Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-54

5't. országos ülés l'JOG november 8-án, csütörtökön. 257 a t. kereskedelemügyi miniszter urnak és a t. kor­mánynak kegyes figyelmébe ajánlani azokat a pa­naszokat, a melyekkel a magyar iparosság és a képesített kisiparosok érdekében az imént foglal­koztam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur ki­van szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Előttem szólott t. barátom azt mondta, hogy a munka­bérek olyanforma szabályozása, mint a minőre ő hivatkozott, nem boszorkányság. Tudtommal bo­szorkányság Magyarországon Kálmán király ideje óta nincs (Derültség.) ; abban tehát egyetértek t. barátommal, hogy boszorkányságról szó nem lehet. De abban már nem érthetek egyet vele, hogy a XX. században lehető volna a munkaadók és a munkások közti bérviszonyt törvényileg és rendeletileg szabályozni. (Ugyvan ! baljelől.) Ezt az élet, a kinálat és kereslet törvényei szabályozzák ; és ha valamely államnak eszébe jutna az élet követel­ményeibe törvényhozásilag beleelegyedni, ennek rendkivül káros következményei lennének. (Igaz ! ügy van ! a báloldalon.) Egyébiránt a t. barátom által felhozottaknak egy nagy része az ipartörvény keretébe tartozik és majd akkor, a midőn bátor leszek az ipar­törvényt a t. ház elé terjeszteni, bőven lesz alkal­munk vitatkozni ezen nagy és fontos kérdések felett. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bocsássa meg azért a t. ház és előttem szólott t. barátom, hogy ha nem honorálom az ő felszóla­lását azzal, hogy most bővebben bocsátkozzam ezen kérdésekbe. (Helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Minthogy inditványt nem tett, ennek következtében indítványról, illetve inditvány elfo­gadásáról vagy el nem fogadásáról szó nem lehet ; csak konstatálni akarom, hogy a kormány részéről nem nyilvánul meg még árnyéka sem annak, hogy a kormány nem akarja a munkásérdekeket kellően megvédeni, csakhogy ezt a maga helyén, és helyes mód szerint kivánj a eszközölni. (Helyeslés.) A mi az adminisztratív dolgokat illeti, ezekről nem szólok, talán az államtitkár ur lesz szives ezekre nézve nyilatkozni. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. ház! a 13. §. értelmében a kereskedelemügyi miniszter, valamint a többi miniszterek is a tárczájuk alá tartozó hatóságok­nak, hivataloknak, intézeteknek és intézmények­nek egyes indokolt esetekben felmentést adhat­nak az alól az általános kötelezettség alól, hogy a közszállitásoknál magyar iparczikkeket tartoznak beszerezni. Azt hiszem, hogy ez nagyfontosságú és nagy horderejű intézkedés a magyar ipar fejlesz­tése szempontjából, és ennek a bizottság is adott kifejezést azzal, hogy a felmenthetést meg­szorítani és lehetőleg korlátozni akarta azzal a hozzátétellel, hogy csak egyes indokolt esetekben adható felmentés. Felmerül azonban az a kérdés, vájjon annak elbírálása, hogy mely esetekben K.ÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. III. KÖTET. indokolt ez a szempont, mely hatóságnak, mily fórumnak legyen biztosítva ? Mert méltóztassék figyelembe venni, hogy az esetek indokoltságának elbírálása egyáltalán nem könnyű kérdés, hanem igényli a hazai összes iparvállalatok termelési képességének, az általuk termelt iparczikkek minő­ség és ár szerinti áttekinthető ismeretét, mert különben az a hatóság nem lehet abban a helyzet­ben, hogy konstatálja, vájjon a fenforgó esetben indokolt-e vagy nem, hogy az illető hatóság ide­gen helyen, idegen ipari forrásból szerezze be szük­ségletét. Már most a miniszterek politikai felelősségé­nek elve természetesen megkívánja azt, a mit a törvényjavaslat e szakasza a 2. bekezdésben mond, hogy t. i. a direkt intézkedés minden tárcza­miniszter hatáskörébe utaltassák és ezen változ­tatni a politikai felelősség szempontjából magam sem akarok. Viszont azonban nagyrészben ki­zártnak tekinthető az, hogy minden egyes tárcza­miniszter oly átfogó képpel bírjon az egyes ipari vállalatok teljesítőképességéről, minőség és árak szempontjából, a mely szükséges ahhoz, hogy kimondja a döntő szót. Ennélfogva, azt hiszem, megnyugtató volna e jog gyakorlása szempontjá­ból a t. házra nézve, hogy az egyes tárcza-minisz­terek az ily indokolt esetekben a felmentést csak a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával adhassák, mint annak a fórumnak hozzájárulásá­val, a mely hivatalos állásánál fogva, természet­szerűleg, egyedül és kizárólag van abban a hely­zetben, hogy az összes magyar ipari vállalatok termelési képességéről, minőség, árak és szolgál­tatási képesség tekintetében teljesen átfogó véle­ménynyel és nézettel birjon. Ennélfogva azt az inditványt vagyok bátor előterjeszteni, hogy a 13. §. 2. bekezdésébe az »intézményeknek« és »egyes« szók közé illesztes­sék be: »a kereskedelemügyi miniszter hozzá­járulásával.* Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A benyújtott inditványt részemről elfogadom. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző : Szterényi József i Szterényi József: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékoztam a törvény e rendelkezésénél felszólalni, annyira világos, minő fontos közgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közszállitások kérdése végre törvényhozá­silag szabályoztassék, hogy a közhatóságok ipari szükségletei, a melyek, mint az indokolásból mél­tóztatik tudni, közel 200 milliót tesznek ki éven­ként, teljesen a hazai iparnak biztosíttassanak. Ha mégis felszólalok, teszem ezt tisztán abból az okból, mert Nagy Sándor t. képviselő ur egyrészt személyesen aposztrofált, másrészt az adminisz­tráczió tekintetében bizonyos panaszokat említett fel, a melyeknek lényege abban jut kifejezésre, hogy egyrészt a kereseti összegek nem likvidáltatnak elég gyorsan, a mire vonatkozólag egy módosítást 33

Next

/
Thumbnails
Contents