Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-52

52. országos ülés 1906 Simonyi-Semadam Sándor: De Grödelék nem könyvelték el azt a sok fát, a mit elszállítottak! Nagy György: Hamis könyvvezetést csináltak. (Mozgás.) Simonyi-Semadam Sándor: Ezekből az adatokból bizonyítottnak vehető, hogy a magy. kir. államvasutak a Grödel-testvérek czég által tényleg megkárosittattak, hogy ezen megkárosításnál a czég alkalmazottait rosszhiszeműség is terheli. (Felkiáltások balfelól: Ahá!) Tekintve azonban, hogy Grödel Hermán ellen tagadásával szemben nem bizonyítható, hogy ő ezen visszaélésekről tudomással birt volna . . . Baíoghy Ernő : A báró ur megint szabadult! (Zaj.) Simonyi-Semadam Sándor: ... bár neki tudnia kellett, hogy 23.000 forintot takarított meg a szállításnál, hiszen az ő zsebében maradt a pénz ! Farkasházy Zsigmond: Hát kit büntettek meg ? (Zaj és felkiáltások : Senkit !) Hanem refakezia-jutalmakat, azokat kaptak. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simonyi-Semadam Sándor (olvassa) .... a terhelt vasúti hivatalnokoknak az a védekezése jjedig, hogy ők a mázsálást elfoglaltságukból kifolyólag nem teljesítették rendszeresen, meg nem czáfoltatott, sőt abban a tényben, hogy a feljelentés megtétele óta a nagy rmmkahalmazra való tekintettel a szigetkamarai állomás személyzete megszaporittatott —- támogatást nyer.* Farkasházy Zsigmond : Gyönyörű állapot! Simonyi-Semadam Sándor: Ezek azok az indokok, t. ház,, melyekkel a Grödel-czég tarifális kedvezményt szerzett j ogtalanul önkényesen, s mint láttuk, 23.000 forint hosznot csinált magának. Farkasházy Zsigmond : Azóta is kapott már ! (Zaj.) Szterényi József: Azóta nem! Simonyi-Semadam Sándor: Azért emlitem mindezt fel, hogy méltóztassanak figyelemmel lenni e visszaélésekre, a melyeket most is, mikor oly nagy tiltó törvény van érvényben, a nagytőke képes Magyarországon keresztülvinni lelkiismeretlen kezekben .De én kérdem azt, hogy így fog-e ez a dolog maradni % Remélem, hogy a kormány módját fogja találni, hogy ezt a 23.000 forintot mégis megtalálja, mert hogy ha Grödelék a fát nem lopták maguk, a })énz mégis az ő zsebükben van, ugy arra van a büntetőtörvénykönyvnek egy paragrafusa, mely az orgazdaságról szól. (Egy hang a középen : Csalásnál nincs orgazdaság I) A csalásnál nincs, de a lopásnál van. (Egy hang a középen : Bűnpártolás I) Ez a czég a közszállitásoknál is pályázik; szükséges tehát, hog}^ ezt a czéget azokból kizárjuk. Nagy Ferencz : Magánjogilag kártérítést lehet kapni. (Zaj.) Simonyi-Semadam Sándor: Azt hallom egyik képviselőtársamtól, hogy ilyenre jó lesz a magánjogi ut is. Engedelmet kérek, egy nagy czéggel, egy nagy vagyonnal szemben, mikor az kriminalitást követ el, csak magánjogi utón járhatunk el í KÉrvH. XAPIA 1906—1911 m. KÖTET. november 5-én, hétfőn. 217 Lehet-e ilyesmit tűrni Magyarországon akkor, mikor azután a nagytőkének jelen törvénynyel kiváltságos engedményeket vagyunk kénytelenek tenni, mert a nagytőkére szükségünk van. A nagytőke nagy áldás, a nagy munkával egyenrangú közgazdasági tényező, de a nagytőke visszaélései ellen nagy garancziák kellenek és épen ez az — a garancziák kérdése, a miért én felszólalok. Én nem akarom a bünlajstromot folytatni, egy egész sereg ilyen van. Úgyannyira, hogy Románia egy külön törvényt hozott épen a Grödelczég ellen. (Derültség.) Igen, kérem : a Lotrutörvényt és Magyarország nem képes egy ilyen czég ellen védekezni. Azt is mondják, hogy meg akarta Pildner Ferencz t. képviselőtársamat vesztegetni Grödel. Felkérem, hogy nyilatkozzék : igaz-e ez vagy nem? Mondják, hogy Török Ferenczet is meg akarta vesztegetni a Herzberg-czég, melyet előbb említek. Pildnert is csak akarta a szász erdők ügyében. Tessék vigyázni tehát arra, hogy a nagytőkével szemben ne tessék kiszolgáltatni védtelenül a magántulajdont, mert akkor vége lesz a kisembereknek. Hisz Grödelék, hogy a többiek konkurrencziáját kizárják, azt az eljárást követték, hogy kisebb darabokat megvettek ott, a hol nagy erdőkomplexum volt azelőtt, hogy magánvasutat ne építhessen az a nagy erdőtulajdonos. Ez a törvényjavaslat jó lesz arra, hogy megadja nekik a jogot, de mégis több garanczia is kell. (Nagy zaj.) Mondom, tessék erre garancziát adni és odaterjed a kérésem, — és ez tulaj donképen az igazságügyminiszter urnak szól — hogy majd mikor azt az eljárást, a mely e törvényben érintett kisajátításra vonatkozik, megállapítja, ne tegye azt a szokásos miniszteri rendeletek egyszerű formájában, hanem hívjon arra össze egy ankétet, melybe a képviselőket is meghívja, mert hiszen miniszteri rendeleteket nem lehet ide a ház elé hozni és tárgyaim. Azért vagyok kénytelen erre őt felkérni, hogy e tekintetben az összes garancziát megkapjuk az iránt, hogy ilyen visszaélések ne történjenek. Az iránt is kell majd intézkedni, hogy ha pl. egy erdő vagy iparvállalat részére a magántulajdonokon át vágányjog adatik, hogy akkor az érdekeltség ettől ne legyen elzárva azzal a titulussal, hogy ezt már egynek megadtuk, másnak ezért aj engedély nem adható. Mert hiszen ez tarifális dolgokkal agyonütheti a szomszédokat és minden konkurrencziát kizárhat. Pedig tulaj donképen nem az az érdeke az államnak és az iparpártolásnak, hogy egyeseknek privilégiumokat adjon, hanem az, hogy az ipar és mezőgazdaság érdekeit fellendítse. Most még egy kérdésem van a t. előadó úrhoz. Az előadó ur módosítást ajánl, de a felolvasásból nem tudtam teljesen megérteni. Azt a módosítást ajánlja, hogy a 8. §. elejére, a hol a gyárak és ipartelepek javára való kisajátításról van szó, a mezőgazdasági, erdészeti és bányászati czélokra közterületre nézve is engedtessék meg a kisajátítás % A második bekezdésben a mezőgazdasági, erdészeti és bányászati czélokra vonatkozólag tudni28