Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-29

29. országos ülés 1006 Julius 16-án, hétfőn. 33 T. ház ! Azt mondtam, hogy nem vagyok képes, nem akarom, nem birom megszavazni a kultuszminiszter ur költségvetését. Hát igen, én megszavazom, sőt megszavazok 8, 10, sőt 20 millió többletet, de térjen vissza arra a kultúrpolitikára, a melyet b. Eötvös Józesf tűzött maga elé. ö volt az 1868-iki iskolai törvény megteremtője és ő volt megteremtője azon szakasznak a nemzetiségi törvényben, a mely biztositotta a különféle nem magyarajku fajok kultúrai életét. íme, itt vannak a nemzetiségi törvény 17., 18. és 19. szakaszai. E törvény szentesítve van, ma is érvényben van és mit mondanak ezek a szakaszok ? (Olvassa.) »17. §. A közoktatás sikere a közművelődés és köz jólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja lévén, köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együttélő polgárai az általuk lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. 18. §. Azon területeken létező, vagy felállitandó állami közép- és felső tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állitandók. 19. §. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar ; azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalma számára, a mennyiben még nem állittattak, tanszékek állittatnak>>. Hol vagyunk manapság ettől ? Hiszen a t. kultuszminiszter ur állami népiskolát akar felállatani és nem teljesiti kívánságainkat azon egyház autonómiája terén, a mely egyház pedig segitett egy évezreden át fentartani Magyarország önállóságát és függetlenségét. Volt nekem alkalmam ugy Bánffy Dezsőnek, mint még előbb Tisza Kálmánnak mondani, hogy a szerb autonómiának egész kérdése abban áll, hogy legyen egyenlő a helyzetünk például a magyar kálvinisták, a magyar protestánsok helyzetével, és akkor az egész kérdés meg van oldva. Tisza Kálmán azt mondta : az egészen más, »das ist ganz was Anderes«. így hát nem akarnak minket egyenlősiteni a többi felekezetekkel. Miért, t. ház ? Azért, mert ellenséges indulattal viseltetnek irántunk. T. ház ! Magyarországnak azon nagy állami érdeke, azon fontos politikai czélja, hogy szerepet játszszon az európai államok között, csak akkor valósulhat meg, ha a balkán-félszigeti népekkel bizonyos barátságos viszonyban van. Ennek pedig nem feltétele a nyelvi téTen való egységesités, hanem, inkább az, ha Magyarországon olyan kultúrpolitikát követnek, hogy ápolják a különböző népfajok kultúráját és lehetővé teszik, hogy Magyarország minden népfaja az iskolákban és általában a közművelődésben, és a középiskolai oktatásban is saját nyelvét tudja használni; akkor lesz Magyarországnak elég vonzóereje a Balkán-félsziget népeire. A nyelvi egységesítéssel soha czélt nem érnek. Es miután ugy veszem ki a kultuszminiszter ur költségvetéséből, hogy ő csak állami népiskoláKÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. II, KÖTET. kat akar és általában olyan irányt követ, a mely a nem magyarajku népfajok ellen van irányozva, nem fogadhatom el ezen költségvetést. Raisz Aladár jegyző : Lázár Pál! Lázár Pál : T. ház ! Minthogy nem akarok az egyes tételeknél külön-külön felszólalni, s miután a házban különben is szokásban volt, hogy minden tárcza tárgyalásánál egy általános vita előzi meg a tételenként való tárgyalást, igy a tárcza keretén belül mozogva, engedelmet kérek, hogy általánosságban szólhassak a kultuszbudgethez. Elnök : Az első tételnél nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur másról beszéljen, mint a mi a tételben foglaltatik, (Ellenmondások.) de a ház megengedheti. Kérem a házat, méltóztassék ebbe belenyugodni. Zboray Miklós: Eddig más volt a gyakorlat. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Van preczedens arra nézve, hogy felszólaltak általánosságban és arra is, hogy nem szólaltak fel. Az én felfogásom szerint házszabályellenes más tárgyról szólni, mint a mely tanácskozásra ki van tűzve. Ennélfogva el nem fogadhatok a magam részéről olyan gyakorlatot, a mely a házszabályokba ütközik, és igy ha a képviselő ur azt akarja, hogy más tárgyról is szólhasson, tessék erre a képviselőháztól engedélyt kérni. Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatnak megengedni a képviselő urnak, hogy ő necsak ehhez a tételhez szólhasson, hanem általánosságban a kultuszbudgetre vonatkozólag észrevételeit megtehesse ? (Igen!) A ház az engedélyt megadja. Lázár Pál : T. képviselőház ' Az előttem szólott igen t. képviselő ur azt állította, hogy az államnyelv nem európai fogalom. Ha elmegyünk úgymond, Francziaországba, s ott azt mondjuk, hogy az államnyelv a franczia, vagy Angliába, s azt mondjuk, hogy az államnyelv az angol, vagy Németországba, hogy ott az állam nyelve a német, nem fogják megérteni, hogy mit akarunk ezzel mondani. Teljesen osztom e tekintetben a véleményét, mert magam is azt tartom, hogy nem fogják megérteni, hogy akadhasson ember Francziaországban, Angliában vagy Németországban, a ki ilyen magától értetődő dolgot kérdezhet. Magyarországon is természetesen az államnyelv magyar, de azért nem csodálkozom, hogy az előttem szólott t. képviselő ur evvel nincsen egészen tisztában. A t. képviselő ur megszokta, hogy mindig Ausztria felé kacsintgat, már pedig ott tényleg nincsen államnyelv, mert Ausztria tudvalevőleg mindenféle állam összekovácsolt konglomerátuma. Ott csakugyan nem lehet mondani, hogy ez vagy az az államnyelv, azonban közöttünk nem lehet kétség az iránt, hogy Magyarországon az államnyelv a magyar. (Elénk helyeslés.) Kifogásolta az előttem szólott képviselő ur, hogy a költségvetésben a népiskolák számára nagy összeg van felvéve. Hát én szeretném, hogy sokkal nagyobb összeg vétessék fel. Kérem is a kultuszminiszter urat, hogy rendeztessék végre a nép5