Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-29

58 29. országos ülés 1906 Julius 16-án, hétfőn. Ráth Endre jegyző (olvassa): Eendkivüli kiadások. Beruházások, Állami elemi iskolák építkezéseire az 1905. évre az 50.000 K-ból tényleg igénybe vett 45.337 K 32 f figyelembe vételével a folyó évben 154.613 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaz tátik. Ráth Endre jegyző (olvassa): Felső nép- és polgári iskolák. Rendes kiadások,: XXI. fejezet, 24. czim. Eendkivüli kiadások. Átmeneti kiadá­sok: XII. fejezet, 11. czim. Beruházások: VII. fejezet, 11. czim. Rendes bevételek VIII. feje­zet, 18. czim. Ballagi Aladár; T. ház! Elnök: Kérem, tessék megvárni, mig fel­szólítják a képviselő urat, Ráth Endre jegyző (olvassa): Kiadás. Ren­des kiadások. Személyi járandóságok 3,061.346 K. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Ballagi Aladár: A dologi kiadásokhoz óhaj­tok szólni. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a tételt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Do­logi kiadások állami és községi felső nép- ós polgári iskolák részére 249.000 K. Ballagi Aladár! Ballagi Aladár: T. képviselőház! Itt e tételnél helyénvalónak látom felhívni a t. köz­oktatásügyi miniszter urnak figyelmét a polgári iskolák ezictőszerinti fonák állapotára és helyzetére. A polgári iskolák jelenleg hat osztályúak, ós mivel semmire a világon nem kéjjesitenek, tisztán csak a miveltség emelésére szolgáló inté­zetek, de képesítési joggal nem birnak, ennélfogva felsőbb osztályaikban teljesen elnéptelenednek. Több, mint 10 esztendő óta foglalkoznak már szakemberek a jjolgári iskolák ezen bajá­val. Ezen 10 esztendő alatt meglehetősen meg­állapodtak már abban, hogy a feladat lenne egységes polgári iskolát teremteni, a mely hét osztályu lenne, mint hét osztályú kéj)esitési jog­gal ruháztatnék fel, még pedig a jegyzői pályára, azonkívül a vasúti, a posta-távirdai, az erdészeti és egyéb efféle gyakorlati szakokra. Ezt a mozgalmat jól ismerem és igen helyénvalónak találom, kü­lönösen két okból. Az egyik ok az, hogy ha ez a mozgalom czólt ér, abban az esetben igen nagy mértékben lenne segítve a gimnáziumok túlnépe­sedésén, mert jó csomó olyan ifjú, a ki eddigelé a gimnáziumokba járt, a különböző helyeken elszórt polgári iskolákba menne. A másik, még fontosabb ok az, hogy ezen intézkedés által okvetlenül emelkednék a gimnáziumok szinvonala, mert ezidőszerint, ha egy tanuló a gimnáziumok­ban gyengébb, ott az érettségi vizsgán rendesen azzal csúsztatják át: jó lesz, teszem azt, j)os­tásnak, vagy egyéb efféle gyakorlati pályát jelölnek meg. Igen gyakran ez a biztatás, illetőleg ez a feltevés, hogy gyakorlati pályára menő ember lesz belőle, nem válik be, de tényleg igen gyak­ran használják. Tényleg ezen polgári iskolák, ha hét osz­tályura egységesittetnének, még pedig a jelenlegi tanszemélyzetnek minden kára nélkül — abban az értelemben véve ezt a kárt, hogy az úgy­nevezett alsó- és felső-képesítés itt nem vétetnék figyelembe, a mit mindenki tud, hogy mit jelent, s azért azt nem is akarom részletezni — ebben az esetben kétségen kivül nagy hasznára lenné­nek a magyar tanügynek. És mert ugy látom, hogy ez üdvös intézkedés lenne, bátor vagyok a közoktatási miniszter urnak a figyelmét felhívni, hogy lehetőleg gondoskodjék arról, hogy már a jövő budgetben ez iránt némi lépések történje­nek, s így végre-valahára ténynyó váljék az egy­séges hét osztályu polgári iskola. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Az a kérdés, a melyre Ballagi Aladár t. barátom fel­hívta a ház és a kormány figyelmét, egyike a legfontosabb kérdéseknek a közoktatásügyi re­form egész területén, és én mindjárt hivatalba lépésem után foglalkoztam azzal az anyaggal, a melyet eddig ott felhalmoztak és én nem is engedem a kérdést elaludni. (Helyeslés.) Hogy vájjon már a legközelebbi költség­vetés keretében lehetek-e abban a helyzetben, hogy a polgári iskolának tényleges reformját kidomborító tétel a költségvetésben helyt foglal­jon, erre nézve Ígéretet a t. háznak nem tehetek. Méltóztatik tudni, hogy számviteli törvényünk ér­telmében a költségvetés benyújtásának oly időben kell történnie, hogy az egyes minisztériumokban már most kell a jövő évi költségvetést össze­állítani, ugy hogy megvallom, nem is volt fizi­kai erőm arra, hogy a kérdéseknek azt a kom­plexumát, a mely ezzel a különleges reformmal összefügg, kellőképen keresztültanulmányozzam és hogy magamnak végleges véleményt alkot­hassak, mert ez összefügg a középiskola egész reformjának nagy kérdésével, a melyet in totó magamévá akarok tenni, fel akarok karolni. De annyit az igen t. barátom és azok meg­nyugtatására, a kik az ügy iránt érdeklődnek, mondhatok, hogy időt nem veszítve, foglalkozni akarok ezzel a kérdéssel, hogy azt a hazai műveltség és különösen a reális pályák felé való törekvés elősegítésének irányában megmozdítsam. (Általános lielyeslés.) Elnök: Kíván még valaki e tételhez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tételt, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, hatá­rozatként kijelentem, hogy a ház a tételt .meg­szavazza. Ráth Endre jegyző (olvassa): 3. rov. Buda­pest székesfőváros községi polgári iskoláinak segélyezéseire 20.000 K.

Next

/
Thumbnails
Contents