt tartom, hogy e kérdésnél is az egymásutánt, a sorrendet illetőleg tekintettel kell lenni a gazdaosztály mai nehéz helyzetére. (Igaz! Ugy van!) Bármilyen meleg szocziális érzés vezetne bennünket, nagy megterheltetéssel járó minden reformot egyszerre megvalósítani nem volna helyes ; de a czélt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. (Elénk helyeslés.) A mint már jeleztem, be fogjuk adni a telepítésről és a parczelíázásról szóló törvényjavaslatot. Az öntözési törvény vagy novelláris kiegészítésre szorul, vagy adminisztratív intézkedésekkel lesz továbbfejlesztendő. Az öntözés ügye, fájdalom, a társadalomban még kevés rokonszenvre talál. Az a törvény, a mely megadta a módot az öntözésekre, alig vétetik igénybe. Talán hibája a törvénynek, bogy csak a társulatokról, szövetkezetekről intézkedik és ezért óhajtanám, hogy a társulatoknak biztosított kedvezmények az egyéni birtokosokra is kitérj esztessenek. Ez az intézkedés, azt hiszem, a középbirtoknak is bizonyos segítséget nyújt. (Helyeslés.) Foglalkozunk a vízi beruházások kérdésével, inert az erre vonatkozó törvény lejáróban van. A földmivelésügyi minisztérium vezetése alatt álló jeles vizépitészeti igazgatóság kimerítő, minden részletre kiterjedő nagy munkálatot készített. Folyamaink és mellékfolyamaink szabályozására 190 millió beruházási összeg van abban felvéve. A folyamszabályozásoknál a fő szempont az, hogy a forgalmi utakat oly pontokkal hozzuk összeköttetésbe, a hol kő vagy kőszén termelhető. Ezzel az alföld összeköttetésbe hozható a kőés kőszéntelepekkel. (Helyeslés.) Foglalkozom az 1885 : XXIII. t.-cz., a vízjogi törvény módosításával. Ez a törvényjavaslat is készen van. Ennél különösen tekintettel leszünk az artézi kutakra és a vizierők felhasználására. Ugron Gábor : És az öntözésre ! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: E javaslat a mezőgazdasági iparfejlesztésnek is hatalmas lendületet fog adni. Hiszen én voltam az, t. ház, a ki Magyarország vizierőit összeirattam, a mivel, azt hiszem, megteremtettem a kiindulási pontot. Jelenthetem, hogy vizierőben Magyarországon 1,700.000 effektív lóerő áll rendelkezésre. (Elénk helyeslés.) Készen van, t. ház, a halászati törvény. Megjegyzem, hogj- a tóhalászat nagy fejlődést mutat, mig a fobyamhalászat sok kívánni valót hagy hátra nálunk. Bemélem azonban, hogy ezzel a törvényjavaslattal és különösen a vizirendőrség szabályozásával. . . Szatmári Mór: Vizirendőr, ez kell a magyarnak ! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: ... a folyamhalászatnak is nagyobb lendületet adhatunk. Foglalkozom a marokkói sáska elleni küzdelemmel. A mint méltóztatnak tudni, főleg Debreczen vidékét, különösen a Hortobágyot lepte ez el. A sáska elleni küzdelmünket megnehezítette az a körülmény is, hogy egyes birtokosok akadályozták működésünket. Ezért törvényhozásilag kell biztosítani e csapás továbbterjedésének lehető megakadályozását. (Élénk helyeslés.)
