Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-58

354 58. országos ülés 1906 november 13-án, kedden. Már most megtörténhetett az az eset, hogy az a szállító czég, a mely Ausztriából vagy bárhonnan a külföldről beküldte azt a bizonyos szállítmányt, lehet hogy jóhiszeműleg, de téves adatokat küldött be és a magyar statisztikai hivatalnak nem volt módjában ezen téves adatokat utólagosan rektifikálni. A jelen törvényjavaslat értelmében ugy a feladó, mint az átvevő köteles lesz bármikor a statisztikai hivatalnak a helyesbitő felvilágosításokat megadni. Ujitás a javaslatban a bélyegkötelezettség lerovásának egyszerűsítése is, a mennyiben minden szállítmány vagy minden árunyilatkozat egy 10 filléres bélyeggel lesz ellátandó és e tekintetben csak a nagyobb, 2000 kilogrammot tevő gyűjtőküldeményekre nézve emeli fel a javaslat a taksát 1 koronára. Ezen pontnál azonban bátor vagyok a közgazdasági bizottság azon óhaját tolmácsolni, hogy miután kötelezővé tétetik, hogy ugy a hajó, mint a vasúti állomások csak azon esetben szolgáltathatják ki az árut, a küldeményt vagy az értéket, hogy ha a bélyegzett űrlappal ellátott árunyilatkozat kiállíttatott; miután különösen a vidéki állomásokon a bélyeghez sokszor csak keserves nehézségek árán jutnak a távollevő érdekelt felek: ennélfogva a közgazdasági bizottság kéri a t. házat, hogy ajánlja a kereskedelemügyi miniszter ur figyelmébe azt, hogy ezen űrlapokra szükséges bélyegek elárusitási jogával ugy az összes hajó-, mint az összes vasúti állomásokat ruházza fel, illetve ezt tegye kötelezővé. Ezek az ezen törvényjavaslatnál irányadó főszempontok. A helyes kereskedelmi szerződések megkötésére nézve a legnagyobb fontossággal bir ezen árunyilatkozatok összegyűjtése, vagyis a statisztika. Igaz, hogy tiz évre e tekintetben ugy az igen t. kormány, mint a törvényhozás is bevégzett tények előtt áll, mert hiszen a kereskedelmi szerződések részint már megvannak, részint azok tekintetében, a melyek nincsenek meg, azon helyzetnél fogva, a melyben Ausztriával szemben a gazdasági közösség folytán vagyunk, meg van kötve a kormány keze, azonban ezen tiz év épen szükséges és elegendő arra, hogy a kormány és a törvényhozás teljes és hiteles emberi számítás szerint teljesen biztos áruforgalmi statisztika birtokába jusson ; alkalmas lesz ezen idő arra, hogy a kormány minden módot és minden szükséges eszközt megragadva, annak idején megvalósíthassa a nemzet azon közóhajtását, hogy a gazdasági önállóság álláspontjára nemcsak jogilag, hanem tényleg is átléphessünk, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ennek megfelelően a külkereskedelmi szerződéseket Magyarország saját érdekeinek megfelelően köthesse meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ajánlom a törvényjavaslatot ugy a közgazdasági, mint a pénzügyi bizottság javaslata értelmében elfogadásra. (Elénk helyeslés a bal-és a szélsőbaloldalon. Mjenzések.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a magyar korona országainak külkereskedelmi statisztikájáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czimet felolvasni. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Hellebronth Géza előadó : T. ház ! Ugy a közgazdasági bizottság, mint a magam nézetét tolmácsolom, a midőn azon módosítást terjesztem be, hogy ezen szavak helyett: »a magyar korona országainak* ezen szavak tétessenek : »a magyar szent korona országainak«, (Általános helyeslés.) egyszersmind bátor vagyok kérni a t. házat, hogy mindazon helyeken, a hol a »magyar korona országai* kifejezés fordul elő, a»szent« jelző beiktattassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimet az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen/) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a czimet az előadó ur módosításával elfogadja. Következik az 1. §. Ráth Endre jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök ". Az 1. §-hoz már előzetesen az előadó ur ugyancsak azt a módositást adta be, hogy a »magyar korona országai« kifejezés helyett tétessék ez : »a magyar szent korona országai«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: elfogadja-e a 2. §-t változatlanul, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: elfogadja-e a 3. §-t változatlanul, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök : A 4. §-hoz az előadó ur a két bizottság nevében ugyanazt a módositást adta be, melyet a czimhez és az első §-hoz is beadott már, hogy t. i. a 4. §-ban a »magyar korona« kifejezés helyett »magyar szent korona« tétessék. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a 4. §-t az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §.