Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

30. országos ülés 1906 Julius 17-én, kedden. 89 tartás szerint én nem tudhatom, hogy ebben a pillanatban vájjon nem folyik-e ellenem nyomozat, mert a nyomozatról engem értesíteni nem tartoznak és ha az elévülési határidők megtartatnak, akkor az ügyészség engem éltem fogytáig nyomozat alatt tarthat a nélkül, hogy engem, mint gyanúsítottat, kihallgatna. Ezen kétértelmű »terhelt* kifejezés segítségével viszont ugyanaz az ügyészség, a melynek szintén van visszatartási joga, érdeklődhetik irántam éltem fogytáig, mert engem örökké »terhelt« és »gyanúsított« minőségben tarthat. A harmadik pont teljesen ugyanaz, mint a Lányi-Vörös-féle rendelet. A negyedik pont is, kivévén némi hozzáadást, a mely pusztán tudományos magyarázat és katedrái tanítás jellegével bír. A rendőri hatóságok szakaszánál szintén fedeztem fel egy ujabb garancziáját a közszabadságnak, t. i. ott, a hol a hatóságok felsoroltatnak, a határszéli rendőrkapitányság és rendőrhatósági jogkörrel felruházott határrendőri kirendeltségek is említtetnek, a mi kétségkívül a szabadság ujabb gyarapításával jár és vívmány. (Derültség.) Van még egy vívmány a rendeletben, a melynek minden pontja teljesen ugyanaz, mint a régi rendelet és ez a 7. pont, a melybe be van szúrva ez a szó: »rendőrhatósági«. Miután Ivedig hatóságok közt, a melyek a lefoglalást elrendelhetik vagy a lefoglalásnál közreműködhetnek, a rendőrhatóságokat is felsorolja a 7. szakasz :* ezt is természetesen mint szabadságjogaink ujabb gyarapítását kell közölni, mert ez végigvonul az egész rendeleten. A LányiVörös-féle rendelet nem volt egészen korrekt, az uj rendeletben tehát mindenütt bele van szúrva a kir. ügyészség mellé »illetve rendőrhatóság*. Azt a rendelkezést, a melyet annak idején a sajtó mint a cabinet noir intézményének instituálását bélyegzett meg, ez az ujabb rendelet szintén fentartotta hatályában. Szórói-szóra egyezik a 10. §., kivéve a küldemények megtekintésére vonatkozó részt. Azt mondja ez a 10. §., hogy (olvassa): »Az 1 — 3. pontok alatt emiitett bűnügyek és vétségek eseteiben, •— tehát büntettek és vétségek, ezenkívül pedig sajtóvétségek eseteiben, — a királyi törvényszéki vizsgálóbirák, királyi járásbirák, királyi törvényszékek, sajtóbiróságok, királyi ügyészségek, nemkülönben a rendőri hatóságok is a postahivataloktól kívánhatják, hogy velük, vagy e czélból megbízott közegeikkel közöljék a folyamatban lévő büntető eljárás czéljaira szükséges levelek és egyéb postai küldemények, táviratok feladására és kézbesítésére vonatkozó adatokat, nevezetesen azt, hogy bizonyos egyén hol, mikor, milyen levelet, milyen postai küldeményt vagy táviratot adott fel, illetve számára milyenek érkeztek? A szóban lévő adatokra vonatkozó értesítések átvételére a rendőri közegek, a magyar KÉPVH. NAPLÓ, 1906 —1911. II. KÖTET. királyi határrendőrség közegei — ez be van szúrva — a városi és községi rendőrök, a csendőrség altisztjei, legénysége stb.« A Lányi-Vörös-féle rendeletben itt még az következett, hogy ezek a közegek a postai küldeményeket meg is tekinthetik. Ez a rész hagyatott ki egyedül ebből a rendeletből. De törvényen egyáltalában nem alapul ez a szakasz sem és itt ez az ugyanazon paragrafusokkal épen, mint a Lányi-Vörös-féle rendelet, dobálózó hires rendelet is megakadt a szakaszok czitálásánál, mert e pont semmiféle bűnvádi perrendtartási szakaszt nem czitál. Erre a rendelkezésre mondották azt, hogy a »cabinet noir« intézménye. Miért, t. ház ? Mert itt már t. barátom nem talál kétértelműséget és terheltet, mivel itt folyamatban lévő bűnügyről van szó, a mely a törvénybe ütközik, mert a törvény terheltnek nevezi azt is, a ki nyomozat alatt áll és e rendelet által a nyomozati stádiumban megengedtetik a rendőrhatóságoknak is, hogy bárkinek levelezése és táviratozása iránt az ő háta mögött érdeklődjék, érdeklődjék az iránt, hogy kihez intéz az illető levelet, táviratot és kitől érkeznek hozzá levelek és táviratok ? Mint az előbb emiitettem, én sohsem tudhatom azt, hogy nyomozat alatt vagyok-e vagy nem, és én ismerek nyomozatot, a mely sok esetben hónapokig egyoldalulag folyik a nélkül, hogy a gyanúsított kihallgatására kerülne a sor. Nem tudhatom én, nem tudhatja más sem a polgárok közül, nem folyik-e ellene nyomozat, és hogy ez az egész eljárás milyen stádiumban van? Hiszen ez a rendelet minden törvényszakaszra való hivatkozás nélkül, tehát teljesen törvénytelenül, jogot ad minden rendőrhatóságnak arra, hogy útbaigazításokat, felvilágosításokat, informácziót kérjen és kapjon az én leveleimről és táviratozásaimról. Erre mondta a sajtó a nemzeti küzdelem idejében, hogy ez a cabinet noir intézményének instituálása és ezt vagyok bátor én a mai alkalommal, mint létezőt, megállapítani. A sajtó, különösen a Budapesti Hirlap megbotránkozott akkor azon, hogy kimondotta a Lányi-Vörös-féle rendelet, hogy a lefoglalásról, illetve az elkobzásról a posta nem értesiti a czimzettet. Nos hát ez a rendelkezés megvan a szóbanforgó rendelet 11. §-ában és én természetesen várom a kritikát a sajtó részéről, hogy ismét fel fogja eleveníteni régi nézeteit e tárgyban. Farkasházy Zsigmond: Meg is fogja tenni! Vázsonyi Vilmos: El is várom ezt, különösen a sajtó azon részétől, a melyből az imént szemelvényeket olvastam fel. Rámutattam arra, hogy a rendelet szerint a posta a küldemények, táviratok lefoglalásáról, elkobzásáról nem értesiti sem a feladót, sem a czimzettet, így végződött a régi rendelet. Az uj rendelet még barátságosan hozzáteszi, hogy 12