Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

6'4. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. 95 56, Hunyadban 106, Kisküküllő megyében 29'8, Kolozs megyében 26'8, Nagyküküllő megyében 1*8, Szeben megyében 49, Szolnok-Doboka megyében 199 és Torda-Aranyos megyében 25%. T. ház ! 23 nemzetiségi vármegye közül még Brassó vármegye az, a melyben a magyarság 32%-kal van képviselve. A nemzetiségi képviselők passzivitásban voltak 40 esztendeig. Ez a passzivitás mire volt jó 1 Ez a passzivitás arra való tisztán, liogy lerakják az aknákat a magyar nemzeti állam ellen. Negyven esztendeig hallgattak a képviselők, legalább nemzetiségi képviselőt nem láttunk, mert érdekük azt diktálta, hogy hallgassanak, mert aknákat nem lehet másképen lerakni, mint titokban és csendben. Ök jiedig lerakták ezeket az aknákat olyan módon, hogy gazdasági tekintetben igyekeztek megerősödni. Erre a czélra szolgáltak a nemzetiségi bankok. Jól tudjuk, hogy ezek mindenütt az ő gazdasági megerősödésüknek állottak szolgálatában. Az Albina működése már az Alföld szivéig hat, a nagyszebeni Allgemeine Sj)aarkasse működése már a dunántúli vidékeken van. Általában a nemzetiségi bankok nem arra törekedtek, mint a magyar bankok, hogy minél nagyobb osztalékot adjanak a részvényeseknek, hanem arra törekedtek, hogy könynyen olcsó pénzhez segitsók nemzetiségi társaikat. Tisztán faj politikát űztek a nemzetiségek és ezek a pénzintézetek a nemzetiségiek faji és elsősorban gazdasági megerősödésének képezték alapját. Most már gazdaságilag elég erősek, annyira erősek, hogy majd egy másik statisztikával be fogom mutatni, milyen szomorú ez a kép, a mely Magyarországnak körülbelül 30 vármegyéjében eléretett. Gazdaságilag ugy állunk jelenleg, hogy pl. Arvamegyében mindössze 0l %-a az öt holdon felüli birtoknak van magyar gazdák kezében, Liptóban 0'7, Nyitrában 147, Trencsénben 0-4, Turóczban O'l, Zólyomban 0-4, Sárosban 0-4, Szepesben 0'7. Huszonhárom vármegyében tehát a földbirtoknak oly tekintélyes kontingense van nemzetiségi kézben, a milyenről nekünk fogalmunk alig lehet. De ezenkivül kulturális tekintetben is mi erősitettük meg a nemzetiségeket. Nem. áll, hogy a nemzetiségek nem irnak, nem olvasnak, mert ezekben a vármegyékben a nemzetiségeknek a magyarsághoz viszonyitva óriási többsége igenis ir és olvas. Mi erősitettük meg őket kulturailag, a mennyiben a legjobb középiskolákat, a legjobb szakerőket az állam pénzén mi helyeztük el nemzetiségi vidékekre azért, hogy ez a népfaj kulturális tekintetben is megerősödjék. így aztán gazdaságilag és kulturailag egyként megerősödtek, hiszen annak a nemzetiségi papnak és tanitónak maga a magyar állam saját pénzéből adta meg a segélyeszközt, hogy anyagilag kellő helyzetbe kerülhessen. Már most, ha a választói jogosultságot kellő kautélák nélkül kiterjesztjük, el lehetünk készülve arra, hogy miután a törvényhatósági bizottsági tagokat a képviselőválasztók választják, a törvényhatósági bizottsági tagok tekintélyes kontingense nemzetiségi ember lesz, a kik saját kebelükből választván a tisztviselőkot, miután Erdélyben abszolút többségben vannak, oláh szolgabirákat és alispánokat fognak választani és igy, miután a nemzetiségi törvény minden jogot megad, az egész adminisztráczió és ügykezelés tekintetében is érvényesíteni fogják faji jellegüket. Épen azért alkotmánybiztositékainkat nemcsak felfelé, de lefelé is ugy kell megkonstruálnunk, hogy lehetetlenné tegyük, hogy a törvényhatóságok teljesen a nemzetiségek uralma alá kerüljenek. Ha erre ezeknek a javaslatoknak törvénybe iktatásánál nem ügyelünk, akkor, ha a vármegyei autonómiát kiszélesítjük, lehetetlenné teszszük a főispánokat és ha a nemzetiségeknek minden jogot megadunk : majd előállhat az eset, hogy ők nem fogják installálni a magyar főispánokat. Én teljesen nyugodt vagyok, hogy a belügyminiszter ur ezeket a javaslatokat e szempontok szem előtt tartásával oly módon oldja meg, hogy a magyar nemzeti állam hegemóniája minden tekintetben meg fog óvatni; de elsősorban sürgősen szükséges, hogy az 1868-ik évi nemzetiségi törvény eltöröltessék. Ennek a törvénynek tehát sürgős eltörlését kérem. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A belügyminiszter ur kivan szólni. (Az elnöki székei Justh Gyula foglalja el.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Minthogy a most fefolyt vitában főleg a nemzetiségi kérdés tárgyaltátott és én e kérdésben erről a helyről még nem nyilatkoztam, (Halljuk I Halljuk !) legyen szabad a nemzetiségi kérdésben elfoglalt állásjjontomat kifejtenem. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt azonban ezt tenném, egy rövid megjegyzést kívánok tenni Moskovitz t. barátomnak most elhangzott beszédére. Ö sürgeti az alkotmánybiztosítékokat. Én is sürgetem őket; dolgozom, hogy elkészüljenek. Az 1906. évi költségvetés tárgyalása alkalmával mondott beszédemben kifejtettem azokat a czélokat, a melyek e részben előttem lebegnek. Ismételni azt, a mit akkor mondtam, feleslegesnek tartom. Ma már megjött a tettek ideje ebben a kérdésben is. (Élénk helyeslés.) Remélem, hogy nemsokára abban a helyzetben leszek, hogy az első ilyen jellegű javaslatot a háznak beterjeszthetem. (Élénk helyeslés.) Még pedig szólni fog ez a javaslat a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről, a minek czélja a törvényhatóságok jogait bírói védelem alá helyezni. (Élénk Jielyeslés.) Áttérek most már a nemzetiségi kérdésre. (Halljuk ! Halljuk !) Itt mindenekelőtt le kell számolnunk azzal a váddal, a melyet napról-napra a t. nemzetiségi képviselő urak a magyar nemzet ellen emelnek.