Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

56. országos ülés 1906 november 10-én. szombaton. 313 Giesswein Sándor előadó: Ami e kérvényekben foglaltatik, szintén a legfontosabb szocziális kérdések közé tartozik, a melyekről maga Gladstone mondta, hogy ez a szocziális kérdésnek mintegy alapvető pontja. Tényleg a vasárnapi munkaszünetnek megtartása mely megóvja a munkásembert attól, hogy géppé alacsonyodjék, (Helyeslés.) ez teszi neki lebetővé, hogy nemcsak valláserkölcsös életet, hanem családi életet is folytathasson, és hogy egyszersmind szellemileg is felemelkedjék és kiképződjék. (Helyeslés.) Nemes Bertalan : Ha korcsma nem volna ! Giesswein Sándor előadó : Mindenesetre összefüggésben van ez a korcsmai kérdéssel, s erre is rá fogok térni. Kérik azért a kérvényezők, hogy az 1891 : XIII. t.-cz., mely a jelenlegi kor követelményeinek immár nem felel meg, ki bővíttessék,, hogy a 24 órai vasárnapi munkaszünet helyett 36 órai állapittassék meg, mert egy 24 órai munkaszünet a pihenésre sem elegendő. Kivánják továbbá, miként a külföldön, nevezetesen a németországi törvényben van, a mely szintén 1891-ben készült, hogy a nagyobb ünnepeken, a kettős ünnepeken, karácsonykor és húsvétkor 48 órai munkaszünet biztosittassék, és különösen kivánják azt is, hogy megváltoztattassák az 1891. évi törvénynek az a rendelkezése, hogy oly üzemekben, a hol teljes szünetelés lehetetlen, biztosittassék annak a munkásnak havonkint két fél vasárnap, vagy egy egész vasárnap ; mert az valóban nevetségesen csekély, és e helyett kivánják a kérvényezők, hogy a törvény határozza meg, hogy oly esetekben, hol a teljes szünetelés nem vihető keresztül, legalább is havonként vagy két teljes, vagy négy fél vasárnap biztosittassék lehetőleg ugy, hogy a fél vasárnapok egyszer délelőttre, egyszer délutánra essenek. Ezen kivül több törvényhatóság figyelme kiterjed arra is, hogy ezzel kapcsolatosan a korcsmákra, nevezetesen a pálinkás boltokra legalább a délelőtti időre kiterjesztessék a vasárnapi munkaszünet. (Élénk helyeslés. Felkiáltások: Egész napra I) Vannak erre nézve is kérvények, ezeket más alkalommal lesz szerencsém előadni. Továbbá azt is kérvényezik a törvénjdiatóságok, hogy a vasárnajM munkaszünet a közigazgatási hivatalnokokra is kitérjesztessék. (Felkiáltások jobbjelől: A -postára, távirdára is !) Egyes törvényhatóságoknál aggodalmak merültek fel, hogyan lehet azt foganatosítani, hogy a törvényhatósági hivatalok teljesen szüneteljenek és azt hozzák fel érvül, hogy a szegény ember leginkább vasárnap ér rá ügyes-bajos dolgait végezni, és igy arra bizon}ros hátrány háramolnék. Erre nézve azonban kötelességemnek tartom felemlíteni azt, a mit Komárom szab. kir. város e tekintetben javaslatba hoz, hogy t. i. a közigazgatási hivatalokban az egyes tisztviselők felváltva végezzék vasárnaponként munkájukat, ugy hogy abban a hivatalban legyen mindig valaki, de az a hivatal teljes számú személyzettel ne fungáljon. Ez nézetem szerint helyes megoldása lenne a dolognak, ugy hogy a szegény ember dolgán segitve KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. III. KÖTET, lenne, a tisztviselők pedig hozzájutnának a vasárnapi munkaszünethez. A külföldi törvényhozások is foglalkoztak az ujabb időben ezzel a kérdéssel és nevezetesen 1905-ben Belgium hozott be egy radikális reformot a vasárnapi munkaszünet terén. Ebben az esztendőben pedig 1906 Julius 13-ikán Francziaország lépett a tevékenység terére. A felhozott indokok alapján az a véleménye a kérvényi bizottságnak, hogy ezek a kérvények pártolólag terjesztessenek fel a minisztériumhoz. Kérem a t. házat, hogy ezen javaslatot szíveskedjék elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kérvények hetedik sor jegyzéke (írom. 229) és pedig több törvényhatóság felirata a vasúti sztrájk jövőben való megismétlődésének megakadályozása iránt. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: A bizottság javaslata az, méltóztassék ezen kérvényeket a kereskedelemügyi minisztériumnak kiadni. Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem : méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik Bars vármegye felirata, hogy a büntető-törvénykönyvbe vétessék be azon módosítás, hogy büntetendő cselekményt képez az, ha valaki az országgyűlés bármelyik házának tagját pénz vagy egyéb jutalom ígérete mellett törvényhozói működésében befolyásolni akarja. Hermán Ferencz előadó : A bizottság javaslata az, hogy a felirat adassék ki az igazságügyminiszter urnak, kérem a bizottság javaslatát elfogadni. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik Grezenszky László kérvénye a katonai szolgálat által okozott gyógykezelési költségek megtérítése iránt. Hermán Ferencz előadó: A bizottság javaslata az, méltóztassék a kérvényt a vélt jogsérelem megvizsgálása czéljából a honvédelmi miniszter urnak kiadni. Elnök: Kérdem a t. házat: kíván-e valaki a kérdéshez hozzászólni ? Ha senki sem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Rádi Mihály kispesti lakos kéri, hogy részére mint 48-as honvéd részére nyugdíj adassék Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: T. ház! Rádi Mihály kispesti lakos a képviselőházhoz intézett kérvényében azt panaszolja, hogy ő 1848—49-ben honvéd volt és pedig tüzérfőhadnagy. Most 40