Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

86 30. országos ülés 1906 Julius 17-én, kedden. de különösen nélkülözi ez az eljárás a régi becsületes, egyszerű sajtóeljárasnak azt a garancziáját, hogy csak a sajtóügyi vizsgálóbíróhoz lehetett fordulni a régi sajtóeljárás szerint, ma pedig lehet bármiféle vizsgálóbiróhoz fordulni, a mi a szabadságnak garancziáját szintén gyengíti és elenyészte ti. Általában az a bűnvádi perrendtartás, a melyet annak idejében a t. igazságügyminiszter ur menthető tévedésből, a melynek sokan voltak áldozatai, oly nagy ünnepléssel fogadott, azt a csodálatos dolgot művelte, hogy liberális álarczban a leggyalázatosabb orvtámadást intézte a sajtószabadság ellen, mert a régi sajtóeljárás szerint megvolt az esküdtszék garancziája a sajtó számára az egész vonalon, a sajtó által elkövetett minden deliktumra vonatkozólag, és az uj, modern bűnvádi perrendtartás, az ünnepelt, az életbeléptetési törvényben, a mely követte, először a hatáskör tekintetében intézett támadást a sajtó ellen, a mikor bizonyos sajtódeliktumokat kivett az esküdtszéki hatáskör alól. De ez még nem lett volna olyan veszedelmes. Hanem a régi sajtóeljárásnak a nem modernnek, volt egy fénylő pontja, a mely ugy szólt: a vádlott szabadon jelenik meg. A régi sajtóeljárásnak ez a pontja kizárta azt, hogy előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot lehessen saj tó vétség esetén bárki ellen alkalmazásba venni. A régi sajtóeljárás szerint a vádlottnak szabadon kellett megjelennie a szabad polgárokból alakult esküdtszék előtt. Az uj, a modern bűnvádi jjerrendtartás a sajtóeljárást egyszerűen beolvasztotta a közönséges deliktumokra szabott bűnvádi joerrendtartásba. Észre sem vették akkor, hogy feladták a régi sajtójog nagy garancziáját, hogy sajtóügyekben letartóztatni és vizsgálati fogságba helyezni nem szabad. Lehet, hogy azt hitték, hogy ily esetek nem fordulnak elő. Utalok a közelmúlt eseményeire, hogy egy jelentéktelen sajtóügyben, a mely az esküdtek verdiktje szerint felmentéssel végződött, a vádlottak hosszú ideig előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban voltak. Bródy Ernő: Védője is! Vázsonyi Vilmos: Rövid ideig a védője is; de ez már a védelem szabadságát illeti. Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy immár meg van a preczedens, hogy a modern bűnvádi perrendtartás uralma alatt sajtóügyben előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság alkalmaztatott. Ennek a fele sem tréfa, mert a lefolyt darabontkorszak tervei közt szerepelt, és ha közbe nem jön a békekötés, meg is valósult volna az egyes lapok különösen veszedelmesnek tartott czikkirói ellen az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságba helyezés alkalmazásba vétele. Erre ez az igen modern bűnvádi perrendtartás nagyon kitűnő alkalmat ad, mert hiszen a bűnvádi perrendtartás 141. §-ának ötödik pontját kell csak alkalmazásba venni, hogy azon terhelt, a ki ujabb vétséget követ el, előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezhető legyen. Tehát csak kétszer egymásután kellett annak a czikkeit előzetesen lefoglalni, a ki elég vigyázatlan volt, hogy a maga jelzését, vagy a maga nevét a czikk mellett kitette, és akkor, ha arra utazott az éjjeli ügyészség és éjjeli vizsgálóbiróság, kétszer vagy többször egymásután lefoglalták a czikket, és mihelyest a szerzői kérdés tisztázva volt, a 141. §. ötödik pontja alapján az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság ki lett volna mondható. Azok, a kik a sajtó terén működnek, nagyon jól tudják, hogy a többszöri lefoglalások, különösen az utolsó hónapban, márcziusban, rendkívüli gyakoriak voltak, és világosan azzal a tendencziával foganatosíttattak a darabont-korszak alatt, hogy a sajtószabadság és a sajtójognak nagyobb dicsőségére a 141. §-nak ötödik pontja alkalmazásba vétessék. T. ház ! Azért hozom fel ezeket a körülményeket, hogy megvilágítsam, hogy az ügyészségnek jelenlegi állása melleit, a birói függetlenségnek, ás különösen a vizsgálóbírói függetlenségnek jelenlegi nyomorúságos állapota mellett, mikor a vizsgálóbírónak kirendelése az igazságügyminisztertől függ, a bírónak előléptetése pedig az automatikus előléptetés és a kötelező jelölés híján, pusztán a miniszteri tetszéstől és nemtetszéstől függ — a jelenlegi viszonyok közt nekem hiába áll elő bárki a sajtószabadság terén azzal, hogy kérem, itt a birói határozat a szabadságnak és jognak a garancziája. Ilyen rendelkezések mellett, ilyen ügyészi függetlenség, ilyen birói függetlenség mellett, ilyen bűnvádi perrendtartással és az államrezonnak mindenkori kihegyezésével és külön rendelkezéseknek tetszés szerint való kiadásával én a birói határozatban és ebben az ügyészi függetlenségben semmiféle garancziát nem látok, hanem intézményes garancziákat követelek, a melyek a mindenkori kormányoknak tetszésétől és szeszélyétől függetlenül, az inkviziczionális kamarát ezen a téren is eltörlik és az inkviziczió eszközeit mindörökre összetörik. (Élénk helyeslés a középen és bilfelől.) Mezőfi Vilmos: Uj törvény kell! Vázsonyi Vilmos: T. ház! Ezzel azonban egyáltalában nincs kimerítve a botlásoknak az a sorozata, a melyeket igen rövid idő alatt az igazságügyi kormány elkövetett. A közvélemény oda terelődött, hogy pusztán a »Világszab adság« lefoglalásáról beszéltünk, pusztán a »Világszabadság« lefoglalását tárgyalta a ház és tárgyalta a sajtó, pedig közben egy sokkal nagyobb sérelem esett meg egy rendelet kiadásával, a mely, bár a kereskedelmi miniszter rendeletének látszik, igazságügyi tartalmánál fogva és mert az Igazságügyi Közlönyben megjelent, és mert minden kétségen kivül csakis az igazságügy miniszter ur jogászi felvilágosításai után keletkezhetett, a mely rendelet egyszerűen ujabb, de nem javított kiadását jelenti a Lányi-Vörös-féle rendeletnek. T. ház! Ez igen érdekes dolog. A sajtóban egyszerre csak megjelenik egy közlemény, hogy a Lányi-Vörös-féle rendeletet a kormány visszavonta. Az ország fellélegzik, mert hiszen ezt a