Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-67

67. országos ülés 1906 november 29-én, csütörtökön. 159 egyúttal megmondani azt is, — elkészülve arra, hogy a t. ház túlnyomó többségének véleményével nem találkozom — hogy miért nem tartom helyesnek azt az utat, a melyet egy közösen vallott czél érdekében a kereskedelemügyi miniszter ur választ akkor, a midőn kivételes sztrájktörvény nyel kivan ezen bajon segiteni. (Halljuk/) Nálunk 1905-ben volt a munkásság a sztrájkok terén a legharcziasabb ; összesen 346 általános jellegű sztrájk volt, (Mozgás a baloldalon. Egy hang : Szomorú!) — természetesen az volna az ideális állapot, hogy ha egy sztrájk sem volna és nem volna szükség a sztrájkokra. Egy hang (a baloldalon): Ne izgassanak ! Pető Sándor: Általános jellegű sztrájk 346 és általános munkakizárás, mely a munkaadók ténye, 36 volt. (Halljuk!) Ezen sztrájkokban mindössze 58.512 munkás vett részt. Ezek közül sikert értek el, részben a munkaidő leszállitása, részben a munkabér felemelése tekintetében 32.418-an és pedig napi 14.642 korona és 30 fillér béremelést vivtak ki, a mi körülbelül — nem számítom ki egészen pontosan — egy fejre átlag 25 fillért tesz. Ezen 25 fillér borravalónak ugyan nagy, de azt hiszem., hogy a t. ház egyetért velem abban, hogy drágasági pótléknak nem túlságosan nagy. És különösen rámutatok arra, hogy ha a vállalkozónak nyereségei nagyobbodnak, ha az iparosnak vagy termelőnek jövedelme például 5000 forintról 10.000 forintra, vagy 10.000 forintról 15.000 forintra emelkedik, még nem bizonyos, hogy az a termelő vagy az a vállalkozó jövedelemtöbbletét egészen elkölti, sőt valószinű, — és ha józanul gazdálkodik, bizonyosan ugy is tesz, — hogy befekteti ujabb vagyonszerzésbe vagy esetleg adómentes értékpapírokba; ellenben, ha a munkás munkabére 25 fillérrel emelkedik, ez visszaszáll az iparra és kereskedelemre, mert az a munkás a 25 fillért nem teszi félre, hanem elfogyasztja. Már ezen szempontból sem szabad olyan nagyon félnünk a munkások bérének emelkedésétől. (Halljuk!) Nagyon jól tudom, hogy nekem az igen t. miniszter urat és a t. államtitkár urat, a kikben igen erős szooziális érzés van, s a kikben igen erős alkotó erő és vágy lakik, itt kapaczitálnom nem kell és ha én őket kapaczitámi akarnám, akkor igen felesleges munkát végeznék. De tudom azt, hogy e tekintetben nem egyezik meg a ház minden tagjának véleménye, álláspontja és felfogása a kereskedelemügyi miniszter ur és államtitkárának felfogásával, és épen azért, mert túlnyomó többségben — nézetem szerint — talán azok vannak, a kiknek e kérdésben más a véleménye és igen kevesen vannak, a kiknek olyan a véleményük, mint az enyém, azért ha kényelmetlen dolog is meghallgatni, a mit mondok, talán nem egészen felesleges és haszontalan. (Halljuk ! Halljuk I) Ugyanezen időben, miután csak arról beszélünk folytonosan, hogy nálunk mit tesznek a munkások, hogy nálunk tönkreteszik az ipart és nálunk ők okozzák a rengeteg drágaságot, 1905-ben Németországban, szemben a mi 346 esetünkkel, 2604 esetben volt sztrájk, és pedig 1366 esetben támadó sztrájk és 837 esetben védősztrják. (Halljuk/ Halljuk /) Angliában— és itt jutok rá arra, hogy mit kellene az egészségtelen sztrájkok kiküszöbölésére temii — Angliában, a hol a legerősebb munkásszervezetek vannak, a hol a legrégibb idő óta fejlődnek a munkásszervezetek, az egész világ ipartermelésével versenyző Angliában 1905-ben mindössze csak 358 sztrájk volt. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter (közbeszól.) Pető Sándor : Köszönettel veszem a t. miniszter ur figyelmeztetését, igen helyes, nemcsak azért, mert erős munkásszervezetek vannak, hanem azért is, a mire nekünk is nagy szükségünk volna, mert Angliában a sztrájk kitörését megelőző hatósági békéltetési eljárás van. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Talán szabad e helyen annyit közbeszólnom, hogy épen azért csináljuk a törvényt! (Mozgás.) Fábry Károly : Arról beszél, hogy nem kell törvény, most pedig ez meg van czáfolva! Pető Sándor : Mondom, Angliában 66 békéltető hatóság működik és a sztrájkra készülő munkásmozgalmakat részben ezek a hatóságok szüntetik meg, A sztrájk szabadságát mindenki elismeri, legalább nyíltan. Mindenki elismeri tehát azt, hogy a régi patriarchális viszonyokra visszatérni nem lehet. (Mozgás.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pető Sándor : És ha mégis azok, a kik a sztrájk szabadságát elismerik és konczedálják (Mozgás. Halljuk I Halljuk !) azt, hogy a régi partiarchális viszonyokra visszatérni nem lehet, ha ezek mégis sztrájktörvényt kivannak azért, hogy a sztrájkok kinövései, visszaélései elkerülhetők legyenek, hogy a munka szabadsága megvédelmeztessék, hacsak ezért akarnak sztrájktörvényt, nem pedig egyéb jó dolgokért is, hogy egyúttal a kartellek stb. is megrendszabályoztassanak, akkor kénytelen vagyok a ház ezen tisztelt tagjai előtt felfedezni, hogy teljesen felesleges munkát végeznek, mert az, a mit kivannak, már megvan. (Igaz!) Megvan pedig a büntetőtörvénykönyv azon fejezetében, mely a magánosok elleni erőszakról szól, megvan a büntetőtörvénykönyv 175., 176. és 177. és megvan részben az ipartörvény 162. és 164. szakaszaiban. Ha csak a visszaéléseket kell megakadályozni és kell megbüntetni, és mert azt tapasztaljuk, hogy azon büntető intézkedések, a melyek ezek ellen szólnak, nem voltak elég hatályosak, bár szigorú intézkedések, akkor kérdezem : mi értelme van annak, hogy egy már meglévő hatálytalan törvény mellé ujabb ilyen törvényt alkossunk, a mikor körülbelül előre tisztában lehetünk azzal a balsikerre], melyet ez az ujabb törvény elő fog idézni. (Felkiáltások a baloldalon : Előre fáj ugy-e ? Zaj.)