Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-29

06 Julius 16-án, hétfőn. 40 29. országos ülés 19\ A mi a felső oktatást illeti, már ebben a tekintetben, különösen a jogi képzésre nézve, azt tartanám fontosnak, hogy a jogi oktatás terén ügy éljenek arra, hogy a jogász ifjak megtanulják a tiszta, tősgyökeres, félre nem magyarázható jogi kifejezéseket, mert az az átabotaság, a mely nálunk, jogász nemzetnél ma fennáll, igazán mondhatom, ritkitja párját! Általában tehát az egész vonalon az intenziv oktatás volna szükséges. Igaz, hogy ez benne van a törvényben, a tantervben is. Csakhogy, t. ház, könnyű ezt kimondani, de nagyon nehéz végrehajtani, nagyon nehéz ám e szerint tanítani. Ehhez hatalmas, szakértő vezetés szükséges ! És itt kitérek Lázár Pál képviselő ur beszédére. Igenis a tankönyvnél vigyázni kell arra, hogy a terjedelmesebbeket kerüljük, hanem minél rövidebb és érthetőbb jó tankönjrveket adjunk a tanulók kezébe. Ez a tanárt azután kényszeriti a beható munkálkodásra, a tanitásra is. Szükségesnek találom azután, hogy nagyobb súlyt fektessünk a filozófiai oktatásra, mert e tekintetben is hiányok vannak. (Helyeslés.) A mi az egyes tárgyakat illeti, bátorkodom kitérni a testgyakorlásra, és kérem a t. miniszter urat, tegye ezt megfontolás tárgyává, hogy a testgyakorlást is intenzivebben tanítsák, és arra az eddiginél nagyobb súlyt fektessenek; mert ma bizony kissé el van hanyagolva. Többször megfigyeltem és láttam, hogy egyes iskolák ban, mint pl. az elemi iskolákban, a testgyakorlás tanitása nem megfelelő. A középiskolákban jobb, de én keresztülvinném még az egyetemen is. Az az egyetemi tanuló is tanuljon testgyakorlást, mert csak ugy lehetséges, hogy a szellemi és a testi nevelés egymással egyensúlyban maradjon. Mindennek a megvalósítása nem járna nagyobb nehézségekkel. Ne tegyünk különbséget tornatanár s más között. A tornatanár is végezzen egyetemet! Ugyancsak bátorkodom felhívni az igen t. kultuszminiszter ur nagybecsű figyelmét a zeneakadémiákra. Nagyon hiányos a magyar zenének a kultiválása. Tapasztalni lehet ezt az egész vonalon. Egy hang : Van czigány ! Vizy Ferencz: Nem czigányra van szükség, bár azok is nagy szolgálatokat tesznek a magyar zenének, — hiába kicsinylik — hanem szükség van rendszeres és öntudatos magyar nemzeti zeneoktatásra. A magyar zenének oly gazdag kincsei vannak, hogy e tekintetben versenyezhet bármely nemzet zenekincseivel. Azonban el van hanyagolva. A ki emlékszik a 40-es évekre, az a mellett tanuskodhatik, a mit határozottan állítok, hogy t. i. a 40-es években a magyar zene hatalmas lendületet nyert. így tartott ez a 60-as évekig, a mikor boldogult Liszt Ferencz ezt az egész fejlődést tönkretette azzal, hogy behozta a wagnerizmust s a Magyar Nemzeti Zeneakadémiára az idegen zenészeket, a kik azután tanulóikat nemzetközi irányban képezték. Ennek következménye lett azután, hogy a magyar zeneoktatás hanyatlásnak indult. A magyar Rapszódiát ugyan neki köszönjük, de ez is tele van nemzetköziséggel. Ugyancsak figyelmébe ajánlom a miniszter urnak a kassai tanítóképzőt, a melyre a költségvetésben 8000 K van felvéve. Kevésnek tartom ezt azon kulturális hivatásnál fogva, a melyet ez a tanítóképző a felvidéken betölt. Kérem a miniszter urat, hogy a jövő évi költségvetésben erről a tanítóképzőről bővebben gondoskodjék. Vagy méltóztassék azt államosítani, vagy legalább is 20.000 K-t felvenni ezen tanítóképző javára az 1907-iki költségvetésbe. A mi a fizetéseket illeti, melyek a Széli-féle javaslat alapján rendeztetnek, midőn azok bírálatába bocsátkozom, elsősorban kiemelem, hogy két nagyon eltérő fizetési osztályt találok. Az egyik osztály a néptanítóknak véghetetlen csekély fizetése. Mig látjuk, hogy az állami tisztviselők minimális fizetése 1600 K, addig a szegény tanítók 600 K-ból kénytelenek tengődni, ha ugyan megkajiják ezt az összeget, mert még erről sem történt kellő gondoskodás, örömmel hallottam e tekintetben a kultuszminiszter ur nyilatkozatát, hogy a tanítók fizetésének rendezése különös gondozása tárgyát képezendi. A középiskolai tanárokra nézve azonban aggályaim vannak, mert a középiskolai tanárokat, a Széli-féle javaslat szerint, ki kellene venni a rangosztályokból és alapfizetésüket 2600 K-ban kellene megállapítani, a mihez öt korpótlék járulna per 600 K-val. így ez a költségvetési állapothoz képest kielégítőbb megoldást találhatna. Mert még nagyobbá teszi e különbséget az is, hogy ki van mondva abban a javaslatban, hogy ha az illető a VII. osztálynak megfelelő fizetést korpótlékja révén eléri, akkor e szerint változik lakáspénze is. Ki van mondva ugyanott az is, hogy a tanárok 10%-a az igazgatói czimet és jelleget kapja, és pedig 800 K dotáczióval. Ezeknél fogva azt vagyok bátor kérdezni az igen t. közoktatásügyi miniszter úrtól, hogy e tekintetben milyen az álláspontja ós a jövő évi költségvetésben e tekintetben hogyan méltóztatik majd intézkedni % Szándékozik-e a középiskolai igazgatóknak nemcsak a főigazgatói czimet, de a jelleget is megadni ? Szentül meg vagyok győződve, t. há:Z, arról, hogy Magyarországnak csak egy igazi kincse lehet, és ez nem más, mint a magyar nemzeti nevelés és tanítás. Ez legyen a hitvallása ! A költségvetést, minthogy az igen t. kormány iránt bizalommal viseltetem, elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Rendes kiadások összege 1,206.879 K. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A külföldi tudománvos mozgalmakban való részvétel költségeire 8000 K.