Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

82 30. országos ülés 1906 Julius 17-én, kedden. nyos emelkedés észlelhető egyes uj állások szervezéséből és némely dologi kiadásokból kifolyólag. A mi a személyi létszám szaporítását illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy mindjárt a központi igazgatásnál 13 számvevőségi tisztviselővel szaporittatott a régi létszám, a minek indokát egyrészt az időközben rendkívül megszaporodott ügyeknek nagy száma, másrészt azon körülmény képezi, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-cz. értelmében bizonyos csoportba osztások váltak szükségessé, ugy hogy ezen okból ugy a csoportfőnökök, mint a számtanácsosok számát szaporítani kellett. Továbbá a törvényszékek és járásbíróságok rovatánál 35 uj birói állás szerveztetik, de ezzel szemben megszüntettetik 44 albirói állás; szerveztetik 21 uj telekkönyvvezetői állás, de ezzel szemben megszüntettetik 26 segédtelekkönyvvezetői állás. Erre vonatkozólag a pénzügyi bizottság nevében van szerencsém előterjeszteni, miszerint a pénzügyi bizottság helyesléssel fogadja az igazságügyminiszter ur azon szándékát, hogy a csekélyebb javadalmazásu állások csökkentésével inkább kevesebb számú, de jobban dotált tisztviselőknek alkalmazását kívánja lehetővé tenni. Továbbá a központi igazgatásnál még 16 írnokkal szaporittatott a létszám, a mit az tett szükségessé.hogyaz ügyek nagy mérvben felszaporodtak. A kir. ügyészségeknél két uj állás szerveztetett, ezzel szemben azonban megszüntettetett négy alügyészi állás, ugyanabból az elvből kifolyólag^ a melyet az imént voltam bátor említeni. Némi csekélyebb személyszaporitás mutatkozik azután a fegyintézeteknél, különösen annál fogva, hogy először szüksége mutatkozott a tanerők alkalmazásának abból a czélból, hogy a fegyintézetekben letartóztatott egyének bizonyos iparágakat annyira elsajátíthassanak, hogy azután büntetésük kiállása után a társadalomban mint hasznos állampolgárok szerepelhessenek, és magukat fentarthassák. Főképen ezekben összpontosulnak azok az emelkedések, a melyek személyi járandóságok czimén szerepelnek. A dologi kiadásoknál a legnagyobb összeget teszik ki a mária-nosztrai fegyintézetnél részint útépítésre, részint pedig 140 katasztrális hold birtok megvételére felvett összegek, összesen 81.000 korona. A birtok megvásárlását az tette szükségessé, hogy a fegyintézetben letartóztatottak ott gazdasági munkával foglalkozhassanak. Általában véve a pénzügyi bizottság a költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. Azokból az okokból, a melyeket felhozni bátor voltam, a részletekre bebocsátkozni nem találtam szükségesnek, sem czélszerűnek. Az igazságügyminiszter ur múltja, mindegyikünk által ismert fényes tehetsége elegendő garancziát nyújt arra nézve, hogy ő abban az állásban, a melyre az ország és a király bizalma helyezte, meg fogja valósítani azokat a reményeket, a melyeket hozzá ugy a képviselőház, mint az ország fűz. Vagyok bátor a pénzügyi bizottság megbízásából javasolni a t. háznak, hogy az igazságügyi költségvetést elfogadni és az igazságügyminiszter ur által beterjesztett kétrendbeli jelentést tudomásul venni méltóztassanak. Az egyik jelentés szól az 1904 : XII. t.-cz. alapján foganatosított beruházásokról, t. i. hogy mely beruházások eszközöltettek 1904—1905-ben és melyeket eszközölnek 1906-ban ; a másik jelentés pedig arról szól, hogy az igazságügyminiszteriumban micsoda bírák és ügyészek és minő díjazások mellett vannak alkalmazva. Mind a két jelentés megfelelő a törvény követelményeinek és azért azok tudomásul vételét kérem. Ráth Endre jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos : T. képviselőház ! Szeretném ugy kezdem, a mint a t. igazságügyminiszter ur annak idején a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény tárgyalásánál kezdette beszédét, mondván akkor, hogy szeretett volna ünneplő ruhát ölteni. Az ünneplés hangjaival szerettem volna én is megkezdeni beszédemet akkor, a midőn az uj korszak alapköveinek lerakásánál a legnagyobb feladat az igazságügyi kormányra háramlik, de ki kell jelentenem, hogy az ünneplő ruha felöltésének szándékától el kell állanom, és az ünneplés hangjától is tartózkodnom kell, mert azok a jelenségek, a melyek épen az igazságügy terén igen rövid idő alatt merültek fel, a legkevésbbé sem biztatók a jövendőre nézve. A mélyen t. igazságügyminiszter ur szereplését a sajtójog terén kezdette meg ; én kizárólag ezen a téren való szereplésével kívánok foglalkozni és nem akarok az igazságügyi tárcza többi részeire kitérni. Az igazságügyminiszter urnak e téren való szereplését, azt hiszem, a legnagyobb jóindulattal sem lehet sem szerencsésnek, sem a demokratikus és a szabadelvű hagyományokban gyökerezőnek, sem azon párt múltjában gyökerezőnek mondani, a mely pártnak a t. igazságügyminiszter ur tagja. Csak nagyon röviden akarok visszatérni arra a tárgyra, a mely egy interpelláczió keretében és alkalmából intéztetett el ; nagyon röviden akarok visszatérni azon álláspontnak megvilágitására, s azon álláspont helytelenségének taglalására, a melyet a t. igazságügyminiszter ur az előzetes lefoglalás kérdésében — a helyes szót fogom használni, hogy baj ne legyen, nem pedig az »előzetes elkobzás« kifejezést — kifejtett. Azt mondotta a t. igazságügyminiszter ur, hogy az éjjeli ügyész intézményét az ő kormánya, illetve az ő ügyészei nem fogják instituálni, azonban az ő ügyészei éjjel és nappal őrködni fognak a törvények megtartása felett. A mint" t. ház, szőrszálhasogatás nélkül nagyon kevés különbséget találok az előzetes lefoglalás és az előzetes elkobzás között, — legfeljebb a katheder-jogászokat érdekelheti, a kik terminus technikusokkal bíbelődnek — épen ugy nagyon kevés különbséget találok az »éjjeli ügyész« és az »éjjel-nappal a törvények megtartása felett őrködő ügyész« közt.