Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

86 30. országos ülés 1906 Julius 17-én, kedden. de különösen nélkülözi ez az eljárás a régi becsü­letes, egyszerű sajtóeljárasnak azt a garancziáját, hogy csak a sajtóügyi vizsgálóbíróhoz lehetett fordulni a régi sajtóeljárás szerint, ma pedig lehet bármiféle vizsgálóbiróhoz fordulni, a mi a szabad­ságnak garancziáját szintén gyengíti és elenyész­te ti. Általában az a bűnvádi perrendtartás, a melyet annak idejében a t. igazságügyminiszter ur menthető tévedésből, a melynek sokan voltak áldozatai, oly nagy ünnepléssel fogadott, azt a csodálatos dolgot művelte, hogy liberális álarczban a leggyalázatosabb orvtámadást intézte a sajtó­szabadság ellen, mert a régi sajtóeljárás szerint megvolt az esküdtszék garancziája a sajtó számára az egész vonalon, a sajtó által elkövetett minden deliktumra vonatkozólag, és az uj, modern bűnvádi perrendtartás, az ünnepelt, az életbeléptetési tör­vényben, a mely követte, először a hatáskör tekintetében intézett támadást a sajtó ellen, a mikor bizonyos sajtódeliktumokat kivett az esküdt­széki hatáskör alól. De ez még nem lett volna olyan veszedelmes. Hanem a régi sajtóeljárásnak a nem modernnek, volt egy fénylő pontja, a mely ugy szólt: a vádlott szabadon jelenik meg. A régi sajtóeljárásnak ez a pontja kizárta azt, hogy elő­zetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot lehes­sen saj tó vétség esetén bárki ellen alkalmazásba venni. A régi sajtóeljárás szerint a vádlottnak szabadon kellett megjelennie a szabad polgárokból alakult esküdtszék előtt. Az uj, a modern bűnvádi jjerrendtartás a sajtóeljárást egyszerűen beolvasz­totta a közönséges deliktumokra szabott bűnvádi joerrendtartásba. Észre sem vették akkor, hogy feladták a régi sajtójog nagy garancziáját, hogy sajtóügyekben letartóztatni és vizsgálati fogságba helyezni nem szabad. Lehet, hogy azt hitték, hogy ily esetek nem fordulnak elő. Utalok a közelmúlt eseményeire, hogy egy jelentéktelen sajtóügyben, a mely az esküdtek verdiktje szerint felmentéssel végződött, a vádlottak hosszú ideig előzetes letar­tóztatásban, vizsgálati fogságban voltak. Bródy Ernő: Védője is! Vázsonyi Vilmos: Rövid ideig a védője is; de ez már a védelem szabadságát illeti. Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy immár meg van a preczedens, hogy a modern bűnvádi per­rendtartás uralma alatt sajtóügyben előzetes le­tartóztatás és vizsgálati fogság alkalmaztatott. Ennek a fele sem tréfa, mert a lefolyt darabont­korszak tervei közt szerepelt, és ha közbe nem jön a békekötés, meg is valósult volna az egyes lapok különösen veszedelmesnek tartott czikk­irói ellen az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságba helyezés alkalmazásba vétele. Erre ez az igen modern bűnvádi perrendtartás nagyon kitűnő alkalmat ad, mert hiszen a bűnvádi per­rendtartás 141. §-ának ötödik pontját kell csak alkalmazásba venni, hogy azon terhelt, a ki ujabb vétséget követ el, előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezhető legyen. Tehát csak kétszer egymásután kellett annak a czikkeit előzetesen lefoglalni, a ki elég vigyázatlan volt, hogy a maga jelzését, vagy a maga nevét a czikk mellett kitette, és akkor, ha arra utazott az éjjeli ügyészség és éjjeli vizsgálóbiróság, kétszer vagy többször egymásután lefoglalták a czikket, és mihelyest a szerzői kérdés tisztázva volt, a 141. §. ötödik pontja alapján az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság ki lett volna mondható. Azok, a kik a sajtó terén működnek, nagyon jól tudják, hogy a többszöri lefoglalások, külö­nösen az utolsó hónapban, márcziusban, rend­kívüli gyakoriak voltak, és világosan azzal a tendencziával foganatosíttattak a darabont-kor­szak alatt, hogy a sajtószabadság és a sajtójog­nak nagyobb dicsőségére a 141. §-nak ötödik pontja alkalmazásba vétessék. T. ház ! Azért hozom fel ezeket a körülmé­nyeket, hogy megvilágítsam, hogy az ügyészség­nek jelenlegi állása melleit, a birói függetlenség­nek, ás különösen a vizsgálóbírói függetlenségnek jelenlegi nyomorúságos állapota mellett, mikor a vizsgálóbírónak kirendelése az igazságügyminisz­tertől függ, a bírónak előléptetése pedig az auto­matikus előléptetés és a kötelező jelölés híján, pusztán a miniszteri tetszéstől és nemtetszéstől függ — a jelenlegi viszonyok közt nekem hiába áll elő bárki a sajtószabadság terén azzal, hogy kérem, itt a birói határozat a szabadságnak és jognak a garancziája. Ilyen rendelkezések mellett, ilyen ügyészi függetlenség, ilyen birói független­ség mellett, ilyen bűnvádi perrendtartással és az államrezonnak mindenkori kihegyezésével és külön rendelkezéseknek tetszés szerint való kiadásával én a birói határozatban és ebben az ügyészi füg­getlenségben semmiféle garancziát nem látok, hanem intézményes garancziákat követelek, a melyek a mindenkori kormányoknak tetszésétől és szeszélyétől függetlenül, az inkviziczionális kamarát ezen a téren is eltörlik és az inkviziczió eszközeit mindörökre összetörik. (Élénk helyeslés a középen és bilfelől.) Mezőfi Vilmos: Uj törvény kell! Vázsonyi Vilmos: T. ház! Ezzel azonban egyáltalában nincs kimerítve a botlásoknak az a sorozata, a melyeket igen rövid idő alatt az igazságügyi kormány elkövetett. A közvélemény oda terelődött, hogy pusztán a »Világszab adság« lefoglalásáról beszéltünk, pusztán a »Világszabad­ság« lefoglalását tárgyalta a ház és tárgyalta a sajtó, pedig közben egy sokkal nagyobb sérelem esett meg egy rendelet kiadásával, a mely, bár a kereskedelmi miniszter rendeletének látszik, igaz­ságügyi tartalmánál fogva és mert az Igazság­ügyi Közlönyben megjelent, és mert minden két­ségen kivül csakis az igazságügy miniszter ur jogászi felvilágosításai után keletkezhetett, a mely ren­delet egyszerűen ujabb, de nem javított kiadását jelenti a Lányi-Vörös-féle rendeletnek. T. ház! Ez igen érdekes dolog. A sajtóban egyszerre csak megjelenik egy közlemény, hogy a Lányi-Vörös-féle rendeletet a kormány vissza­vonta. Az ország fellélegzik, mert hiszen ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents