Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-35

256 35. országos ülés 1906 Julius 23-án, hétfőn. metéltet, oltványokat, szőlővesszőt, szénkéneget és szőlőkarót, a hegyvidéki és székelyföldi szegénysorsú földmivelők között pedig állatokat, vetőmagot, gazdasági gépeket stb. a jövőben is szándékozik ingyen, vagy kedvezményes áron kiosztani. (Helyeslés.) Elnök :JKérdem a t. házat, méltóztatik-e a jelentést tudomásul venni \ (Igen!) Kimondom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi, egyszersmind pedig javasolom, hogy ez a jelentés a főrendiházhoz tétessék át. (Helyeslés.) Következik most már a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének (írom. 114) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Babó Mihály előadó : T. képviselőház ! Azon nagy és életbevágó feladatok közt, a melyek a jelenlegi kormány vállaira nehezednek, az elsők közé tartoznak azok, a melyek a kereskedelejmügyi minisztérium ügy- és hatáskörébe vannak utalva, annak a minisztériumnak a körébe, a melynek tárgyalás alá vett 1906. évi költségvetését elfogadásra ajánlani bátorkodom. Midőn ezt teszem, t. képviselőház, röviden i bizonyos előterjesztéseket kell tennem. A költségvetés alaki részére vonatkozólag megjegyzem, hogy . ez a költségvetés megfelel a törvény rendelkezéseinek, a mennyiben az 1897 : XX. t.-cz. értelmében j naptári évre készíttetett. Azonkívül, megfelel azért is, mert az összehasonlítást az előirányzat és a megállapított összegek között az 1904. évvel szemben teljesiti. Ez azért bir fontossággal, mert 1905-re az államnak megállapított költségvetése nem volt. De nem volt felhatalmazási törvény sem,: a mely feljogosította volna a kormányt arra, hogy az állam bevételei és kiadásai felett rendelkezzék, a minek nemcsak közgazdasági, de politikai nagy: jelentőségét is kétségbevonni nem lehet. És épen azért, t. képviselőház, daczára annak, hogy ez a költségvetés egész esztendőre készült; a törvény rendelkezéseihez képest, azt gondolom, hogy a képviselőház a költségvetési törvény tárgyalásakor akár a pénzügyi bizottságnak valószínű. előterjesztésére, akár hivatalból határozni fog a felett, hogy miként az 1906 : II. t.-cz.-ben kimondatott, hogy az 1905-iki kiadásokra és bevételekre a felmentvényt megadottnak nem tekinti, az 1906-ik esztendőből a jelen kormány működését megelőző időre sem adatott felmentvény. Ezt a kijelentést házhatározattal meg- kell ismételni annál inkább, mert nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a zárszámadás felülbirálata alkalmával a volt alkotmányellenes, u. n. ügyvivő kormány rendelkezéseit illetőleg különleges intézkedések szüksége merül fel. Azért is megfelel a költségvetés a törvény ren-1 delkezéseinek alaki szempontból, mert az 1904 :. I. t.-czikkben a minisztériumnak adott azon felhatalmazás alapján, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének póltására 26 millió korona, évi összeg vétessék fel, ez az összeg az egyes mmisz-\ teriumok között szét lett osztva, beillesztetett mindegyiknek tárczájába, ugy hogy most mindegyiknél rögtön megállapítható, hogy a főösszegből mennyi esik arra a minisztériumra. Ezzel kapcsolatosan csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy véleményem szerint, ámbár a minisztérium fel van jogosítva az idézett törvényben arra, hogy az 1893 : IV. törvényczikk hatályát felfüggeszsze a fokozatos előléptetésre nézve mindaddig, a mig a 26 millió korona folyósittatik, különösen a IX., X. és XI. osztályba sorozott állami tisztviselőkre nézve a felfüggesztést mielőbb hatályon kivül kell helyezni, mert pótlékokkal azoknak jogosult előléptetési igényei ki nem elégíthetők. T. ház! A költségvetés érdemére vonatkozólag abból indulok ki, hogy a közgazdasági életben nincsen szünet, a nemzet mindig két irányban .mozog. Vagy emelkedésre vagy hanyatlásra fordul a nemzet sorsa. A múlt tapasztalatai e takintetben bizony nem arról tesznek tanúságot, hogy előre haladtunk volna. Abban a körülményben- azonban, hogy ő Felsége a király a kereskedelmi székbe azt a férfiút ültette, a ki a halhatatlan Kossuth Lajosnak nemcsak nevét, hanem annak nagy politikai hagyatékát is örökölte, (Lelkes éljenzés.) .azt a férfiút, a kiről tudva van, hogy azt a nagy hagyatékot a nemzet javára törekedett értékesíteni és kamatoztatni (Elénk helyeslés.), én annak a kifejezését látom, hogy legfelsőbb helyen is tisztába jöttek azzal, hogy Magyarország közgazdasági életének irányt kell változtatni, belátták, hogy rá kell térni az önrendelkezési jog elismerésével arra, hogy Magyarország gazdasági élete önállóan rendeztessék be, ugy a mint azt a nemzet kétségtelen érdekei megkívánják. (Élénk helyeslés.) Az a negyven évi tapasztalat, a mely a közgazdasági élet terén rendelkezésünkre áll, kétségtelenné tette, hogy az a gazdasági közösség, a mely Magyarország és Ausztria között fennáll, az uralkodó védvámos rendszer mellett nem elégítheti ki Magyarország gazdasági érdekeit, mert az az ellentét, a mely a fejlett iparral bíró Ausztria és a tisztán mezőgazdasági államot képező Magyarország érdekei között fennáll, össze nem egyeztethető ugy, hogy mindkettőnek érdekei teljesen kielégíttessenek. Ebből magából folyik az, hogy közgazdasági életünket az önállóság alapjára kell fektetnünk. (Elénk helyeslés.) A múltban is volt reménysége az országnak arra, hogy e tekintetben üdvös változás áll be. Az egyik alkalom az volt, midőn Baross Gábor ült a kereskedelemügyi miniszteri széken, őt azonban terveinek megvalósításában, a mint azt fájdalommal tudjuk, a korai halál meggátolta. A másik alkalom akkor merült föl, t. ház, és a reménységre akkor volt ismét jogosultság, a midőn Horánszky Nándor volt a kereskedelemügyi miniszter. Az ő kinevezésében már az az elv nyert kifejezést, hogy az ellenzék padjairól is kinevezhető valaki a minisztérium élére, tehát akkor a váltógazdaságnak mintegy előrevetett árnyéka jelentkezett a politikai élét terén is. Azonban Horánszky Nándornak mint kereskedelemügyi