Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-57

$7. országos ülés 1906 november 12-én, hétfőn. 323 Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni % (Igen!) Ha igen, akkor azt határozaterőre emelem. Németh Imre vizsgálatra kiküldött képviselő esküt fog tenni a házszabályok 81. §-a értelmében. Ráth Endre jegyző ur fogja az eskümintát olvasni. Felkérem Németh Imre képviselő urat, hogy az esküt letenni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa az eskümintát, Németh Imre pedig leteszi az esküt.) Elnök: Napirend szerint következik a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Görögországgal 1904. évi deczember hó 21/8-ik napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 206, 231) harmadszori olvasása. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni sziveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja. Egyszersmind javaslom, hogy a törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás ozéljából a főrendiházhoz tétessék át. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Napirend szerint következik a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 184, 212) részletes tárgyalása és pedig a czim. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslat czimét felolvasni sziveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czimét a közlekedésügyi, a közgazdasági és a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem 1 (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a czimét változatlanul elfogadja. Következik az 1. §. Ráth Endre jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést; elfogadja-e a t. ház az 1. §-t változatlanul a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor az 1. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 2. §-t változatlanul a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a 2. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. §. Ráth Endre jegyző: (olvassa a 3. %-t). Elnök .' Ha szólni senki sem kíván, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 3. §-t változatlanul a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem '{ (Igen !) Ha igen, akkor a 3. §-t elfogadottnak jelenteni ki. Következik a 4. §. Ráth Endre jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, felteszem, a kérdést: elfogadja-e a ház a 4. §-t változatlanul a közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a 4. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Ráth Endre jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Gaál András előadó: T. ház! Az 5. §. nyolczadik sorából kérem a »magyar<< szót törölni és helyébe a »nagy« szót írni. Ez t. i. sajtóhiba volt. Ráth Endre jegyző: Zanella Richárd! Zanella Richárd: T. képviselőház! Az e paragrafusban lefektetett elvek, a mint múltkor már volt szerencsém előadni. . . Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Nem hallom ! Zanella Richárd : . . . képezik szerintem a törvény legnagyobb szerves hibáját, a mely ürt támaszt a t. kormány és csekélységem álláspontja közt és a mely minket csaknem ellenlábasokká tesz. Ez képezte az egész általános vitának is tárgyát és épen ezért legyen szabad e szakasz tárgyalása alkalmával tiszteletteljesen válaszolnom mindazon illusztris uraknak, a kik kegyesek voltak szerény fejtegetéseimet figyelmükre és megjegyzéseikre méltatni. Elsősorban a legőszintébb köszönettel tartozom Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur ő exczelleneziájának azért, hogy teljesen nyiltan és egészen határozottan kijelentette, hogy ennek a törvénynek nem az a czélja, hogy a szabadhajózást mint önczélt támogassa, hogy ez a törvényjavaslat tehát nem azt czélozza. a mit én magam elé tűztem, mert a t. kormány Magyarországot még nem tartja elég gazdagnak arra, hogy a szabadhajózást mint önczélt támogassa. Ezen kijelentés teljesen feleslegessé teszi, hogy én további adatokkal, érvelésekkel hozakodjam elő azért, hogy bebizonyítsam, hogy a mai protekcziós világban a szabadhajózási ipar is önezéljára és sajátságos közgazdasági hivatására való tekintettel, igenis jogot tarthat arra, hogy az állam segélyben részesítse. Elég volna talán utalni arra, hogy Fiume a 60-as években alig húszezer lélekkel, 82.812 hajótonnatartalomnak munkájából élt és hogy ezen fiumei hajók annak idején évtizedeken át nem látták a fiumei kikötőt, de hazaküldték azt a pénzt, mely a fiumei polgárságot erőssé, gazdaggá, függetlenné tette, tette ezzé olyannyira, hogy daczára a 19 évi horvát abszolitizmusnak, daczára a 19 évi osztrák csábitásnak, Fiume ilyen 41*