Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-38

38. országos ülés 1906 Julius 26-án, csütörtökön. 349 kérvényi, hanem az igazságügyi bizottságnak adassék ki tárgyalás és javaslattétel végett. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni % (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimon­dom. Bemutatom Abauj-Torda, Hajdú és Ung vár­megyék feliratait a vármegyei önkormányzatot védő törvény alkotása iránt; Hajdú vármegye közönségének három rend­beli feliratát a Fejérváry-kormány vád alá he­lyezése, az országgyűlés feloszlatásának módozatait pontosan megállapító törvény megalkotása és a nemzetiségi izgatások megfékezése tárgyában; Komárom vármegye közönségének feliratát az iránt, hogy szolgálaton kivül a katonaság a fegyverviseléstől eltiltassék; a ziroz-bakony-magyarszombathelyi tanítói körnek Darányi Ferencz és a felső-hevesi tanitói körnek Beniczky Elemér képviselő utján beadott kérvényét fizetésüknek az állami tanitókéval való egyenlősítése érdekében ; az országos keresztény szövetségnek Darányi Ferencz képviselő utján beadott kérvényét a sajtó­törvény revíziója iránt. Mindezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A Fejérváry-kormány felmentésére és a We­kerle-kormány kinevezésére vonatkozó királyi le­irat, valamint az egyes miniszterek kinevezésére vonatkozó miniszterelnöki átirat a képviselőház megalakulása előtt az első ülésben felolvastatott. Akkor ezekre nézve kimondatott, hogy mivel a ház megalakulása előtt tulaj donképen határozatok nem hozhatók, ezek a képviselőház megalakulása után újból a ház elé terjesztessenek. Midőn ennek eleget teszek, azt javaslom, hogy a ház az emiitett királyi leiratot és a minisz­terelnök átiratát vegye tudomásul azzal, hogy a ház e határozata a Fejérváry-kormány vád alá helyezését kérő feliratok elintézésének nem pre­judikálhat. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javas­latomat elfogadni ? (Igen !) Akkor ezt elfogadott­nak jelentem ki. Ugyancsak a képviselőház megalakulása előtt az első ülésben felolvastatott a miniszterelnök át­irata, melylyel megküldötte azt a felbontatlan királyi leiratot, mely a múlt országgyűlésnek az 1906. évi február hó 19-én történt feloszlatására vonatkozik. Erre vonatkozólag a ház kimondotta, hogy az a képviselőház megalakulása után újból előterjesztessék. Javaslom, hogy az első ülésben e tárgygyal kapcsolatosan tett és jegyzőkönyvbe foglalt elnöki kijelentésnek megfelelőleg mondja ki a képviselő­ház, hogy: A múlt országgyűlésen a képviselőház elnöke nem mutathatta be és nem hirdethette ki azt a legfelsőbb leiratot, a mely a képviselőház felosz­latását tartalmazta, mert ennek átadását'a minisz­teri felelősség körén kivül álló tényezőre, mely a felségjogok gyakorlására törvényesen befolyást gyakorolni nem jogosult, bizta az akkori kor­mány, ugy hogy e leirat bejelentésének alakiságai­ban is eleve hiányzott a biztosíték az iránt, hogy Ö felségének szent és sérthetetlen személye és az alkotmánynak sérthetetlensége fenyegetve nem lesznek. A bekövetkezett események ezen előzményt nem alkotható jogi hézag daczára a képviselőház feloszlatását bevégzett ténynyé tették, de az uj országgyűlés az 1848: IV. t.-czikkben kijelölt törvényes időben és módon össze lett hiva. E tör­vényes összehívás által a jogfolytonosság helyre­állíttatott és ezt a képviselőház határozatilag konstatálja. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy ezt a ház határozat erejére emeli. T. képviselőház! Be kell hogy jelentsem, hogy a múlt országgyűlés folyama alatt több ki­rályi leirat érkezett a képviselőházhoz, azonban ezek a leiratok az országgyűlés folytonos elnapolása következtében meghirdethetők nem voltak. Én azt hiszem, leghelyesebb lesz, ha én ezeket a királyi leiratokat most bemutatom ugy, hogy nem olva­som fel azokat egész terjedelmükben, hanem egy­szerűen jelezni fogom, hogy milyen tárgyban intéz­tetett a képviselőházhoz a királyi leirat, és akkor azután javasolni fogom, hogy miután most már az események következtében azoknak kihirdetése idejét multa, egyszerűen küldessenek meg az orszá­gos levéltárnak megőrzés végett. (Helyeslés.) Leszek bátor tehát ezeket a királyi leiratokat jelezni. 1905 október 12-én a házhoz érkezett egy 1905 augusztus 29-én kelt királyi leirat Ernuszt Kelemennek, a főrendiház alelnökének felmentése tárgyában. 1905 deczember 22-én a képviselőházhoz visszaérkezett az 1905 deczember 18-án kelt, az országgyűlés 1906 márczius l-ig való elnapolásá­ról szóló királyi leirat, mely az 1905. évi deczember 19-én tartott ülésben felolvastatott s a főrendi­házhoz átküldetett ; onnan visszaküldetvén, ennek újra való kihirdetésére a sor nem kerülhetett, mert az országgyűlés előbb f eloszlatta tott. 1905 deczember 22-én a képviselőházhoz ér­kezett az 1905 október 12-én kelt királyi leirat gr. Széchényi Sándornak a főrendiház alelnökévé történt kinevezése tárgyában. Azután 1906 február 16-án érkezett a kép­viselőházhoz b. Fejérváry Géza miniszterelnök át­irata, a melylyel az országgyűlést 1906 február 19-ére egybehívó királyi leiratot a ház elnökének megküldi. Ez a királyi leirat a 42-ik ülés jegyző­könyvének 429. tétele szerint február 19-én ki­hirdettetett és kihirdetés végett a főrendiháznak átküldetett, onnan azonban vissza nem érkezett, sem a főrendiház az országos levéltár elismervé­ny ét át nem küldötte. Ezekre nézve vagyok bátor javasolni, hogy miután ezen királyi leiratok meghirdetése, ületőleg ujabbi meghirdetése idejét multa, küldessenek át megőrzés végett az országos levéltárba. (Helyes-

Next

/
Thumbnails
Contents