Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-68

17fi 68. országos ülés 1906 i Bizony Ákos, az igazságügyi bizottság előadója jelentést kivan tenni a háznak. Bizony Ákos előadó: T. képviselőház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni az igazságügyi és a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 277, 278) a bírói és ügyészi szervezet némely módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 259) tárgyában. Kérem a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, a képviselő urak között szét fognak osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Következik napirend szerint az 1907. évi állami költségvetés (írom. 244—252) tárgyalásának folytatása, és pedig a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének (írom. 248) központi igazgatásáról szóló első tétele. Ki következik ? Benedek János jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) A kereskedelemügyi minisztériumnak előttünk fekvő költségvetése meggyőz bennünket arról, hogy ezen kormány a kineveztetésekor vállalt programm megvalósítására komolyan törekszik, a mennyiben ezen költségvetésben szolid és biztos bázisát találtuk ezen programmnak és az abban kifejezett törekvéseknek. Kifejezésre jut továbbá azon igyekezet, hogy az országnak anyagi jóléte nemcsak gazdasági, hanem különösen a szocziális téren is emeltessék. A nemzeti megerősödés és az önáUó, független magyar nemzeti állam kiépítésének nagy munká,jában a kereskedelemügyi kormánynak nézetem szerint oroszlánrész jut, mert ezen tárcza keretében foglaltatnak azon nagy feladatok, a melyeknek megoldása hivatva van arra, hogy az országot az anyagi jólét eddig még nem ismert magasabb fokára emelje. Ez szüli az anyagi függetlenséget és a hol az anyagi függetlenség megvan, ennek természetes folyománya a politikai függetlenség. (Helyeslés.) Ezért üdvözlöm én örömmel a kereskedelemügyi kormány költségvetését és nemcsak a magam nevében jelentem ki, hanem a párt nevében is, a melyhez tartozni szerencsém van, hogy teljes bizalommal és megnyugvással tekintünk a kormány jövendőbeli működése elé. (Helyeslés.) T. képviselőház! A költségvetést vizsgálat alá véve, megnyugvással tapasztaljuk és látjuk, hogy ez a kormány a mellett a bő gazdasági j)rogramm mellett, a melyet nyújt, nemcsak hogy nem feledkezik meg az u. n. szocziális alkotásokról, a kisiparosokról és a munkásosztályról, hanem ezek jólétének emeléséről olyan eszközökkel gondoskodik, mint a milyen eszközöket eddig egy kormány sem mutatott fel. Nagyon jól tudjuk, hogy a kisiparos-osztály, sajnos, országszerte pusztulásnak indult. Ezen pusztulást és ezen dekadencziát a nagy gyáripari versenynek tulaj doni tom, mert hiszen természetes, hogy a kisipar a vember 30-án, pénteken. gépekkel a versenyt fel nem veheti; de nézetem szerint nagy oka van ebben annak is, hogy a kismarosok bizony sok tekintetben nem haladtak a modern korral, nem képesek a modern kor igényeinek megfelelni, szóval visszamaradtak. E visszamaradottság következménye azután az, hogy a publikum nem találván meg az ő szükségleteinek olyan mérvű kielégítését, mint, mondjuk, a gyáripari termények által, nem támogatja a kisipart és ezért azután az anyagi eszközök hijján Ínségben sinlődik ez a kisipar és határozott dekadencziában van. Azon igyekezetünkben, hogy ezen kisiparosoknak anyagi jólétéről gondoskodunk, — a mint azt a kereskedelemügyi miniszter ur és az államtitkár ur az expozékban szintén megemlítették — azt hiszem, első és elengedhetetlen feltétel az, hogy ennek az iparososztálynak intelligencziáját emeljük. Az intelligencziának emelése alatt azonban én nem értem azt, hogy Budapesten vagy pedig nagyobb vidéki központokban szervezzünk iskolákat, mert az a szegény vidéki mesterember nem birja az anyagi áldozatokat meghozni, hogy a fiát ide felküldje több heti vagy havi oktatás vagy kiképzés végett, hanem gondoskodni kell a kormánynak arról, hogy alkalmas módon vándor tanfolyamok szervezése és vándortanítók kiküldése utján ezen szegény embereket otthonukban keressék fel és ott részesítsék őket megfelelő gyakorlati és elméleti rendszeres oktatásban. (Helyeslés.) Szterényi József: Meg is történt! Szmrecsányi György: A kisiparosok helyzetének egyedül csakis a szövetkezés kiterjesztése szolgálhat leginkább előnyére; azért, hogy ha bizonyos körök ezeket a szövetkezéseket le is szólják és lekicsinyelni igyekeznek, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, mert látjuk, hogy a helyesen vezetett szövetkezetek milyen áldásos működést fejtenek ki nemcsak tagjaik, hanem azon közönség érdekében is, a mely őket támogatja. (Helyeslés.) E szövetkezetek vezetésére azonban a kereskedelemügyi kormánynak kiváló gondot kellene fordítani, főleg az ellenőrzés tekintetében. Mert jól tudjuk, hogy a milyen áldásos egy jól vezetett szövetkezet a maga tagjaira és publikumára nézve, ép olyan káros következményekkel, sőt katasztrófával jár egy nem becsületes, nem lelkiismeretesen vezetett szövetkezet, mert a mellett, hogy az intézményt gyűlöletessé teszi, tagjait sok esetben anyagi romlásnak is teszi ki. (Igaz ! ügy van!) Én, t. képviselőház, nem vagyok barátja a túlságba vitt állami gyámkodásnak és ellenőrzésnek ; de a mikor ezen felállítandó és szervezendő szövetkezetek kénytelenek a kezdet nehézségeivel küzdeni, azt hiszem, mindenesetre méltányos és nagyon is indokolt, hogy a kereskedelemügyi kormány felettük ellenőrzést és felügyeletet gyakoroljon. A kereskedelemügyi miniszter ur kilátásba helyezte és ez iránt a törvényjavaslatnak előkészítés stádiumában lételét is jelezte, hogy az iparfelügyelői intézményt hatáskörben kiterjeszti