Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-59
59. országos ülés 1966 november lí-én, szerdán. 359 ban szenvedvén, kénytelen lesz mégis elszállítani a tengerit; persze a tengeri ára óriási mérvben fog leszállni, mert az elszállítási tétel, a tarifatétel sokkal magasabb lesz, minthogy a tarifális kedvezmények megvonatnak. Arra hívom még fel a t. miniszter ur figyelmét, hogy sújtja még a tarifális kedvezmények megvonása épen a viezinális vasutak mentén lévő állomásokat, illetőleg az ott lévő termelő vidékeket, mert mig a fővonalokon a csomóponti díjtételek kötelék által vannak bizonyos időre megállapítva, s az Ausztriába való export tekintetében azok megváltoztatva nem lesznek, addig épen a viezinális vasutak termelő közönsége tekintetében lesz az export elhanyagolva és mérhetetlen kár okoztatik ugy mezőgazdaságunknak, mint kereskedelmünknek. Mindenesetre az a tiszteletteljes kérésem van a t. miniszter úrhoz, hogy méltóztassék — akármit szándékozik is a tarifális kedvezmények tekintetében tenni — az érdekeltséget erre nézve tájékoztatni. Megjegyzem, hogy nem én állítom, hogy a vaggonhiány miatt a vasútnak szállitóképessége csökken, hanem igenis Ausztriából halljuk ezt, sőt olvastam, hogy azzal gyanúsítják az államvasutakat, — magam hangsúlyozom, hogy gyanúsítás — hogy csak azért csinálják ezt a díjszabás-változtatást, hogy az államvasutak szállítóképességének csökkenését leplezzék. Ez az erkölcsi, hogy ugy mondjam: nemzeti motívum is ok arra, hogy a vasutak fontolják meg, vájjon praktikus, közgazdaságilag helyes dolog-e a tarifális kedvezmények megszüntetése. Mindezeknél fogva bátor vagyok a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa)]: 1. Igaz-e, hogy a Máv. vonalain a hajózási verseny szempontjából érvényesített, a gabonára nézve fennálló és ezen év november 30-án lejáró díjkedvezmények ezen határidőn tul megszüntethetnek ? 2. Ha igen, a rendes díjtételek mikor és meddig tartó érvénynyel lépnek életbe ? 3. Hajlandó-e a t. miniszter ur a rendes díjtételek életbeléptetéséig bizonyos átmeneti időt engedélyezni és erre nézve sürgősen tájékoztatást nyújtani ? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi miniszternek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Azonnal felelek az imént elhangzott interpelláczióra. (Halljuk ! Halljuk !) Magyarországnak közgazdasági érdeke az, hogy olcsóbb közlekedési eszközöket teremtsünk. Az országgyűlés is tudja, de egyáltalán a közvélemény is tájékozva van arról, hogy a jelen kormánynak szándéka a viziutakat erősen fejleszteni., mert meggyőződése, hogy a tömegszállitásokat a viziutakra keü terelni (Igaz! Ugy van!) és nem a vasúton önköltségen és önköltségen alól kell azokat teljesíteni. Ennélfogva igen természetes, hogy a kormánynak szándéka az u. n. vízi versenytarifákat eltörölni. Mert igen furcsa dolog volna, ha egyrészt igen nagy költséggel csatornákat építenénk, másrészt pedig az államvasutak versenyeznének olyan leszállított áron való transzportok, vitelbérek által a csatornákkal, hogy saját magát károsítaná meg a magyar állam. Ez csakugyan igen furcsa közgazdasági politika volna. Hogy egyszerre változtassuk meg azokat a tarifákat, melyekről a t. képviselőtársam beszélt, arról szó sincs, és igen természetes, hogy tekintetbe kell venni mindazokat a közgazdasági érdekeket, melyek fenforognak már most és fenforognak igen természetesen a jövőben is. (Helyeslés.) Bocsássa meg t. barátom, ha általában megjegyzem, hogy az ő interpelláczió] a talán nem egészen időszerű, mert a kormány az egész kérdésről még semminemű javaslatot a ház elé nem terjesztett. Hogy a kormánynak egyik vagy másik hivatal milyen előterjesztéseket tett, ez, mielőtt erre nézve a kormány még határozott volna, természetesen a ház elé nem hozható, mert ez belügye a minisztériumnak, melyet a minisztérium el fog intézni, a miniszter fog határozni; és mivel én részemről még nem határoztam, nem adhatok más felvilágosítást t. barátomnak, mint azt, hogy igenis helytelennek tartom annak a politikának a folytatását, hogy mi természetes viziutainknak a vasút által versenyt okozni igyekezzünk. (Helyeslés.) Ezt a politikát nem szándékozom tovább folytatni. (Helyeslés.) A mi a vaggonhiányt illeti, (Halljuk I Halljuk !) nagyon sajnálom, hogy t. barátom nem említette meg azt, a mi már köztudomású, hogy mihelyt én a kereskedelemügyi tárczát gondozásom alá vettem, azonnal intézkedtem, hogy a megtörtént nagy hibák (Igaz ! Ugy van !) — csak igy akarom a dolgot jelezni — helyrehozassanak, illetőleg mihelyt lehetett, felmondtam azt a szerződést, melylyel a már létező és elődöm által megrendelt 2000 vaggont Olaszországnak bérbeadták. (Nagy zaj. Felkiáltások balfelől: Skandalum volt !) Ezt azonnal felmondtam, még pedig azon lehető legközelebbi időre, melyet a szerződés megengedett. (Élénk helyeslés.) Továbbá azonnal megrendeltem nagyszámú uj vaggonokat, melyek még a jövő év kezdetén forgalomba lesznek hozhatók, úgyhogy a jövő évben összesen 4600vaggonnal több lesz forgalomban, mint ebben az évben. Többet ez idő szerint nem tehettem sok ok miatt, egyebek között az állam financziális helyzetét is tekintetbe kellett vennem ; de azt hiszem, hogy ez az igen nagy szaporulata a vaggonoknak jelentékenyen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a most kétségtelenül létező nagy vaggonhiány, a mely körülbelül 17.000 vaggonra tehető, a jövő évben nem fog fennállani. Egyébiránt az, hogy ne legyen vaggonhiány, a minisztériumnak mindenesetre legszorgosabb gondját képezi. (Élénk helyeslés és éljenzés.)
