Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-55

55. országos ülés i'JÜG november 9-én, pénteken. 281 Ez a társaság ezen javaslat alapján tett ajánlatot a kormánynak ujabb hajók beszerzésére, hogy az indiai járatokat lássa el ezen segélyek igénybevé­telével. Körülbelül 20.000 tonnatartalommal biró hajók szereztetnének be, ha ezen ajánlat alapján a megegyezés sikerülne. Méltóztatnak tehát látni, hogy e javaslat épen ellenkező hatást ér el, mint a minőt a t. képviselő ur annak tulajdonit. (Élénk helyeslés.) Rátérek már most a t. képviselő ur által em­iitett második hibájára a javaslatnak, t. i. arra, hogy csekély a segély azon nagy terhekkel szemben, a melyeket az állam a hajóstársaságokra ró. Ennek illusztrálására felhozza a t. képviselő ur Francziaország és Olaszország példáját és azt mondja, hogy a mig egy 3000 tonnás hajó —brutto­regiszter-tonnát számítva — Francziaországban 165.000 frank segélyt kap, Olaszországban 120.000 frankot, addig Magyarországon csak 36.000 fran­kot. Méltóztassanak megengedni, hogy a kezemben lévő adatokkal némileg helyreigazítsam a t. kép­viselő ur adatait. Előrebocsátom, t. képviselőház, hogy ilyen 3000 brutto-regiszter-tonnatartalommal biró hajó beszerzési ára — nem a vasárak immen­zis felemelése folytán felment ujabbi ár, hanem az átlagár szerint — körülbelül 700.000 korona. Ezzel szemben a beszerzési segély nálunk a régi törvény alapján 15 évre felosztva 216.030 korona, az uj javaslat szerint 240.000 korona, Ausztriában 222.300 korona, Francziaországban j)edig 165.600 korona. A járatsegély nálunk a régi törvény sze­rint kitett 23.750 koronát, az uj javaslat szerint 47.500 koronát. Ausztriában ugyancsak 47.500 koronát tesz ki, Olaszországban 33.750 lírát, Francziaországban pedig — kétségtelenül tete­mesen magasabb — 81.750 frankot. Az építési segély, a melyet nálunk a vállalatok egyszerre kapnak egy összegben, — megosztva a hajósvállalat és a gyár között — a régi törvény szerint kitesz 195.000 koronát, az uj javaslat szerint 209.300 koronát. Ausztriában csak 55.575 korona ez a segély, Olaszországabn 132.500, ellenben Francziaországabn — ismét nagy összeg — 390.000. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy Franczia­országot kivéve, Magyarország adja a szabadhajó­zásnak a legnagyobb segélyt és ha méltóztatnak arányba állítani a hajók átlagos beszerzési árát, 700.000 koronát a kontemplált 247.000 korona segélylyel, akkor bizonyára nem osztja a t. ház t. képviselőtársunknak azon feljajdulását, hogy ezért a sovány szubvenczióért, a mely különben a beszerzési árnak körülbelül 35%-a, lehetetlen a hajósvállalatokra olyan kötelezettségeket róni, a minőket ez a javaslat kontemplál. (Helyeslés.) T. ház ! A t. képviselő ur beszéde további folyamán azt állítja, hogy a hazai közgazdaságnak tett szolgálat lehetetelen helyzetbe hozza a szabad­hajózást, a mennyiben (olvassa) : »Ez intézkedé­sekkel a törvényjavaslat azt akarja elérni, — idé­zem a képviselő ur szavait — hogy a szabad hajó ne hozhasson be Fiúméba évente körülbelül ezer tonnát olyan áruból, melyet az Adria, az Ungaro­KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. III, KÖTET. Croata, az angolok, az osztrákok és az olaszok majdnem naponta sok ezer tonnákban állami támogatással szabadon behoznak. Ne hozhasson be tehát a szabadhajózás évente gyapotárut, vasárut, kőszenet, gépeket, tengerit, a melyből csakis az Adria 1905-ben a következő mennyiségeket hozta be<< — s itt idézi a mennyiségeket. Bocsánatot kérek a hosszú idézésért, de súlyt kellett fektetnem arra, hogy ez helyreigazittassék és tisztáztassék itt a t. ház előtt abban a tekin­tetben, a melyben kifogásolta épen a fiumei érde­keltség is a javaslatnak azt a rendelkezését, a mely kiköti, hogy segélyezés nem adható abban az eset­ben, ha az illető behozott szállítmány a magyar közgazdaságnak ártalmára van. És itt tisztelettel megjegyzem, hogy angol, osztrák, olasz hajók állami támogatásáról egyálta­lában nem tudok. Zanella Richárd : A saját állama segélyezi. Szterényi József: Bocsánatot kérek, arról, a mit egy másik állam fizet nem a saját államá­nak tett kárért, arról nem tehetünk összehason­lítást azzal, a mit mi kikötünk vagy kikötni akarunk a magánk közgazdasági érdekében teendő szolgálatért, (Helyeslés.) illetőleg annak megaka­dályozására, hogy állami támogatással mi köz­gazdaságunknak verseny ne okoztassék. (He­lyeslés.) E mellett, t. ház, meg kell jegyeznem, hogy azok az áruk, melyeket a t. képviselő ur itt fel­sorolt, egynek kivételével egyáltalában nem tar­tozhatnak azon áruk közé, melyeknek a szabad­hajózás segélyezett forgalmából való esetleges kizárása intendálva lenne. Ezt az intézkedést a kereskedelemügyi miniszter ur tisztán abból a czélból vette fel a javaslatba, hogy — egy példá­val fogok élni — akkor, mikor pl. Magyarországon nagy tengeritermés van, állami segélylyel ne hoz­zunk be Magyarországba tengerentúli tengerit. Hiszen a legelemibb kötelessége a kormányzatnak megvédeni a hazai mezőgazdaságot a tekintetben, hogy államilag támogatott vállalatok a hazai mező­gazdaságnak idegen termékek importjával ver­senyt ne okozzanak. (Igaz I Ugy van !) És minthogy e tekintetben a közgazdasági vagy pénzügyi bizottság módosítása folytán bele­került ide a garanczia arra nézve is, hogy a hajós­vállalat pozitive tudhassa azt, milyen áruk azok, melyeket neki nem szabad a segély különbeni megvonása mellett behozni, a mire Kelemen Samu t. barátom részletesen és igen helyesen ráutalt, — nem tudom felfogni, miképen lehet hibáztatni a kormánynak egy olyan javaslatát, a mely ilyen garancziákat akar épen a magyar mezőgazdaság­nak szerezni. (Helyeslés.) És ez a garanczia annyival fontosabb, mert hiszen mi utalva vagyunk különcsen a következő gazdasági érában, a mely előttünk áll, mezőgaz­gazdasági termékeinknek esetleg uj piaezot sze­rezni. És akkor tehát, a mikor mi kivitelre vagyunk utalva, hogy segélyezéssel kaput nyissunk beho­•óü

Next

/
Thumbnails
Contents