Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés 1906 július 2b-én, kedden. 301 lősségre vonatik. Oroszország dumájában is az egyik határozat az volt, hogy a csendőrség függet­lenittessék a központi hatalomtól, és a polgárság­nak, mint más országban, az esküdtszéknek is adassék hely, hogy a csendőrségnek bűntett miatti felelősségre vonása esetében befolyást gyakorol­hasson a polgárok jogainak megóvása érdekében. Mert az eddigi elj hogy a sértett fél, a sértett polgár még tárgyalásra sem lett meghiva, a büntető eljárás úgyszólván tudta nélkül foganatosittatik s annak eredményéről nagyon ritka esetben kap ér­tesítést. Ez a jogbiztonság és a sértett fél jogainak meg­óvása szempontjából tarthatatlan állapot. De más­részt is nagyon enyhe és elnéző a büntető eljárás a csendőrségnél; — nem terjeszkedem ki a szolgá­lati fegyelmi eljárásra, — ezt esetekkel tudnám bebizonyitani, de nem akarom a ház türelmét sokáig igénybe venni. De épen ez felbátorítja és felbuzditja őket, hogy semminemű tekintettel ne legyenek a polgárokra. Hivatkozom azon esetre, hogy Bozsur községben a korcsmából kijöttek a csendőrök egy ingben, négy paraszt hazafelé ment, s ők karddal összevagdalták őket. Másnap az emberek feljelentést tettek, jött a biztos, kikér­dezett a terhelő tanuk közül kettőt és azt mondta, hogy nem kell több tanú, ez az ügy teljesen be van bizonyitva. De a jegyzőkönyvbe azt vette fel, hogy a panaszosoknak nincs tanuja. Egyszerre csak a járásbírósághoz czitálták a megvert embereket hivatalos rágalmazás miatt, a bíró nézi a paragra­fust, és miután az illető hatóság felmentette a csend­őröket, rásózott az emberekre egyhavi fogházat és igy ők megverve és bebörtönözve lettek. Ezeket az aktákat a felebbezés folytán beszereztük, és ha nekem nem jut eszembe, hogy megújítsam a csend­őrök ellen az eljárást, megmaradtak volna az emberek a megveretéssel és a büntetéssel, de igy azután a csendőrségnél konstatálták az okirat­hamisitást. Ezzel épen azt akarom kimutatni, hogy ha ezen eljárásnál a sértett félnek is befolyása volna, mint más modern államokban, akkor nem mernének a csendőrök és biztosok ily hamis okmá­nyokat szerkeszteni. Más esetben, a hol háromszor is szabadlábra eresztette a bíróság az embereket, ugyanezeket az embereket nyomozások czimén harmadszor is czitálták, és 14 napig tartották ott, a mint most szokás, ülve, állva, de nem szabad mozdulni, és még a tanukat is. Egy 14 éves leányt, a ki ott volt a mezőn, és maga mondta, hogy a lövéseket hallotta, de mert nem akart terhelőleg vallani, hogy ki tette a lövést, nem engedték el. Kisült, hogy az egész sanyargatás alaptalan volt, és maga az ügyészség tette át az iratokat a járásbírósághoz. En azért hoztam fel ezt, mert ezt a büntető eljárást jelenlegi állapotában nem tartom alkalmasnak a polgárok jogainak meg­óvására, hogyha a közbiztonságnak ezen első intéz­ményét sem tudjuk körülvenni garancziákkal, és biztosítani ott a polgári büntető hatóságok be­folyását. Én e tekintetben véleményt most nem mondok, hanem elvben arra kérem a t. miniszter urat, hogy midőn a csendőrségre vonatkozó büntető eljárást létesíteni fogja, legyen tekintettel •— a mint azt Bakonyi t. képviselőtársam is mondta — a modern világnak minden létező garancziájára, mely a polgárokat a jogsértésekkel és tulkapások­kal szemben megóvná. Ezt kívántam ezen tételnél elmondani. Elnök : Szólásra senki sincs följegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tétel meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a tételt megszavazza. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Honvéd-had­biróság. Rendes kiadások: XXIII. fejezet, 8. czim 272.107 K . Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Honvéd-had­biztosság. Rendes kiadások: XXIII. fejezet, 9. czim 381.695 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Honvéd-szám­ellenőrzés. Rendes kiadások : XXIII. fejezet, 10. czim 373.600 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Alapítványi helyek a közös katonai intézetekben. Rendes ki­adások :';XXIII. fejezet, 11. czim 438.782 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Nyugdijak. Rendes kidások : VI. fejezet, 13. czim. Rendes be­vételek. I. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások. 2,738.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Bevétel. Ren­des bevételek. A közös hadügyi tárcza által a had­sereg állományából a honvédséghoz áthelyezett tisztek után fizetendő téritmények 300.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavazta tik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : A tárczát ter­helő kölcsönök. Rendes kiadások: IX. fejezet, 7. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Tőke­törlesztés 225.432 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavazta tik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : 2. rovat. Ka­matok 490.651 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavazta tik. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : 3. rovat. Keze­lési és egyéb költségek 14.536 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Rendes ki­adások összege 730.619 K. Elnök: A honvédelmi minisztérium költség­vetése ezzel le van tárgyalva.

Next

/
Thumbnails
Contents