Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

ion 6h. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. Harambasics Ágost jegyző: Balkgi Aladár! Ballagi Aladár; T. ház ! Az országos levéltár tételénél fel kell szólalnom, mert tűrhetetlenek azok az állapotok, melyek az országos levéltár épületén észlelhetők. Ez az országos levéltár, a mely hazánk disze és büszkesége lehet és a leg­nagyobb konczentrált levéltárak egyike egész Közép-Európában, oly helyiségben van, mely egy­általában méltatlan ezen nagy kincs befogadá­sához. Nem kevesebb mint 84 helyiségben van elhelyezve, a melyek tűzveszélyesek magukban véve azért is, mert mindenféle ringy-rongy épü­letekből vannak összetákolva, azonkivül tűzveszé­lyesek azért, mert össze van épitve az egész épület-tömb ugy a belügyminisztériummal, mint a közigazgatási birősággal, a hol magánlakások is vannak, hol a legkönnyebben származhatnék oly tüzveszedelem, mely igazán pótolhatatlan csapással sújtaná hazánkat. Ez a pótolhatatlan csapás bekövetkeznék föltétlenül, mert az egész épületben ezek az akta-csomagok gyalulatlan deszkákra és oly állványokra vannak elhelyezve, a melyeknél hitványabbakat elképzelni alig lehet. Méltóztassanak meggyőződni róla, hogy ottan a törvények, a hitlevelek és több efféle legfonto­sabb államokmányok bádogpikszisekbe vannak elhelyezve, a melyek faládákba vannak dugva. Ezek, azt hiszem, oly tarthatatlan állapotok, a melyeken segiteni kell. Hogy a segitésre szük­ség van, azt nagyon régen belátták. Már 1897-ben kezdődött az akczió arra, hogy az országos levél­tárnak egy őt megillető diszes épületet emelje­nek, oly épületet, mint a minő a Hof- und Staats-Archiv Bécsben, vagy a Cour des comptes Parisban, hol a helynek roppant nagy kihaszná­lásával a raktár-rendszer szerint óriási massza okmány teljesen tűzmentesen ugy van elhelyezve, hogy semiféle veszélynek nincs kitéve. Az ilyen levéltár megfelelhet azután igazi rendeltetésének, a mely okmányokat és iratokat konzervál, nem pedig az, a hol ki vannak téve ilyen veszedelemnek. Az 1897-iki akcziót Pauler Gyula főlevéltárnok kezdette meg, és a mint tudom, lett is eredménye. Sok mindenféle tanul­mány következett be, parlamenti bizottságokat is küldtek ki, melyeknek azonban ma híre­hamva sincs. Ezek tanulmányutat is tettek, részint referáltak róla, részint nem referáltak, még a bizottság is utazott, a levéltár épületének azonban semmi nyoma nincs, bele nem kezdtek a, munkába, s az állapotok továbbra is ugy vannak, mint eddig voltak. Én ebben a tekintetben kérdést intézek a t. belügyminiszter úrhoz, legyen szives tudomá­sunkra juttatni azt, hogy mi van ennek az Országos Levéltárnak uj épületével, mert azt hiszem, ő, a ki ott a szomszédban dolgozik, a kinek hivatali helyisége ott a szomszédban van, legjobban meggyőződhetett arról, hogy ott az állapotok olyanok, a melyek továbbra fenn nem tarthatók. A főlevéltár 84 helyiségben van, de azonkivül most legújabban a Bach-korszakbeli irományokat, a helytartósági irományokat, azután a régi kerületi tábláknak irományait megint egy fészerben, egy rozoga épületben, az u. n, bécsi kapu kaszárnyában helyezték el, a hol ezek az okmányok gyalulatlan deszkaállványokon vannak felállítva. Az volna az én felszólalásomnak a tenorja, hogy kérem a belügyminiszter urat, méltóztas­sék felvilágosítást adni. vájjon továbbra is fen­maradnak-e ezek az állapotok, vagy pedig elvalahára Magyarországnak ez a dicsősége, az országos nagy levéltár oly épületet fog kapni, mint a minő megilleti. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. A belügyminiszter ur kivan szólni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. kép­viselőház! Egész röviden válaszolok a t. kép­viselő urnak. (Halljuk! HalljuJc!) Ezzel a kérdéssel már régóta foglalkozik a minisztérium. A levéltár tényleg igen rossz állapotban van. Már az idén akartam volna, a ház elé terjeszteni az uj levéltár építésének tervét, azonban a költségek miatt még vártam. A dolgot tanulmányozni fogom és a mennyiben a pénzügyminiszter ur annak idején a kellő támogatást és alapot meg fogja adni, az erre vonatkozó javaslattal bátor leszek a t. ház elé állani. Ballagi Aladár : Készemről tudomásul veszem a választ. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a tételt, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa) : 2. ro­vat. Dologi kiadások 8000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Rend­kívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A külföldi történeti kútfő-gyűjtemények és folytatásuk be­szerzésére és beköttetésére 2000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Be­vétel. Rendes bevételek 12.614 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Vár­megyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági ki­adásai. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 3. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. VII. feje­zet, 3. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai az 1903. évi IV. t.-cz. alapján 8,459.632 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents