Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. 221 A házszabályok 184. §-a értelmében bemutatom az összeférhetlenségi itélő-bizottságnak Bernát István képviselő összeférhetlenségi ügyében hozott Ítéletét. Az Ítélet fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, tessék az Ítéletet felolvasni. Ráth Endre jegyző (olvassa): »Az összeférhetlenségi ítélő bizottság 1906. nov. 5-én tartott ülésén Bernát István a rimaszombati kerület orsz. képviselőjének összeférhetlenségi ügyében a következőkép ítélt: Bernát István orsz. képviselő ellen összeférhetlenségi e;efc nem forog fenn. Budapest, 1906. nov. 5-én. Haviár Dániel s. k. elnök. Rákosi Viktor s. k. jegyző.« Elnök : Tudomásul vétetik. Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Hoitsy Páí előadó : Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 230) az állami számvevőszék szervezetére vonatkozó törvényczikkek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 207) tárgyában. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztani és annak idején tárgyalásra kitűzni. Elnök : A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni és a képviselő urak között szét fog osztatni, annak idején jjedig napirendre fog tűzetni. Markhot Aladár, az igazságügyi bizottság előadója kíván a háznak előterjesztést tenni. Markhot Aladár előadó : T. ház ! Az igazságügyi bizottság a közönséges bűntettesek kiadatása iránt Görögországgal kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot (írom. 206) letárgyalta. Van szerencsém a bizottságnak erre vonatkozó jelentését (írom. 231.) beterjeszteni azon kérelemmel, hogy méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog t'izetni. Most következik a napirend szerint az indítvány- és az interpellácziós-könyv felolvasása. Egry Bála jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvbe be van jegyezve november 7-iki kelettel dr. Hencz Károly interoellácziója a belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez a villamosvasúti alkalmazottak sztrájkja és ebből folyólag történt villamosvasúti balesetek tárgyában ; továbbá ugyancsak november 7-iki kelettel dr. Vlád Aurél interpellácziója a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a hunyadvármegyei tanfelügyelőnek törvénytelen rendelete tárgyában. Elnök : Javaslom, hogy a háznak már régebben hozott határozatához képest az interpeilácziókra a napirend tárgyalásának íélbeszakitásával félkettőkor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni % (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik a napirend szerint a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 183, 197) tárgyalásának folytatása. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szóim. (Halljuk ! Halljuk !) ' Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Az Éber Antal t. képviselőtársam által benyújtott javaslattal szemben, a mely a 8. §-nak módosítását czélozza, s a melyre nézve a múlt ülésen kijelentettem, hogy semleges álláspontot foglalok el, most vagyok bátor ezen elhatározásomat annyiban módosítani, hogy a t. háznak a következő előterjesztésem elfogadását ajánlom. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A gyárak és ipartelepek javára az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében kisajátitásnak van helye állami, törvényhatósági, községi, városi vagyont képező ingatlanokra és ugyanilyen kisajátitásnak van helye gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885. évi XXIII. t.-cz. alapján hatóságilag engedélyezett vízművekre, szivattyútelepekre és emelőberendezésekre, ha ezek az ingatlanok kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megmivelés alatt állanak vagy parlagon hevernek. Kisajátitásnak azonban nincs helye, ha ezek az ingatlanok egyházi, vallási, közoktatási, tudományos vagy keg3^eletes czélokra szolgálnak, illetve ilyen rendeltetéssel birnak. Gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885 : XXIII. t.-cz. alapján hatóságilag engedélyezett vízművek, vizszivattyutelepek és emelőberendezések javára ugyanazon keretben és feltételek közt magántulajdonban lévő ingatlanok is vonhatók az 1881. évi XLI. t.-czikkben foglalt kisajátítás alá.« Kérem ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök ; A módosítás fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a módosítást felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Török Ferencz képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján személyes megtámadtatás czimén szót kér. (Halljuk ! Halljuk !) Török Ferencz : T. képviselőház ! A november 5-iki ülés alkalmával Simonyi-Semadam Sándor kéj3viselőtársam a Herzberg-féle vesztegetési ügygyei kapcsolatban felemlítette az én nevemet is. Épen ezért és erre vonatkozólag kívánok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Tény az, hogy Herzberg Károly vesztegetési kísérletet követett el; tény az, hogy nekem átadott 6000 koronát, s tény az is, hogy én ezt a 6000 koronát elfogadtam. Ha kívánják t. képviselőtársaim, megmondom az okot, hogy miért. (Halljuk ! Halljuk!)