Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-65

65. országos ülés 1906 november 27-én, kedden. 121 viselőtársaim, arra figyelmeztet bennünket, hogy a közegészségügy terén és nevezetesen az egészséges jó ivóviz előállítására minden lehetőt megtegyünk. (Helyeslés.) Midőn a magam részéről örömmel látom a belügyminiszter urnak erre való törekvését, kérem, hogy a jövő évi költségvetésbe erre a czélva a lehető legnagyobb összeget felvenni szíveskedjék. Az egészséges ivóviz előállításának talán legalkalmasabb módja az volna, ha színvonalon álló mélyen fúró gépeket szereznénk be, a melyek aztán bevándorolnák az országot, elsősorban pedig azokat a helyeket, a hol legjobban érzik az ivóviz hiányát. Ez a fontos követelmény igy volna, nézetem szerint, leghelyesebben megvalósítható. A magam részéről különben a tételt örömmel megszavazom. (Elénk helyeslés.) Ráth Endre jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán : Nem óhajtottam ehhez a tételhez hozzászólni, mert egy következő kisebb tételhez iratkoztam fel, azonban oly fontos a kérdés, a melyet Gyöngyös város t. képviselője említett, hogy bár a belügyminiszter ur is tudatában van annak és növelte is az erre fordítandó összeget, mégis szükségesnek tartom, hogy néhány szóval rámutassak e tekintetben egy-két dologra. (Halljuk! Halljuk!) Hogy az egészséges ivóviz és a vízvezeték hiánya mekkora nyomorúságot idézhet elő, azt hallottuk az iménti példából. Azt hiszem azonban, hogy az a módszer, melyet a képviselő ur beszéde végén ajánlott, t. i. a mélyen fúró gépek beszerzése, nem vezet czélhoz. Az én választókerületem ugyanis egyike Magyarország leggazdagabb városainak. Debreczen városa megszerezte azokat a gépeket, magát Aba Richárdot és Zsigmondyt is lehozatta és valamennyien kijelentették, hogy Debreczen városában nincsen olyan terület, a mely artézi-kut számára megfelelő vizet biztosíthatna. Megpróbáltuk ezt. A nagy templom előtt a városnak több mint százezer forintja fekszik a földben, mert 900 méternél mélyebben fúrtak. A Kossuth-utcza végén Debreczen városának 80.000 forintja fekszik a földben. A legjelesebb fúrógépekkel próbált meg a város mindent. Módjában volt, hogy azt megtegye, megtette és még sincsen viz. Hiába, a hol nincs viz, ott még Aba Richárd sem teremthet azt. Úgyis járhatunk, mint Püspök-Ladány városa, a hol fúrtak viz után, és kaptak gázt. Azzal világítják most az indóház környékét. Általában, t. ház, ez a kérdés rendkívül fontos és a közegészségügy szempontjából érdemes a tanulmányozásra. Azt hiszem azonban, hogy az a mód, melyet a képviselő ur ajánlott, nem vezet czélhoz. Legalább Debreczen példája ellene szól. Debreczen város egész határán, a mely 18 magyar négyszögmértföld, ahg kaptunk olyan lokális pontot, a melyen a fúrás sikerült. A város területén egyáltalában nincsen ilyen. Minden viztechnikus Ítélete szerint ez lehetetlen. Általában Magyarországon e tekintetben bajok vannak. Még a hegyeink is szegények, a mit KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IV. KÖTET. sok helyütt az erdők letárolása okozott. Hiszen t. képviselőtársam vármegyéjében folyik a Zagyva és a Tárna. Mind a kettő oly nyomorúságos most, hogy nyáron száraz lábbal megy át még a liba is. Pedig hajdanában ezek nagy vizek voltak. Mint történetíró is tanúsíthatom, mennyi várat környeztek e vizek és sokszor mily tengerré áradtak. Ma ugy ezekről, mint számos magyar folyóvízről sajnálattal konstatálhatjuk, hogy vízmennyiségük nagyon megkisebbedett. Ez a kérdés tehát az erdőkezeléssel is összefügg. Az erdőtörvény, hogyha jobban lesz az ország fásítva, meg fogja hozni a gyümölcseit abban a tekintetben is, hogy a források bővebbek lesznek. Budapestnek is sok baja van a vízvezetékkel, bár most még tűrhető, mert kavicsokkal filtrálják a Duna vizét. Véglegesen azonban ahg lehet másképen megoldani ezt a kérdést — sokszor gondolkoztam már erről — mint ugy, hogyha a Garam vizét hozzuk ide óriási távolságról. Előttünk áll most ez a nagyfontosságú kérdés, a mely nézetem szerint a halandóságnak csökkentése tekintetében épen nem kicsinylendő sulylyal bir, a mint azt az előttem szólott t. képviselőtársam igen helyesen megjegyezte. Csak ezeket akartam a már elhangzott beszédekhez hozzátenni. Különben pedig azt hiszem, hogy a legjobb kezekbe van ez a dolog letéve és hogy a belügyminiszter ur a pénzügyi állapotokhoz képest a következő budgetben emelni fogja ezt a tételt. Ebből a szempontból igen sokat tanulhatnánk a törököktől. Törökországban az a szokás, hogy a vagyonosabb ember, a kinek nincsenek egyenes leszármazói, vagy a ki .abban a helyzetben van; hogy közczélokra hagyományozhat, rendesen vízvezetéki kutat állit fel ugy, hogy Konstantinápolynak, ennek a nagy világvárosnak, hét különböző vízvezetéke van, a melyek közt van olyan is, a mely tengeralatti csöveken keresztül hozza a vizet Ázsiából. Vilmos császár, a kinek figyelme mindenre kiterjed, mikor Konstantinápolyban volt, az ottani szegény népnek vélt kedveskedhetni, hogy a maga költségére gyönyörű közkutat emeltetett az Atmeidan-téren, hirdetve ez által is az ő jótékonyságát. 0 is azt tartotta szem előtt, a mit a törökök, hogy minél több jó iható vize legyen a népnek. Persze nálunk első a bor és még inkább a pálinka, a melynek élvezete azonban a mohamedán népnél nincsen [elterjedve. Ott elsősorban a jó ivóvízről gondoskodnak. Ha valaki elutazik Konstantinápolyba, meg lesz lepve a nyilvános kutak sokasága által. De ott még ezeket sem tartják elegendőknek és ezért iparkodott Vilmos császár is épen ez utón kedveskedni a török népnek. Igen szívesen tanulok mindenkitől, a hol tanulni való van. Most legutóbb is meggyőződtem arról, hogy Konstantinápolyban e tekintetben sokkal jobbak az állapotok, mmt Budapesten, vagy kevés kivétellel akármelyik magyar városban. Látva tehát a jó példát szomszédainknál, fordítsunk mi is több 16