Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-47
47. országos ülés 1906 október 22-én, hétfőn. 81 millió koronát tett ki az a textilipari termelés, a mely Kossuth. Ferencz minisztersége alatt magyar gyárak részéről biztosítva lett; tizenhatunkból egyetlenegy kenyeret nem talál; valahány gyárba megyünk ; kidobnak minket; azt mondják, menjenek innen, csináljanak előbb valamit, tanulják ezt, tanulják azt.« Arról, hogy segitenék őket, szárnyat adnának nekik vagy taníttatnák őket, vagy ha eleinte még nincs meg a kellő szakértelem, munkásminőségben vennék fel őket, ugy hogy aztán egy év alatt felvihetnék az előmunkásságig : erre nagyon kevés példát lehetne felhozni. Azok a gyárak, t. államtitkár ur, nagyon sokat jártak a szubvenczióért, egymást verik le a lépcsőn a kereskedelemügyi minisztériumban, mikor aztán ellenőrizni kell őket, hogy betartják-e a magyar munkásokra vonatkozó feltételeket, a jelentések talán nagyon jók, de a" tényállások kevésbbé. (ügy van I Zaj.) Zboray Miklós: Azt mondják, nem jó a magyar munkás. Lengyel Zoltán : T. képviselőház, t. államtitkár ur, mindjárt fogok egy példát felhozni és az arra vonatkozó adatokat leszek bátor privátim is rendelkezésre bocsátani. Szterényi József Köszönettel veszem. Lengyel Zoltán : Ellenőrizni nem tudom, mert ezt az urat nem ismerem ; azonkivül megkért, hogy a nevét ne hozzam a nyilvánosságra ; azonban azok az adatok, melyek a levélben vannak, ellenőrizhetők, megtudhatók, igazak-e vagy sem. Vonatkoznak pedig a Leon-féle gyárra Győrben, a melyet, ugy tudom, hogy most Elek Pálék vesznek gondozásuk alá. Ez a gyár ] 900-ban kapott 300.000 korona szubvencziót. Szterényi József: Tiz évre. Lengyel Zoltán: Akkor ez adat áll. Azt mondj a, hogy 500 szövőszéket fog feláüitani és másfél millió koronát fog befektetni; azt hiszem, ez is áll. Azt mondja nekem az én informátorom, hogy az a cseh gyáros idehozza Csehországból öreg, ócska gépjeit. (Zaj a baloldalon és a középen.) Nem lehet kifogásolni azt, hogy ezt itt mondjuk el; ha igaz, meg fogják czáfolni, ha nem igaz (Derültség.) Fordítva akartam mondani. Nem a czáfoló gépekre értem, mert azoknak az a hivatásuk, hanem azokra értem, a kik a helyzetet jól ismerik. . Itt van, t. államtitkár ur , . , (Felkiáltások a középen : A miniszterhez lessék beszélni !) Hencz Károly: Ne az államtitkárhoz tessék beszélni, nem az felel itt a ház előtt. Lengyel Zoltán : Kérem, én nem állok meg a miniszternél és az államtitkároknál a beszélgetésben, hanem még a képviselő urakkal is szívesen beszélek, de a 900-as dolgokkal Kossuth Ferencz ő exczellencziájához nem fordulhatok; ó ellenőrizte azokat a dolgokat, a melyeket akkor az államtitkár ur csinált, de nem csinálta vele. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Sajnálom, hogy a Leon-gyárat megemlítette a t. képviselő ur. RÉ?VH. NAPLÓ. 1906 — 1911. III. KÖTET, Lengyel Zoltán: Mindenesetre előnyére fog válni.... Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Akár válik előnyére, akár nem, itt egyénileg nem kell megemlíteni. Lengyel Zoltán : Ez az informáczió azt mondja, hogy egy modern berendezésű szövőszékhez 1000 korona szükséges, tehát 500 szövőszékhez 500.000 koronára van szükség. Ö pedig kilátásba helyezte, hogy másfél milliót fog befektetni; kétségtelen tehát, hogy másfél milliót nem fektetett be. Azután azt mondja az informáczió, hogy neki a gyár felállítása nem kerül semmibe, mert a telket úgyszólván ingyen kapja, az épitő anyagot is nagyon sokszor megkapja, a munkabér pedig 40—50 %-kal olcsóbb, mint Csehországban. (Ellentmondás.) Olay Lajos: Ez nem áH. Nincs munkaerő, bár ugy volna, de nincs munkaerő. (Zaj a baloldalon és a középen. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán : Azért fentartom, hogy a munkabér Magyarországon 40—50 %-kal olcsóbb, mint Csehországban. Az a kérdés azonban, hogy milyen munkások. (Derültség.) Az bizonyos, hogy egyes ritka munkások magyarországi gyáraknál több bért érnek el, és kivételes nagyobb fizetést kapnak: de hogy ez a tétel mindenkire alkalmaztassék, teljes képtelenség. Annak a gyárnak nemcsak szövőszéknél dolgozó munkásra, nemcsak gépészre van szüksége, hanem mindenféle munkásra ; nemcsak szakerőre van szüksége, hanem olyanra is, a ki nem szakerő. Tehát a gyárosnak mindenesetre haszna van abból, hogy a munkabérek általában kisebbek Magyarországon. De nem itt van a hiba. Ezzel kapcsolatosan azt mondja az illető, hogy az ilyen gyárosnak megvan a maga gyára Csehországban is, s mint magyarországi terményt árusítja csehországi gyártmányát is. A magyarországi gyártmányokat félgyártmányként viszi ki Csehországba, ott dolgozza fel jóforT mán ; itt rosszabb minőségű árut termel meglehetős mennyiségben, de finomabb minőségűt éjjen csak a szubvenczió kedvéért termel, hogy annak is megfeleljen. A. személyi dolgokról, átruházásokról és egyebekről nem fogok szólani, de kétségtelen dolog hogy ezeket a kérdéseket szóvá kell tenni, ha egy gyárral kapcsolatosan merültek fel. Igenis annak a gyárnak megvan az alkalma, hogy rektifikálja azoknak állításait, kiktől informáczióimat kaptam, s a kik a körülményeket ismerik. Ezek felemlítése tehát semmiképp sem válhatik kárára* T. képviselőház ! Foglalkoztam a bizottságban a vízmüvek kérdésével is, mert nekem egészen határozottan kialakult meggyőződésem az, hogy egyetlenegy tökéletes iparpártolási mód van, a melynél hiba nem fordulhat elő, és ez. az iparpártolási mód, hogy a hegyeinkben lévő kihasználatlan vizierőt alkalmazzuk és ennek folytán az ott keletkező gyáraknak vagy ingyenesen vagy olcsó áron bocsássuk az erőt rendelkezésére. Az igen t. miniszter ur most már méltóztassék megengedni, hogy kénytelen voltam kellemetlen 11
