Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-72

72. országos ülés 1906 deczember 6-án, csütörtökön. 305 (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el). Rendkívül fontos ága a földniivelésügyi tárczának a gazdasági oktatás. Méltóztassék megengedni, hogy erről bővebben szóljak. (Halljuk !) Mindenekelőtt a különböző iskolák ozélját kívánom körvonalozni. A földmivelési iskola czélja, a mint az a földmivelési iskolák programmjában olvasható, hogy az illető vidék kisebb birtokosainak fiai, mint leendő kisbirtokosok, minden a gazdaságban előforduló munka végzésére, egyáltalában okszerű gazdálkodásra megtaníttassanak, illetve hogy azokban nagyobb birtokok számára értelmes munkavezetők vagy munkafelügyelők képeztessenek ki. Munkafelügyelők, béresgazdák nevelése tehát a czél. Ezeknek az iskoláknak tehát kiválóan gyakorlati czéljuk van. Hiba volna ezért ezeket az iskolákat elméleti alapon akarni továbbfejleszteni. Ugy tudom, hogy az az ankét, a mely most össze fog gyűlni, ezzel a kérdéssel kivan foglalkozni erről az oldalról. Szerintem ezek az iskolák ugy helyesek, a mint vannak és legfeljebb szajooritani kellene azokat. Reformálni csupán csak egyet kívánnék. A felvétel alapja most a 17-ik életév betöltése. Méltóztatik tudni, hogy

T az a gyerek, a ki a hat elemit elvégezte, körülbelül 12—13 éves; mit csináljon az 17 éves koráig ? Laehne Hugó : Menjen a gazdasági ismétlő iskolába ! Lázár Pál : Csak nagyon kevés helyen vannak gazdasági ismétlő iskolák. Nem tudják, mit kezdjenek azzal a fiúval; ellenben, ha egy évig otthon a gazdaságban foglalkozik és azután bejuthat a íöldmives-iskolába, mielőtt elfelejtette azt a kevés irást-olvasást és számtani tudást, a mit az elemi iskolában megtanult, akkor olyan elemet kapna benne az a földmives-iskola, a mely sokkal könnyebben képezhető tovább. Igaz, hogy a gyakorlati munkára az ilyen 13—14 éves gyerekek még nem elég erősek, ugy lehetne azonban megoldani a feladatot, hogy három évfolyamot létesítenénk a földmives-iskolában (Zaj. Elnök csenget. Halljuk !) és az első két évfolyam hallgatói beosztatnának a harmadik évfolyambeli erősebb gyermek mellé, a ki őt azután ostoros gyereknek használva, bevezethetné a munkába, de mindenesetre foglalkozhatnának gazdasági munkával is; az utolsó évben azután, midőn 16. évét már elérte és kellő fizikai ereje van, rá lehetne bizni mindazon feladatokat, a melyeket most rábiz az iskola. Föltétlenül szükségét látnám tehát annak, hogy ezen iskola felvétek szabályzatát megváltoztassuk, ugy, hogy ne csak 17, hanem 14 éves gyereket is lehessen oda felvenni; annál hamarább fog azután az a fiu otthon a gazdaságnak rendelkezésére állani és ha tovább akarja magát képezni, erre is ideje lesz. Még egy iskoláról kell itt megemlékeznem : a másodfokú iskoláról, a melyet azonban, sajnos, a miniszter ur egy tollvonással eltöröltetett a föld színéről. Ertem a gazdasági tanintézetet, a melyEÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IV. KÖTET. nek czélja volt eddig hallgatóit a mezőgazdaság összes ágaiban, de az ezzel összekapcsolható iparüző ágakban is előfordulható teendőkkel és műveletekkel .gyakorlatilag megismertetni; őket a fontosabb műszaki fogásokra megtanítani és a gyakorlati alapnak kellő megvetése után szerzett tudományos szakképzettség által saját birtokaik okszerű kezelésére, nagyobb birtokok haszonbérlése vagy a gazdatiszti szolgálat czejaira előkészíteni. Nagy szükség volt ezen iskolákra ; évek során át meg is voltak ezek, míg azután a miniszter ur egyszerre megszüntette ezeket és pedig azért, hogy akadémiát csináljon belőlük. Eddig a földmives-iskolákba való felvétel alapját az képezte, hogy valaki hét középosztályt végzett legyen, de azért felvettek hat osztályt végzetteket is; példa erre a kolozsvári intézet, a melynek kimutatása szerint a hallgatók 80%-a hét osztálynál kevesebbet végzett, de fel kellett őket venni, mert máskülönben nem kaptak volna növendéket. En nagy súlyt helyezek ezen gazdasági tanintézetekre és azt hiszem, hogy a miniszter ur kénytelen lesz azokat visszaállítani, de szükséges, hogy másként szerveztessenek és pedig ugy. hogy ezen tanintézetekre való felvételhez elegendő legyen a négy középosztály elvégzése. Bátor vagyok rámutatni a felső ipariskolákra, s merem mondani, hogy azoknak hallgatói tanulnak annyi természettudományi dolgot, mint a mezőgazdasági tanintézetek növendékei, sőt annál többet : több kémiát, fizikát; matematikából is többet tanulnak és mégis teljesen elég az odavaló felvételhez a négy középosztály elvégzése. Azt hiszem, hogy nem lehet a kisbirtokosnak czélja, hogy minél drágább és nagyobbigényű gazdatiszteket kapjon. Ha mi felvétel gyanán tazt kötjük ki, mint az akadémiáknál, hogy nyolcz középosztályt végzett legyen a növendék, az ilyen érettségit tett egyénnek természetesen sokkal nagyobb igényei leszne r, a melyeket sokkal nehezebben elégíthet ki a középbirtokosság. A mostani állapot szerint vannak földmivesiskolák, a mint emiitettem, béresgazdák részére és vannak akadémiák, a melyek a legnagyobb képzettséget nyújtják, de nincsenek a középbirtokososztály érdekeit szolgáló intézetek, a melyek ez osztály számára hivatásos gazdatiszteket nevelnének. Mert az, t. képviselőház, hogy az akadémiákból is mehetnek a kis- és középbirtokokra, igaz, de a nagyobb igénvek folytán a középbirtokok ezt már nem győzik. Másrészt az összes akadémiák sem elégítik ki az összes igényeket. Hiszen a földmivelésügyi miniszter ur tervbe is veszi egy egyetem létesítését, és ez is mutatja, hogy az akadémiák nem képesek kielégíteni az összes igényeket, a melyek a mezőgazdasági szempontból az oktatáshoz fűződnek. Ebből láthatjuk, hogy az öt gazdasági akadémia, mert már annyi van, bizonyos feladatok megoldására elégséges ugyan, de nem elégíti ki a középbirtok czéljait és nem elégíti ki a legmagasabb igényeket. 39