Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-29

29. országos ülés 1006 Julius 16-án, hétfőn. 33 T. ház ! Azt mondtam, hogy nem vagyok ké­pes, nem akarom, nem birom megszavazni a kul­tuszminiszter ur költségvetését. Hát igen, én megszavazom, sőt megszavazok 8, 10, sőt 20 millió többletet, de térjen vissza arra a kultúrpolitikára, a melyet b. Eötvös Józesf tűzött maga elé. ö volt az 1868-iki iskolai törvény megteremtője és ő volt megteremtője azon szakasznak a nemzetiségi tör­vényben, a mely biztositotta a különféle nem magyarajku fajok kultúrai életét. íme, itt van­nak a nemzetiségi törvény 17., 18. és 19. szakaszai. E törvény szentesítve van, ma is érvényben van és mit mondanak ezek a szakaszok ? (Olvassa.) »17. §. A közoktatás sikere a közművelődés és köz jólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja lévén, köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bár­mely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt­élő polgárai az általuk lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen ad­dig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. 18. §. Azon területeken létező, vagy felálli­tandó állami közép- és felső tanodákban, a melye­ken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állitandók. 19. §. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar ; azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalma számára, a mennyiben még nem állittattak, tanszékek állittatnak>>. Hol vagyunk manapság ettől ? Hiszen a t. kultuszminiszter ur állami népiskolát akar fel­állatani és nem teljesiti kívánságainkat azon egyház autonómiája terén, a mely egyház pedig segitett egy évezreden át fentartani Magyarország önállóságát és függetlenségét. Volt nekem alkal­mam ugy Bánffy Dezsőnek, mint még előbb Tisza Kálmánnak mondani, hogy a szerb autonómiának egész kérdése abban áll, hogy legyen egyenlő a helyzetünk például a magyar kálvinisták, a magyar protestánsok helyzetével, és akkor az egész kérdés meg van oldva. Tisza Kálmán azt mondta : az egészen más, »das ist ganz was Anderes«. így hát nem akarnak minket egyenlősiteni a többi fele­kezetekkel. Miért, t. ház ? Azért, mert ellenséges indulattal viseltetnek irántunk. T. ház ! Magyarországnak azon nagy állami érdeke, azon fontos politikai czélja, hogy szerepet játszszon az európai államok között, csak akkor valósulhat meg, ha a balkán-félszigeti népekkel bizonyos barátságos viszonyban van. Ennek pedig nem feltétele a nyelvi téTen való egységesités, hanem, inkább az, ha Magyarországon olyan kultúr­politikát követnek, hogy ápolják a különböző nép­fajok kultúráját és lehetővé teszik, hogy Magyar­ország minden népfaja az iskolákban és általában a közművelődésben, és a középiskolai oktatásban is saját nyelvét tudja használni; akkor lesz Magyar­országnak elég vonzóereje a Balkán-félsziget né­peire. A nyelvi egységesítéssel soha czélt nem érnek. Es miután ugy veszem ki a kultuszminiszter ur költségvetéséből, hogy ő csak állami népiskolá­KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. II, KÖTET. kat akar és általában olyan irányt követ, a mely a nem magyarajku népfajok ellen van irányozva, nem fogadhatom el ezen költségvetést. Raisz Aladár jegyző : Lázár Pál! Lázár Pál : T. ház ! Minthogy nem akarok az egyes tételeknél külön-külön felszólalni, s miután a házban különben is szokásban volt, hogy minden tárcza tárgyalásánál egy általános vita előzi meg a tételenként való tárgyalást, igy a tárcza keretén belül mozogva, engedelmet kérek, hogy általános­ságban szólhassak a kultuszbudgethez. Elnök : Az első tételnél nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur másról beszéljen, mint a mi a tételben foglaltatik, (Ellenmondások.) de a ház megengedheti. Kérem a házat, méltóztassék ebbe bele­nyugodni. Zboray Miklós: Eddig más volt a gyakorlat. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Van preczedens arra nézve, hogy fel­szólaltak általánosságban és arra is, hogy nem szólaltak fel. Az én felfogásom szerint házszabály­ellenes más tárgyról szólni, mint a mely tanács­kozásra ki van tűzve. Ennélfogva el nem fogad­hatok a magam részéről olyan gyakorlatot, a mely a házszabályokba ütközik, és igy ha a képviselő ur azt akarja, hogy más tárgyról is szólhasson, tessék erre a képviselőháztól engedélyt kérni. Fel­teszem tehát a kérdést. Méltóztatnak megengedni a képviselő urnak, hogy ő necsak ehhez a tételhez szólhasson, hanem általánosságban a kultusz­budgetre vonatkozólag észrevételeit megtehesse ? (Igen!) A ház az engedélyt megadja. Lázár Pál : T. képviselőház ' Az előttem szó­lott igen t. képviselő ur azt állította, hogy az államnyelv nem európai fogalom. Ha elmegyünk úgymond, Francziaországba, s ott azt mondjuk, hogy az államnyelv a franczia, vagy Angliába, s azt mondjuk, hogy az államnyelv az angol, vagy Németországba, hogy ott az állam nyelve a német, nem fogják megérteni, hogy mit akarunk ezzel mondani. Teljesen osztom e tekintetben a véle­ményét, mert magam is azt tartom, hogy nem fogják megérteni, hogy akadhasson ember Fran­cziaországban, Angliában vagy Németországban, a ki ilyen magától értetődő dolgot kérdezhet. Magyarországon is természetesen az államnyelv magyar, de azért nem csodálkozom, hogy az előt­tem szólott t. képviselő ur evvel nincsen egészen tisztában. A t. képviselő ur megszokta, hogy min­dig Ausztria felé kacsintgat, már pedig ott tény­leg nincsen államnyelv, mert Ausztria tudvalevő­leg mindenféle állam összekovácsolt konglomerá­tuma. Ott csakugyan nem lehet mondani, hogy ez vagy az az államnyelv, azonban közöttünk nem lehet kétség az iránt, hogy Magyarországon az államnyelv a magyar. (Elénk helyeslés.) Kifogásolta az előttem szólott képviselő ur, hogy a költségvetésben a népiskolák számára nagy összeg van felvéve. Hát én szeretném, hogy sokkal nagyobb összeg vétessék fel. Kérem is a kultusz­miniszter urat, hogy rendeztessék végre a nép­5

Next

/
Thumbnails
Contents