Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-55
55. országos ülés i'JÜG november 9-én, pénteken. 281 Ez a társaság ezen javaslat alapján tett ajánlatot a kormánynak ujabb hajók beszerzésére, hogy az indiai járatokat lássa el ezen segélyek igénybevételével. Körülbelül 20.000 tonnatartalommal biró hajók szereztetnének be, ha ezen ajánlat alapján a megegyezés sikerülne. Méltóztatnak tehát látni, hogy e javaslat épen ellenkező hatást ér el, mint a minőt a t. képviselő ur annak tulajdonit. (Élénk helyeslés.) Rátérek már most a t. képviselő ur által emiitett második hibájára a javaslatnak, t. i. arra, hogy csekély a segély azon nagy terhekkel szemben, a melyeket az állam a hajóstársaságokra ró. Ennek illusztrálására felhozza a t. képviselő ur Francziaország és Olaszország példáját és azt mondja, hogy a mig egy 3000 tonnás hajó —bruttoregiszter-tonnát számítva — Francziaországban 165.000 frank segélyt kap, Olaszországban 120.000 frankot, addig Magyarországon csak 36.000 frankot. Méltóztassanak megengedni, hogy a kezemben lévő adatokkal némileg helyreigazítsam a t. képviselő ur adatait. Előrebocsátom, t. képviselőház, hogy ilyen 3000 brutto-regiszter-tonnatartalommal biró hajó beszerzési ára — nem a vasárak immenzis felemelése folytán felment ujabbi ár, hanem az átlagár szerint — körülbelül 700.000 korona. Ezzel szemben a beszerzési segély nálunk a régi törvény alapján 15 évre felosztva 216.030 korona, az uj javaslat szerint 240.000 korona, Ausztriában 222.300 korona, Francziaországban j)edig 165.600 korona. A járatsegély nálunk a régi törvény szerint kitett 23.750 koronát, az uj javaslat szerint 47.500 koronát. Ausztriában ugyancsak 47.500 koronát tesz ki, Olaszországban 33.750 lírát, Francziaországban pedig — kétségtelenül tetemesen magasabb — 81.750 frankot. Az építési segély, a melyet nálunk a vállalatok egyszerre kapnak egy összegben, — megosztva a hajósvállalat és a gyár között — a régi törvény szerint kitesz 195.000 koronát, az uj javaslat szerint 209.300 koronát. Ausztriában csak 55.575 korona ez a segély, Olaszországabn 132.500, ellenben Francziaországabn — ismét nagy összeg — 390.000. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy Francziaországot kivéve, Magyarország adja a szabadhajózásnak a legnagyobb segélyt és ha méltóztatnak arányba állítani a hajók átlagos beszerzési árát, 700.000 koronát a kontemplált 247.000 korona segélylyel, akkor bizonyára nem osztja a t. ház t. képviselőtársunknak azon feljajdulását, hogy ezért a sovány szubvenczióért, a mely különben a beszerzési árnak körülbelül 35%-a, lehetetlen a hajósvállalatokra olyan kötelezettségeket róni, a minőket ez a javaslat kontemplál. (Helyeslés.) T. ház ! A t. képviselő ur beszéde további folyamán azt állítja, hogy a hazai közgazdaságnak tett szolgálat lehetetelen helyzetbe hozza a szabadhajózást, a mennyiben (olvassa) : »Ez intézkedésekkel a törvényjavaslat azt akarja elérni, — idézem a képviselő ur szavait — hogy a szabad hajó ne hozhasson be Fiúméba évente körülbelül ezer tonnát olyan áruból, melyet az Adria, az UngaroKÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. III, KÖTET. Croata, az angolok, az osztrákok és az olaszok majdnem naponta sok ezer tonnákban állami támogatással szabadon behoznak. Ne hozhasson be tehát a szabadhajózás évente gyapotárut, vasárut, kőszenet, gépeket, tengerit, a melyből csakis az Adria 1905-ben a következő mennyiségeket hozta be<< — s itt idézi a mennyiségeket. Bocsánatot kérek a hosszú idézésért, de súlyt kellett fektetnem arra, hogy ez helyreigazittassék és tisztáztassék itt a t. ház előtt abban a tekintetben, a melyben kifogásolta épen a fiumei érdekeltség is a javaslatnak azt a rendelkezését, a mely kiköti, hogy segélyezés nem adható abban az esetben, ha az illető behozott szállítmány a magyar közgazdaságnak ártalmára van. És itt tisztelettel megjegyzem, hogy angol, osztrák, olasz hajók állami támogatásáról egyáltalában nem tudok. Zanella Richárd : A saját állama segélyezi. Szterényi József: Bocsánatot kérek, arról, a mit egy másik állam fizet nem a saját államának tett kárért, arról nem tehetünk összehasonlítást azzal, a mit mi kikötünk vagy kikötni akarunk a magánk közgazdasági érdekében teendő szolgálatért, (Helyeslés.) illetőleg annak megakadályozására, hogy állami támogatással mi közgazdaságunknak verseny ne okoztassék. (Helyeslés.) E mellett, t. ház, meg kell jegyeznem, hogy azok az áruk, melyeket a t. képviselő ur itt felsorolt, egynek kivételével egyáltalában nem tartozhatnak azon áruk közé, melyeknek a szabadhajózás segélyezett forgalmából való esetleges kizárása intendálva lenne. Ezt az intézkedést a kereskedelemügyi miniszter ur tisztán abból a czélból vette fel a javaslatba, hogy — egy példával fogok élni — akkor, mikor pl. Magyarországon nagy tengeritermés van, állami segélylyel ne hozzunk be Magyarországba tengerentúli tengerit. Hiszen a legelemibb kötelessége a kormányzatnak megvédeni a hazai mezőgazdaságot a tekintetben, hogy államilag támogatott vállalatok a hazai mezőgazdaságnak idegen termékek importjával versenyt ne okozzanak. (Igaz I Ugy van !) És minthogy e tekintetben a közgazdasági vagy pénzügyi bizottság módosítása folytán belekerült ide a garanczia arra nézve is, hogy a hajósvállalat pozitive tudhassa azt, milyen áruk azok, melyeket neki nem szabad a segély különbeni megvonása mellett behozni, a mire Kelemen Samu t. barátom részletesen és igen helyesen ráutalt, — nem tudom felfogni, miképen lehet hibáztatni a kormánynak egy olyan javaslatát, a mely ilyen garancziákat akar épen a magyar mezőgazdaságnak szerezni. (Helyeslés.) És ez a garanczia annyival fontosabb, mert hiszen mi utalva vagyunk különcsen a következő gazdasági érában, a mely előttünk áll, mezőgazgazdasági termékeinknek esetleg uj piaezot szerezni. És akkor tehát, a mikor mi kivitelre vagyunk utalva, hogy segélyezéssel kaput nyissunk beho•óü