Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

56. országos ülés 1906 üzlet gyökerünket érinti, a mezőgazdaságot érinti, és Ka mi beszélünk arról, hogy áttérjünk 1917-ben az önálló vámterület alapjára, akkor nem szabad a mezőgazdaságot még nagyobb rázkódtatásoknak kitenni, mint a minőknek ugy is ki lesz téve. Első kötelessége tehát a t. háznak akkor, mikor az iparnak bázisát már most megvetette, hogy a mezőgazdaság javára az összes garancziákat megteremtse, (Helyeslés.) hogy készületlenül az uj érába bele ne menjünk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Laehne Hugó! Laehne Hugó: T. ház! Simonyi-Semadam Sándor t. barátom nagyon érdekes felszólalása után ennél a kérdésnél már igen kevés mondanivalóm maradt. Mind a mellett a t. háznak figyelmét felhívni kivánom azon körülményre, hogy az előző kormányok, midőn ez a kérdés nem egyszer tárgyaltatott itt, mindenkor azt hangoztatták, hogy ők előbb meg kívánják várni, hogy a külföldi államokban, a hol a fedezetlen tőzsdei határidőüzletet eltörölték, ez az ottani közgazdaságra és kivált a gabonaáralakulásokra milyen eredményekkel járt és milyen hatással volt. Bátor vagyok a kormánynak figyelmébe ajánlani, hogy most már itt vannak a külföldi példák, mert, a mint méltóztatnak tudni, Németországban és a szomszédos Ausztriában is eltiltották a fedezetlen határidőüzletet. És épen ez az utóbbi körülmény igen sajnos miránk nézve, mert azok, a kik Bécsben nem tudnak játszani a tőzsdén, lejönnek ide Budapestre, s a budapesti tőzsdén fokozott mértékben folyik a fedezetlen határidőüzlet. Tehát már ez is egy okkal több arra nézve, hogy nekünk is ezen kérdés rendezéséhez és szabályozásához kell fognunk. De a közgazdasági konjunktúrákat tanulmányozva, a kormány igen könnyen rájöhet, hogy ez más káros hatással is van, hogy mivel a diszparitás a bécsi és budapesti gabonaár között, mióta Bécsben a fedezetlen határidőüzlet el van törölve, sokkal nagyobb, mint azelőtt volt. A diszparitást t. i. a fuvardijkülönbözet szokta megállapítani, de ez a szabály, a mely eddig mindig érvényesült, mióta Bécsben a fedezetlen határidőüzletet eltörölték, nem érvényesül többé, a diszjjaritás sokszor jóval nagyobb, más alkalmakkor megint kisebb, mint a fuvardij-különbözet. Ha tekintjük a külföldi államokat, láthatjuk azt, hogy a szemtermeléssel foglalkozó összes nagyobb államok mind tárgyalták már ezt a kérdést, részben már törvényeket is hoztak, csak Anglia nem foglalkozik a kérdéssel, még pedig saját jól felfogott érdekében, mivel ipara részére olcsó gabonaárakat kivan. Ez is bizonyítja azt, hogy a fedezetlen határidőüzlet rendszerint a wember 10-én, szombaton. 309 gabonaárak leszorítására szolgál. De azt is láthatjuk, hogy Angliának épen ennek következtében a szemtermelése úgyszólván teljesen tönkrement és inkább az állattenyésztésre és egyéb mezőgazdasági ágakra voltak kénytelenek áttérni az angol mezőgazdák. Simonyi-Semadam Sándor barátom emiitette, hogy ez par excellence mezőgazdasági kérdés. Én bátor vagyok hozzá tenni, hogy ez nemcsak mezőgazdasági, hanem egyszersmind ipari és kereskedelmi kérdés is, mert igen nagy azoknak a tisztességes kereskedőknek a száma, a kik épen a fedezetlen határidőüzlet folytán tönkrementek ; és nemcsak ők, hanem tönkremennek egész generácziók. Aradon 1899-ben a gazdagyülésen egy nagyiparos és nagykereskedő szólalt fel a fedezetlen határidőüzlet ellen, egy ottani nagymalmos, a Neumann czég képviselője. Látjuk tehát, hogy nemcsak a mezőgazdasági körök érdeke, hanem egyszersmind a többi közgazdasági ágak érdeke is a tőzsdei játék megszüntetése. De ma, a mikor úgyszólván szocziális vizekben evezünk, bátor vagyok figyelmeztetni még arra a körülményre is, hogy ez tulaj donképen szocziális kérdés is, mivel a nagy tömegeknek főtáplálékával, a kenyérmagvakkal történik a játék, és ha a lóversenytéren, a klubokban elitéljük a szerencsejátékot és ha azt ott erkölcstelennek tartjuk, és joggal tartjuk annak, akkor első sorban erkölcstelennek kell tartani azon szerencsejátékot is, a melyet a tőzsdén a nagy tömegek élelmezési czikkével, a kenyérmagvakkal folytatnak. (Élénk helyeslés.) T. ház ! Befejezem felszólalásomat; még csak arra kivánom a t. ház figyelmét felhívni, hogy eddig a fedezetlen határidőüzlet ellenesei mindenkor ezen határidőüzlet eltörlését kívánták, most pedig a kérvényi bizottság jelentésében és javaslatában a fedezetlen határidőüzlet rendezése kívántatik. En nem kívánok módosítást beadni és ezen >>rendezés« kifejezéshez hozzájárulok, azonban oly feltétellel, hogy alatta az értetik, hog)^ a lehetőséghez képest, a mint azt Simonyi-Semadam Sándor t. barátom kifejtette, a fedezetlen határidőüzlet eltörültessék. Ebben a feltevésben a bizottságnak szövegezéséhez és javaslatához hozzájárulok. Hozzájárulok annyival is inkább, mivel a fedezetlen határidőüzlet nemcsak közgazdasági, hanem közerköcsi és szocziális szempontból is káros. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Csizmazia Ferencz előadó: T. ház! Teljes mértékben honorálni kivánom Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársamnak felszólalását, a melyben a két kérdésnek, t. i. a tőzsde reformja és a fedezetlen határidőüzlet kérdésének rendezését egészen külön választotta. Maga a bizottság is azon a véleményen volt, hogy a két kérdés egészen különállóan rendezhető, és a bizottság kifejezést is kivánt adni ennek véleménye szövegezésében azzal, hogy különös súlyt helyezett a fedezetlen gabonahatáridőüzlet rendezésére. Mindazonáltal