Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-66
66. országos ülés 1906 november 28-án, szerdán. 149 Vlád Aurél: Ha az igazságügyi bizottság előre tudta volna azt, hogy a Fejérváry-kormányt nem szabad vád alá helyezni és hogy nem szabad olyan értelmű határozatot hozni, akkor nem tettük volna ki az országot annak a szégyennek, hogy egy szövegező-bizottságot küldtünk ki, mert jött a megakasztó parancsolat, de nem violaszinű pecsét alatt, hanem a bécsi »Fremdenblatt«-nak hasábjain. (Nagy mozgás és ellenmondások a baloldalon.) Sümegi Vilmos : önök járnak mindig Bécsbe, önök vannak állandó összeköttetésben Bécscsel. (Nagy zaj balfelöl és a középen.) Elnök : Vlád Aurél képviselő ur ugy állította oda a háznak egyik bizottságát, mintha ott Bécsből jövő parancsszóra járnának el. Ha igy folytatja és igy gyanusitja a ház bizottságait, akkor kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. (Általános élénk helyeslés.) Csendet kérek! Vlád Aurél : T. képviselőház ! Azt hiszem, hogy az ország szuverenitása, az ország függetlensége nem engedi meg azt, hogy akár a t. kormány többsége, akár az egész minisztérium olv alapon vállaljon kormányt, a mely esetleg az országgyűlés szabad elhatározását befolyásolná. Hiszen ha a kormány csak ugy vállalkozhatott az ország ügyeinek vezetésére, hogy a Fejérvárykormány tagjait vád alá nem helyezi, akkor az nem egyéb, mint közönséges bűnpártolás. (Élénk ellenmondások a baloldalon.) Mert vagy törvénytelenséget követett el az a kormányzat és akkor nem szabad oly feltételeket és olyan Ígéreteket elfogadni és tenni, vagy pedig nem követett el törvénybe ütköző cselekményt, s akkor eo ipso elesik a vád alá helyezés. Politikai szempontokból az igazságszolgáltatásnak tért nem engedni, annak rendes, természetes menetét megakasztani alkotmányos országban megengedhetetlen. (Zaj a haloldalon.) íme, most láthatjuk, hogy mikor a nagyok, a hatalmasok kerülnek szembe a törvényekkel, akkor megakad az igazságszolgáltatás kerete, de mikor a gyengébbekről, a kisebb emberekről van szó, akkor fitogtatjuk erőnket. (Nagy zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: A Juriga esete fáj ? Vlád Aurél : Igen, a Juriga esetét értem. Nem annyira azért sajnálom ezt az esetet, mert Juriga büntetést kapott, hanem azért fájlalom és azért fájlaljuk, mert politikai szempontokból üldözték. (Felkiáltások a haloldalon : Hát az esküdtszék %) Esküdtszék volt, de nem ez határoz, Juriga czikke a Fejérváry-kormányzat idejében jelent meg, a mikor az összes politikai vétségek miatt vádoltak az igazságügyminiszter kijelentése alapján amnesztiát nyertek, a mikor az összes politikai perek töröltettek. Csak a Juriga esete volt kivétel, ő nem kapott amnesztiát. (Felkiáltások a baloldalon : Hát Varságh ?) Épen ez mutatja, hogy tisztán csak politikai szempontból üldözték Jurigát. (Ellenmondások. Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Varságh Zoltán esetéről beszéljen! (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon : Varsághnak sem engedték el a büntetést!) Sümegi Vilmos : Az pedig magyar ember volt! Vlád Aurél : Azt hiszem, az igazságszolgáltatásnak jogállamban nem szabad politikai czélok szolgálatában állania. Ez a kormány pedig az által, hogy a Fejérváry-kabinetet futni engedi és az által, hogy más esetekben — bár az összes politikai vétséggel vádoltak amnesztiát nyertek — kivételt tett, bizonyságot szolgáltat arra nézve, hogy politikai szempontokat enged érvényesülni az igazságszolgáltatásban. (Zaj.) Somogyi Aladár: Ez nem igaz! Vlád Aurél : T. képviselőház ! Ezeknek előadása után bátorkodom a következő interpellácziót előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa): I. Hajlandó-e a miniszterelnök ur az ország közvéleményének megnyugtatása és a politikai helyzet tisztázása végett a koaliczió vezérférfiai által a királylyal kötött Írásbeli paktumot a ház elé terjeszteni? Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Ilyen Írásbeli paktum nem volt! Mutassa be, hol van az az Írásbeli megegyezés ? (Zaj.) Vlád Aurél (olvassa): 2. Helyesnek és a jogállam eszméjével összeegyeztethetőnek tartja-e a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter ur. hogy az igazságszolgáltatás politikai czéloknak alárendeltessék és az igazságszolgáltatásnak szabad folyamata szerint engedtessék vagy ne engedtessék, a mint azt a kormánynak vélt érdekei kívánják ? 3. Az alkotmányosság és a nép szuverenitás elvével összeegyeztethetőnek tartják-e a miniszter urak, hogy az országgyűlés szabad elhatároholmi Bécsben kötött paktummal megköttessék és az országgyűlés egyszerű véleményező testületté degradáltassék ? (Zaj.) Sümegi Vilmos: Megvádol bennünket Bécscsel ! Elnök: Az interpelláczió közöltetni foga miniszterelnök úrral és az ipazsígügyminiszter úrral. A miniszterelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk I Halljuk I) Azt hiszem, igen röviden felelhetek a t. képviselő ur interpelláczió]ára. 0 a király és a kormány tagjai közötti Írásbeli szerződésről vagy paktumról szól. Már többször voltam bátor kijelenteni, hogy üj paktum nem exisztál. Valamint mindenkor, ha egy kormány átveszi a kormányzatot, előzetesen a királynak, a kitől a megbízatást nyeri, nagyon természetesen előadja azokat a pontozatokat, a melyek mellett a kormányzást átveszi és a melyek rá nézve kötelezők, ugy ez alkalommal is ily pontokat állitottunk fel, megmondván, hogy erre és erre vállalunk kötelezettséget. Hogy mire vállaltunk kötelezettséget, ezt is szabatosan kijelentettük. (Igaz! ügy van!) Ezt programmunkban hiven. előadtuk. Azt is megmondtam, hogy messzebbmenő kötelezettséget,
